Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos: Esőztető szárnyvezetékek tervezése

102 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dobos A.: Esőztető szárnyvezetékek tervezése R= (2d-0,5) + 0,18 H Szórós/ távolság, R[m] tartomány d=6mm Üzemi 3. ábra. A különböző tipusú d = 6 mm átmérőjű fúvókák R—H tartománya <buz. 3. OŐAacmb R — H coneA pa3Hbix munoe c duaMempoM d = 6 MM Fig. 3. R—H rangé of d = 6 mm diameter nozzles of different type régebben javasolt üzemi tartományt jelöli. A szórási távolság számítására a négyszögek felezővonalának egyenletét javasoltuk. Látható, hogy a kiindulási alapként felvett üzemi tartományt annakidején már mi is lényegesen szűkítettük. Gyakran előfordulhat, hogy a szórófejek vagy egyes egyedek szórási távolság a sűrűn vonalkázott tartományba esik, ezért a szórófejek kötése során, még a számított szórási távolságok használata esetén is célszerű külön biztonságot, nagyobb átfedést felvennünk. Az üzemi nyomást (H = 30 m) az üzemi tartomány figyelembevételével választottuk ki. Ezt az értéket a gyakorlati megfigyelések is igazolták. A Q—d összefüggést ábrázoló görbe szaggatásával jeleztük, hogy ez az üzemi nyomás a d = 10 mm-nél nagyobb átmérőjű fúvókák esetén már nem megfelelő, mert azok üzemeltetéséhez nagyobb nyomás szükséges. A tócsásodásra vonatkozó újabb vizsgálatok még nem állnak rendelkezésünkre, de az üzemi tapasztalataink azt mutatják, hogy d = 4—10 mm átmérőjű fúvókák esetében tócsásodás valószínűleg nem is várható. A szórófejek kötését négyzetes, téglalapos és háromszöges helyszínrajzi elhelyezés esetén vizsgáltuk. A szektor alakú területet öntöző szórófejekkel, mivel soros üzemű és a szerkezetet tekintve kicsiny szórófejekről van szó, nem foglalkoztunk. (Az ábrán csak a háromszöges kötést jelöltük, mert a másik kettő már a felírt távolságok alapján is elkülöníthető.) A szórófejek kötését annak figyelembevételével terveztük, hogy a kritikus pontra, pl. a négyzet középpontjában, az egymással szemben levő szórófejek sugarai kb. 2—2 m-el átfedjék egymást. Ekkora biztonság véleményünk szerint a szélhatások és a szórófej egyedek egymástól eltérő szórási távolsága miatt feltétlenül szükséges. Ebből következik, és ez állásfoglalásunk is, hogy az i—R jelleggörbék alakja, amely nem adottság, hanem a szerkezettől, forgási sebességtől stb. függő és bizonyos határokon belül szakszerűen alakítható jellemző, az általunk előírt, az adott kötéshez legmegfelelőbb legyen. Az ábrán végül még az I/c alatti mezőgazdasági követelményt is feltüntettük, azáltal, hogy különböző kötések figyelembevételével felrajzoltuk a megengedhető imax 14 mm/ó intenzitásnak megfelelő határvonalat. Az ábra, amely a hidraulikai, mezőgazdasági és üzemi kérdések egymásba fonódó kapcsolatát igen jól szemlélteti, több javaslatot és határértéket tartalmaz. Értékelését, mivel a 4. ábra mondanivalójával szoros egységet képez, csak a kérdéses ábra ismertetése után végezzük el. A 4. ábrán — amely az egyes szórófejek vízszállítása és az átlagos intenzitás közötti kapcsolatot fejezi ki a különböző szórófej kötések esetén — először az öntözésre megengedhető legnagyobb intenzitásokat tüntettük fel (I/c). Ezután a 2. ábra adataiból kiindulva a vízszállítás és az átlagos intenzitás tervezésre használható tartományát szerkesztettük meg. A szerkesztés menete a következő : pl. 24 m X 24 m szórófej kötéshez Szórófej vízszállítása, H

L [l/p] 4. ábra. A d = 5—18 mm átmérőjű fúvókákkal üzemelő szórófejek csapadék intenzitása különböző kötések esetén 0u3. 4. HumeHcueHocmb dojtcdbx 0i) doMcdeeux annapamoe; paöowmauiux c HacadKüMU duaMempa d = 5—18 MM, [a] e CAynae pa3AUtHOű paccmaHOBKU [b] namHfl, [c] canoBOACTBo Fig. 4. Water intensity (i) of sprinkler heads operating ívith d = 3 to 8 mm diameter nozzles in the case of different grids [a] sprinkler grid, [b] fleld, [c] orchard