Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

2. szám - Dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon. Hozzászólások dr. Kertai Ede: Vízgazdálkodás Magyarországon c. tanulmányához

98 Hidrológiai Közlöny 1963. 2. sz. Hozzászólások továbbhaladásának előrejelzésére és a nyári öntözésre mértékadó kisvíz becslésére. Az említett feladatok közül kiemelem a kisvízfolyásokból történő öntözés vízgazdálkodási kérdéseit. A tervszerű, üzembiztos és gazdaságos öntözést biztosító vízkészlet feltárását három fokozatban végezzük : meghatározzuk 1. A vízfolyás mértékadó kisvízi hozamát; 2. A berendezett öntözőtelepek és egyéb vízhasználatok jelenlegi valóságos vízigényét, és ezeket az értékeket hossz-szelvényszerűen ábrázoljuk. 3. Végül külön ábrázoljuk a felléphető maximális vízigények alakulását. Ehhez meghatározzuk az öntözhető területek nagyságát és vízigényét. Az így szerkesztett ún. potenciális vízgazdálkodási hossz-szelvényen feltüntetjük a tarozással biztosítható vízhozamokat is. Erről az ábráról leolvasható : 1. A természetes kisvízhozam és az ezzel öntözhető terület ; 2. A tározással biztosítható vízhozam és az így öntözhető terület; 3. Az a terület, amely még topográfiailag öntözhető lenne, de az öntözéséhez a vízfolyás még tározással sem tud vizet szolgáltatni. A vázolt példákkal kívántam igazolni, hogy manapság már a vízgazdálkodási tevékenység a vízügyi szolgálatnak nemcsak egyik, hanem alapvető ágazata. Ziegler Károly Az előadóülés elnöke Megköszönte Kertai elvtárs rendkívül értékes és a vízgazdálkodás egész területét felölelő vitaindító előadását, valamit az egyes szakterületekről hozzászólók kiegészítéseit és javaslataikat, melyekkel nagymérték ben hozzájárultak a vízgazdálkodás sokrétűségének és a népgazdaság egész területére kiható komplexicitásának megismeréséhez. Összefoglalásul nyomatékosan rámutatott annak fontosságára, mennyire lényeges, hogy a vízgazdálkodás területén dolgozó minden szakember — legyen az pl. vízerőművet tervező mérnök, vagy a vizet hasznosító mezőgazda, illetve az ipart telepítő főhatóság szakembere — ezzel, a szakterületen dolgozó kartársainknak még bizonyos mértékben szokatlan, komplex szemlélettel végezze munká ját és lássa mindazokat az összefüggéseket, kapcsolódásokat, melyek a vízgazdálkodási beavatkozások hatásaként a népgazdaság más, érintett területein jelentkeznek. Feladatát ezek szem előtt tartásával, helyes népgazdasági mérlegeléssel oldja meg. Példák felsorolása helyett felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett előadás-sorozatban az egyes szakterületek kérdéseivel külön-külön fogunk foglalkozni így : a vízgazdálkodás nemzetközi vonatkozásaival a vízgazdálkodással a mezőgazdaságban, az ipari vízellátás és csatornázás területén a lakosság településével kapcsolatban stb. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : Vágás István A Magyar Hidrológiai Társaság az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, továbbá az Építőipari Tudományos Egyesület tatabányai csoportjával közösen 1962. december 7-én Tatabányán „A bányavíz elleni védekezés és a bányavízhasznosítás" címmel ankétot rendezett. Dr. Vitális Sándornak, Társaságunk elnökének megnyitója után a következő előadásokra került sor : Dr. Ajtay Zoltán: A bányavíz elleni védekezés mai helyezete és távlati kilátásai : Dr. Gál István: A bányavíz elleni védekezés és hasznosítás gazdasági kérdései. Dr. Ollós Géza: Hasadókos kőzetbeli vízmozgásokra vonatkozó kismintavizsgálatok. Dr. Gerber Pál: A karsztvíztükör változás Tatabányán a vízelvétel ós idő függvényében. Dr. Kessler Hubert: A bányavíz távlati hasznosítása az ivó ós ipari vízellátásban. Zoller József: Az Altalór — völgyi ipartelepek regionális ivó- és ipari vízellátása. Szabó Attila: Az általér •— völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági problémái. Kálmán Miklós: A tatabányai bányavizek mezőgazdasági hasznosítása. Az ankét anyaga előreláthatóan a Hidrológiai Tájékoztatóban jelenik meg. Társaságunk tiszteletbeli tagja, dr. Rudolf Hohl hallei egyetemi tanár tiszteletére 1962. november 15-ón elnökségünk központi klubestet rendezett. A klubesten Hohl professzor ,,Die Heilquellcn von liad Lausick in Sachsen unter besonderer Berücksichtigung der Wasserneubildung" címmel ismertetést tartótt. * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1962. december 12.-i ülésén dr. Szigyártó Zoltán tartott előadást ,,Iiitkán előforduló hidrológiai események valószínűsége" címmel. Az előadó szabatos elméleti módszerekkel mutatta ki, hogy egyes rendkívüli hidrológiai eseményekhez (pl. árvízi hozamokhoz, nagy csapadékhoz) tartozó különböző lehetséges valószínűségek milyen biztonsággal vehetők számításba. Ugyanezen az ülésen került sor Haszpra Oltó: ,,Felületi mérőfej. Vízhozammérés gyakorlatilag veszteség nélkül" c. előadására is. Az előadó ismertette a felületi mérőfej mérési elvét, s bemutatta a vizsgált mérőfejtípusokat : a szólgomb-fejet, a szélhenger-fejet és a torlasstólapot. Az előadóülést megelőzően dr. Ivicsis Lajos, a vízgazdálkodás műszerellátottságának értékelésével foglalkozó munkabizottság vezetője beszámolójelentést terjesztett elő a bizottság munkájáról. Az általa tett javaslatokat a Szakosztály elfogadta ós Társaságunk elnökségéhez terjesztette. (Folytatás a 112. oldalon.)