Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Kassai Ferenc–Filó András: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás

124 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dr. Kassai—Filó: A mélyfúrás és az optikai adatszolgáltatás <amero Központi egység Kamera kábeícsatlakozás Koaxiáliskábel csatiokozás Tál/szabályzó csattakozas Távszabályza kábel Tavszabalyza Kamera Központi egység Képellenőrző egység — U—J c= £3 0Í: MS * 1 V. iBiSI Távvezériő egység 2. ábra. A fúrólyuk-televíziós berendezés elrendezési vázlata Abb. 2. Anordnungsplan der Bohrloch-Fernseheinrichtung Fig. 2. Arrangement scheme of the bore-hole television equipment habár az érzékenység javul — jelentősen megnő a felvevőcső sötétárama, így a képminőség lényegesen romlik. 90 C° körüli hőmérsékleten egyes vidikon típusoknál a fotókatód fényérzékeny rétege már tartósan károsodik. Az izzólámpák a látómezőn (A) kívül esnek. Az esetleges A térbeli elhelyezésük egyrészt a vidikon helyi beégését idézné elő, másrészt a nagy videojel esetleg már a fehérszínt vágó előtt túlvezérelné a videó erősítőt, ami a kontraszt viszonyok lényeges romlását segítené elő a képen. Ugyanez áll csökkentett mértékben az izzólámpák tükörképére is, amely a levegő—üveg, illetve üveg—víz határfelületen jön létre. Ezért az izzólámpák a B s- VidÍKon Objektív Égők 3. ábra. A kamera homlokrészének vázlata Abb. 3. Schema der Kamerafront Fig. 3. Scheme of the camera front mezőn is kívül vannak. Törekedtünk továbbá arra, hogy az alkalmazott objektív a lehető legkisebb fókusztávolságú legyen (legnagyobb látószög), mely esetünkben 1 db 10 mm gyújtótávolságú 1 : 1,6 fényerejű Kern—Switár objektívből áll. A kamera legnagyobb látószöge 60°. így egy adott méretű tárgy megfigyeléséhez a teljes képmező betöltése érdekében a lehető legközelebb kell jutni, mert akkor aránylag vékony vízrétegen kell áthaladnia a megvilágító és a tárgyról reflektált fénynek, ami zavaros víz esetén rendkívül lényeges szempont. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a víz szennyezettsége miatt fellépő viszonyok az egyik megoldásra váró legnehezebb problémát jelentik az ilyen természetű megfigyeléseknél. Sajnos egy bizonyos fokú szennyezettségen túl már a fokozott megvilágítás sem segít, minthogy a vízben levegő kolloidális szennyeződésekről visszavert fény szinte függönyt alkot a vizsgálandó tárgy előtt. Az infraérzékeny vidikon és erős infratartalmú meg világítás ilyen esetekben segíthet, de erősen határt szab magának a tiszta víznek az infraelnyerő tulajdonsága. E miatt ez a megoldás gyakorlatilag említésre méltó lényeges javulást szennyezett víz esetében sajnos nem ad. A felvevő kamera elé tiszta vízzel töltött előtétek szerelhetők, melyek a kamera és a vizsgálandó tárgy közötti teret nagyobb részben kitöltik. A nagylátószögő objektívek alkalmazása előnyös, azonban a víz miatt gondolni kell arra is, hogy az objektívek látószöge csökken. A látószög ugvanis a 1 sin /? = sin a n összefüggés szerint változik, ahol a a levegőben mórt látószög és /? a tiszta vízben mért tényleges látószög,