Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos: Esőztető szárnyvezetékek tervezése

9 100 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Dobos A.: Esőztetö szárnyvezetékek tervezése c) A megengedhető legnagyobb csapadék intenzitás a növénytermesztési és talajtani követelmények együttes figyelembevételével kertészeti öntözés esetén 8, szántóföldi öntözés eseten pedig 14 mm/óra. d) Az egy alkalommal kiadagolandó csapadék magassága (víznorma), figyelembe véve a tápanyaggal ellátott művelt talajréteget és a felvett 20%-os párolgást, 48 mm. e) Az öntözési forduló a szántóföldi növények, valamint szőlő ós gyümölcsös öntözése esetén 20 nap. Az egyes szántóföldi növényeket — egy-egy táblát vagy tömböt — 6 nap alatt kell megöntözni. Zöldségkertészetben viszont a nagyvízigényű növényeket 15, a többi növényt pedig 30 naponként kell öntözni. /) A hordozható szárnyvezetékek legnagyobb átmérője, a jelenlegi hazai gyártást figyelembe véve 81 mm (műanyag) ós 85 mm (acél) lehet. (A csővezetékek kiválasztása a szállítás szempontjából megfelelő csősúlyok alapján történt.) g) A szórófejek kötése, a legegyszerűbb üzemelési feltételek biztosítása végett, lehetőleg négyzetes- vagy tégláiapkötés legyen. h) Egy-egy szárnyvezetéken, az üzem egyszerűsítése érdekében, valamennyi szórófej egyidejűleg üzemeljen. i) A napi üzemidő az esőztető berendezések kihasználása, vagyis az öntözhető terület megfelelő nagyságának biztosítása érdekében 18 óra. j) Az üzemelő szárny rezetékek számát és az egy szárnyvezetóken kiadagolandó vízmennyiséget, az üzemi és beruházási szempontok figyelembevételével kell megállapítani. A rövid, de valójában mint látni fogjuk — igen sokatmondó követelmények egyszerű áttekintése alapján is megállapítható, hogy a tervezőnek a legkedvezőbb műszaki megoldás keresése közben igen körültekintően kell eljárnia. A kiválasztott műszaki megoldások azonban mindenkor az alapul vett követelmények függvényei, ezért azok csak addig lehetnek megfelelőek, ameddig a figyelembe vett követelmények érvényben vannak. A fejlődés törvényszerűségéből azonban következik — és ez fokozottan érvényes a rohamléptekkel fejlődő esőszerű öntözésre —, hogy a mezőgazdasági és üzemi követelmények bizonyos idő múlva módosulnak, a műszaki lehetőségek bővülnek, a szerezeti megoldások tökéletesednek stb. A feladatunk tehát az, hogy a követelmények alakulását figyelemmel kísérve, a műszaki megoldások állandó továbbfejlesztésén munkálkodjunk. A szárnyvezetékekre vonatkozó kutatási eredményeinket is ezzel a szemlélettel adjuk közre. II. Üzemi tartományok meghatározása és alkalmazása Ebben a fejezetben a _ hidraulikai jellemzők üzemi tartományait, szakaszait és határértékeit az I. fejezetben ismertetett követelmények szempontjából vizsgáljuk meg. Arra törekszünk, hogy a jellemzők megfelelő összekapcsolása révén a műszaki szempontból megvalósítható és mezőgazdasági, valamint üzemi szempontból megfelelő változatokat néhány ábrán összefoglaljuk és áttekintsük, valamint értékeljük. Az esőztető berendezések összetett hidraulikai vizsgálata során [2] a jellemzőkre vonatkozó üzemi szakaszok és tartományok bevezetése a vizsgálat alapgondolatából már következett. Az összetett hidraulikai vizsgálat, amely a berendezések elemeiben lejátszódó hidraulikai folyamatok tanulmányozásán alapszik, már a kutatásaink kezdetén rávilágított arra, hogy a hidraulikai és gépészeti jellemzőket a tervezés során feltétlenül határok közé kell fogni, ha biztonságos 'és gazdaságos üzemet kívánunk biztosítani. Ezek mellé a mezőgazdaság igényei akkor még kísérletek, tapaszatlatok és adatok hiányában nem sorakozhattak fel, de a jelentőségüket már akkor éreztük. Láttuk a vízcseppek által átlyukgatott káposztaleveleket, a sugárvégeken becsapódó vízcseppek hatását stb. Akkor azonban a mezőgazdasági szempontból helyesebb öntözés érdekében még csak annyit tehettünk, hogy a Q—H és R—H üzemi szakaszok és tartományok bevezetését javasoltuk [3, 4], Ezekbe a tartományokba, az ellentmondó és sok szempontból hiányos külföldi szakirodalmi adatokra támaszkodva a vízcseppek hatására vonatkozó jellemzőket is igyekeztünk belefoglalni [5, 6]. Az üzemi tartományok meghatározására, vagy egészen általánosítva, a mezőgazdasági szempontból helyes öntözés kialakítására vonatkozó hazai vizsgálatok — amelyeket az Agrártudományi Egyetem Földmérési és Kultúrtechnikai Tanszékén [7, 8], valamint az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben végeznek — az általunk javasolt szempontokon túlmenő, nagyjelentőségű kutatások. Ezek a vizsgálatok a mezőgazdaság számára máris rendkívül hasznosak, tehát jogos a reményünk arra, hogy már a közeljövőben a legmegfelelőbb szórófej-jelleggörbe szakaszok és tartományok figyelembevételével a mezőgazdaság igényeit ezen a téren is messzemenően kielégíthetjük. 1. A követelményeknek megfelelő fuvókaátmérők megállapítása Ismeretes, hogy a kiszórt vízcseppek mérete a nyomással, a fúvóka, átmérőjével és alakjával, a sugárbontás módjával stb., a növényzetre és talajra gyakorolt hatása pedig a vízcseppek nagyságával van szoros kapcsolatban. Ebből következik, hogy a tervezés során a mezőgazdasági szempontból megfelelő fuvókaátmérők közül kell választanunk, amikor a szórófejek vízszállítását, kötését stb. határozzuk meg. Ehhez nyújt segítséget és egyben a kérdés jelentőségét is érzékelteti az 1. ábra, amelyet dr. Varga Sándor kutatási anyagából vettünk át. Az ábrán látható görbesereg a nyomás (H) és — középkötött, fedetlen talajra d = 16—24 mm átmérőjű fúvókákkal adagolt — tócsásodás nélkül beszivárgó csapadékmagasság (h) kapcsolatát fejezi ki. Megfigyelhető, hogy az egy-egy öntözés alkalmával a szokásos üzemi feltételek között kiadagolandó h = 40—50 mm nagyságú csapadék csak d = 16 mm vagy ennél kisebb fúvókákkal végrehajtott öntözés esetén szivárog tócsásodás nélkül a talajba. Ennek az az oka, hogy a nagy cseppek, már az első öntözés kezdeti szakaszában szétverik a talaj morzsákat és annyira tömörítik a talajt, hogy a víz beszivárgása csak késleltetve történhet meg, tehát a talaj felületén tócsák keletkeznek. A későbbi öntézések hatására ez a tömörített réteg vastagodik és szinte kéregszerűvé válik, olyannyira, hogy a