Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
2. szám - Dobos Alajos–Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése
88 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Dobos A.—Fekete A.: Hordozható esőztető berendezések. hogy megadott számú szórófejet kell egy-egy mellékvezetéken elhelyezni, a másik oka pedig rendszerint azzal kapcsolatos, hogy a szórófejek egymástóli távolságának többszörösei a legkedvezőbb hosszúsággal nem azonosak. Szinte szabályként mondhatjuk : a tervezés során mindig arra kell törekednünk, hogy a 9. ábra segítségével meghatározott kedvező mellékvezetékhosszat minél jobban megközelítsük. A mellékvezetékek hosszát általában a berendezés hidraulikai viszonyai is befolyásolják. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy a mellékvezetékek hosszát illetően a hidraulikai kérdések is döntő tényezők lehetnek. Nem lenne helyes és gazdaságos, ha a mellékvezetékben keletkező nyomásveszteségek pl. a szivattyú szállítómagasságának tekintélyes százalékát jelentenék. Ez ugyanis azt -eredményezhetné, hogy az öntözött terület alakja kedvezőtlen lenne. A jelenlegi csőméretek mellett — tapasztalataink szerint —, ha a gazdaságosság határain belül maradunk, vagyis akkor, ha a legkedvezőbb hosszúságú mellékvezeték kívánjuk alkalmazni, általában a hidraiüikai követelményeknek is eleget teszünk. A mellékvezetékek hosszának meghatározására a következő összefüggéseket vezettük le : L m = 50l r^7 (k = 1), (2) L m = (le = 1,5) és (3) L m = 35,5f~F~ e (k = 2). (4) 5. Mellékvezetékek számának meghatározása A hordozható esőztető berendezés mellékvezetékeinek számát (N) elsősorban az alkalmazott fúvókák átmérője (d), az egyidejűleg működtethető szórófejek száma (n), a szórófejek egymástóli távolsága (l), a mellékvezetékek hossza (L m), valamint az üzemi és gazdaságossági követelmények befolyásolják. A mellékvezetékek számának meghatározására vonatkozó vizsgálatainkat Q = 10—40 l/sec vízszállítású szivattyú és a szórófej d — 4—30 mm átmérőjű fúvókáinak figyelembevételével végeztük. Megemlítjük, hogy a szivattyú vízszállítását a felsorolt befolyásoló tényezők közé azért nem vettük fel, mert a fúvókák átmérője és az egyidejűleg működtethető szórófejek száma a szivattyú vízszállításának hatását már eleve magában foglalja. a) Az alkalmazott fúvókák átmérője (d), mint azt korábban az Európában gyártott szórófejek vizsgálata során már megállapítottuk [8, 9], jelenleg általában d = 4—30 mm között váltakozik. Megállapíthatjuk, hogy ez az átmérőtartomány, bár az évtizedekkel ezelőtti szórófej gyártáshoz viszonyítva lényegesen szűkebb, gyakorlati szempontból még mindig tekintélyes méretűnek tekinthető. (A d = 4 és 30 mm átmérőjű fúv.ókák vízszállítása között pl. mintegy nyolcvanszoros az eltérés.) A fúvókák kiválasztása során a mezőgazdaság igényeit is figyelembe kell venni. Ez röviden azt jelenti, hogy a talaj és növényzet szempontjából megengedhető cseppnagyságot és permetintenzitást már a tervezés során biztosítani kell. A megengedhető cseppnagyságra és permetintenzitásra minden szempontból kielégítő gyakorlati előírások még nem állnak a tervező rendelkezésére, de az eddigi vizsgálatok és a helyszíni megfigyelések alapján már lehetséges a tervezés során ezeknek a szempontoknak és igényeknek megfelelő kielégítése. Leghelyesebbnek látszik, ha a mezőgazdaságnak a cseppnagyságra és permetintenzitásra vonatkozó igényeit jelenleg három nagyságrendi csoport bevezetésével igyekszünk kielégíteni. Tervezési és gyakorlati szempontból egyaránt célszerű, ha ezeket a csoportokat a szórófej fúvókáinak függvényében adjuk meg. Ezek véleményünk szerint a következők lehetnének : I. d — 4—8 mm, II. d = 12—16 mm és III. d = 20—26 mm. Ez a három csoport lényegében három különböző nagyságú szórófejet és e miatt különböző cseppnagyságot, permetintenzitást stb. is jelent. Megfigyelhető, hogy a második és harmadik szórófej helyett alkalmasan kiválasztott egy db is készíthető (d = 14—24 mm). Ha figyelembe veszsziik a szórófejek vízszállítását és a leggyakrabban alkalmazott kötési módokat, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy a három szórófej — feltételezve, hogy működtetésük az üzemi tartományban történik — egymástól valóban lényegesen eltérő hidraulikai jellemzőkkel működnek. A permetintenzitások átlagos értékét, a következőképpen becsülhetjük : i < 5 mm/óra, 5—10 mm/óra, és >10 mm/óra. Az alkalmazható szórófej kiválasztása tehát a mezőgazdaság szempontjainak figyelembevételével elvégezhető, mert a tervezőnek annyi adat már rendelkezésre áll, hogy a három nagyságrend között biztonsággal választhasson. Az alkalmazható fúvóka átmérőjének hidraulikai és üzemi vizsgálattal történő meghatározását tehát, ha az előző elgondolásokat elfogadtuk (pl. döntöttünk, hogy a d — = 4—8 mm átmérőjű fúvókákkal készülő szórófejet alkalmazzuk), csak a néhány kiválasztott fúvóka figyelembevételével kell elvégezni. Az esőztető berendezések hidraulikai méretezésével és ezen belül a fúvóka átmérőjének meghatározásával ebben a tanulmányban nem foglalkozunk, csak megemlítjük, hogy az esőztető berendezést azzal a fúvókával kell működtetni, mely üzemi jellemzői révén a berendezés jó hatásfokú működését és minél tökéletesebb kihasználását is biztosítja. A munkapont meghatározáson alapuló méretezési módszer lehetőséget ad arra, hogy ezt a kérdést szabatosan, áttekinthetően és egyszerűen megoldjuk [10],
