Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: A talajmechanikai vizsgálatok felhasználása a földtani térképezésben

Dr. Rónai A.: A talajmechanikai vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 133 1. ábra. Folyóvízi homok, futóhomok, tengeri liomok szemcse összetételének összehasonlítása <t>ue. 7. Cpaenenue 3epnoeoeo cocmaea penHOio necna, rutu­eyHa u MopcKoeo necna Abb. 1. Vergleich der Kör­nung von Flussand, Flug­sand und Meersand Áporko m/119, feltárás 0,0-2,0 3,8-3,9 {2-H 4,5-iB {8-5,0 Üllő 3. sz fúrás Alsódobsza 90. feltárás i 1 v i í I i « r i i v [X] m 0,5-1,0 2,9-{0 {8-5,1 1,0-8,1 9,0-10,0 m 1,3-1,5 1.7-1,8 2.8-4,0 5,5-5,5 7,0-8,0 zetlen, kissé löszporos, mélyebb szintjében lösz­iszapos. A 2. ábra a tiszántúli egyik fúrás homokos rétegsorának szemcseösszetételét szemlélteti. Fo­lyóvízi üledékről lévén szó az egymás alatti réte­gek szemcseösszetétele igen különböző. A vizsgálati eredmények ábrázolása A műszaki földtani fúrásanyag feldolgozásá­nak a gyakorlatban jól bevált Ábrázolási módjai vannak. A szemcsegörbék és a plasztikussági ábrák is ilyenek. A 3. ábra összehasonlító görbéket mutat be finomszemű anyagok szemcseeloszlására. Az ábrákon a különböző eredetű képződmények elég jól elkülöníthetőek egymástól. A szemcse­görbéken a 0,02—0,0(5 mm-es szemcseosztály túlsúlya a löszanyagok görbéinek erőteljes homorú jelleget ad. Az állóvízi- és lejtőagyagok görbéi a nagy agyagfrakció és jelentős iszapfrakció miatt domborúak. A folyóvízi öntésagyagokban az iszapfrakeió a túlnyomó alkotórész, a megszokott ábrázolásban a görbék eléggé kiegyenlítettek, egye­nesek. Hasonló a helyzet a lejtőagyagoknál, csak­hogy az iszapfrakció mellett az öntésagyagoknál a durvább, a lejtőagyagoknál a finomabb szem­csék vannak jobban képviselve. A lüktető folyó­vízi üledékterítés az ártéri iszapba és agyagba mindig kever durvább szemcséjű anyagot is. Ezt még a zömében tiszai öntésterületekről kiváloga­tott minták is mutatják. A lejtőagyagok viszont eredetileg állóvízi, vagy hullóporos képződmények, illetve azok keveredése, s ezért kevesebb bennük a durvább anyag. Kivételt képez az, ahol a lejtő­agyag idősebb teraszok kavicsával és homokjával keveredett. Ez utóbbi esetben a görbe határozot­tan törik. A 4. ábra az álló- és folyóvízi származású agyagok plasztikus vizsgálati eredményeit hason­lítja össze néhány példán a lejtőagyagokéval. Miután az első két oszlopban túlnyomóan alföldi rétegsorokról van szó, ahol a különböző származású rétegek sűrűn követik egymást, az osztályozás a legfelső réteg alapján történt. Az álló vízi agyagok közül pl. a mezőtúri minta 7 méretig mutat finomszemcséjű réti-lápi agyagot, 8—14 m között Újkígyós F 2 fúrás 2. ábra. Folyóvízi homok típusos szemcseváltozásai 0ua. 2. TunuHHbie u3MeneHua 3epeH peHhiozo necna [a] : cpeAHe3epHHCTbiil necoK, [b]: MeJiK03epHncTbiS necoK, [d]: un Abb. 2. Typische Veránderungen in der Körnung von Flussanden [a]: Mittlerer Sand, [b] : Feinsand, [c]: SandmehI, [d]: Schlamm

Next

/
Thumbnails
Contents