Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos: Esőztető szárnyvezetékek tervezése

Dobos A.: Esőztető szárny vezetékek tervezése Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. 107 elfogadjuk, és továbbá, mint adottságot kezeljük. Ezt az álláspontot bírálnunk kell, mert számos, mezőgazdasági szempontból káros következményt von maga után (pl. egyenlőtlen öntözés és növényfejlődés stb.). Dr. Lipták Ferenc széleskörű vizsgálat alapján mutatott rá ezekre a szórófejgyárak szempontjából nem hízelgő tényekre [11]. A tanulmányban észrevehettük azt a szemléletet, amely az öntözést helyezi a legmagasabb szintre és ebből a szempontból vizsgál meg minden jellemzőt. A szórófejek kötését sem a szokásos módon végeztük, hanem a szórófejek távolságát az intenzitásból, illetőleg a szórófejek vízszállításából kiindulva vettük fel és azt mondtuk, hogy a szükséges vízhozamot akkora fúvókával kell kiadni, amely a terület beöntözését egyenletesen és biztonsággal megoldja. Az egyenletes csapadékelosztást, a gyakorlatban előforduló kötések figyelembevételével kell csak vizsgálni. Ez már ma el is végezhető, hiszen az alkalmazandó szórófejkötések száma gyakorlatilag nem több, mint kettő-három. A vizsgálat módszerét a szórófe j kötésből és az egyenletes csapadékelosztásból kiindulva a 24 m X 24 m szórófej kötéssel kapcsolatban mutatjuk be (10. ábra). A szórófejek helyszínrajzi elrendezését és az 1—4-szeresen öntözött területek elhelyezkedését az a. ábra, a jellemző metszeteket pedig a b—c. ábra szemlélteti. A teljesen egyenletes csapadékeloszlás biztosítását egyidejűleg mindkét irányban nem lehet ugyan teljesen megvalósítani, de azt rajzban jól meg lehetne közelíteni. Szándékosan, a valóság ismeretében nem tettük ezt. Az ábrák azonban így is alkalmasak arra, hogy a számunkra fontos következtetéseket levonjuk. Ezek a következők : A 24 m x 24 m szórófejkötést olyan szórófejjel kell megvalósítani, amely az ábrán látható h—R (i—R) jelleggörbét vagy ehhez hasonlót szolgáltat. A h—R jelleggörbe alakját számokkal is jellemezhetjük. A vízszintes szakasz hossza 4—6 m, lejtős szakasz hossza pedig akkora legyen, hogy a vízszintessel együtt legalább 19 m szórási távolságot eredményezzen. (Az átló fele 17 m és biztonság miatt legalább 2 m-t kell felvennünk.) A szórási távolság anélkül, hogy az egyenletes permeteloszlást lényegesen megzavarná, ilyen h—R ábra esetén 20—22 m is lehet. A nagy szórófejekre jellemző, hosszú vízszintes és a végén rövid meredek szakaszból álló permeteloszlási ábrák (pl. MR—40 és 50), a nálunk alkalmazható szórófejkötések figyelembevételével, mivel a szektoros öntözést ma már nem alkalmazzuk, nem, megfelelőek. Az ábrán látható h—R jelleggörbe a gépészeti és hidraulikai lehetőségeken belül megvalósítható. A tervezéshez a szórófej Q—H és R—II jelleggörbéi mellett, az i—R vagy h—R jelleggörbék is szükségesek. Ezt már igen gyakran megállapítottuk, most ismét leszögezzük, mert az 1962. évi tények azt mutatják, hogy ezt a kérdést még mindig nem vesszük elég komolyan. A h—R jelleggörbe alakját a hazai és az import rendelések során egyaránt határozottan elő kell írni. a, i 24m*24m 1 1 1 I \ v\\ fp \ /%•/'I / ^///s // \ /fy/y<C vv \ / * 20m 19 W 17 JEIMAGYARAZAT: } negyszer £ 1 háromszor | ketszer 1 egyszer öntözött rerü/ej b. ^ 1-3 metszet tN m 12 16 20 Távolság [m] 10. ábra. A 24 mx 24 m szórófejkötés a megfelelő alakú i—R jelleggörbével 0ue. 10. PaccmanoeKa óoMcdeeux annapamoe no 24x24 M c Kpueoü i — R coomeemcmeywtiieü (popMbt Fig. 10. 24 by 24 m sprinkler grid with the i—R rating curve of suitable shape A mezőgazdaságnak olyan szórófejekre van szüksége, amely az igényeinek megfelel és ezt a hazai szórófej gyártásnak is figyelembe kell vennie. IY. Szárnyvezetékek alkalmazása Ebben a fejezetben a szárnyvezetékek alkalmazására mutatunk néhány példát. Mellékeljük a gyártásra javasolt hordozható berendezések fontosabb műszaki adatait és üzemelési vázlatait, majd a vegyes csővezetékű berendezések kialakítására vonatkozó javaslatainkat. 1. Hordozható esőztető berendezések A berendezéseket a hazai esőztető szivattyúk és csővezetékek, valamint az üzemi és mezőgazdasági követelmények figyelembevételével terveztük. A berendezés-sorozatot egységes hidraulikai és üzemi szempontok szerint, a legkevesebb csőmennyiség felhasználásával, azonos szerkezeti elemekből (cső, csőkötés, szórófej, állvány, szerelvények stb.) állítottuk össze [1], A berendezések üzeme folyamatos, mert az igényeknek megfelelő szerelési tartalék rendelkezésre áll. A kisebb berendezések (Q =400—1000 l/p) 100, a nagyobb berendezések (Q = 1200—3600 l/p) pedig 50% szere-