Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos–Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése

86 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Dobos A.—Fekete A.: Hordozható esőztető berendezések Az öntözött terület kedvező alakjának meghatározása érdekében F

e = 10, 20 és 30 ha nagyságú terület öntözésére szerkesztettünk esőztető berendezéseket. Vizsgálataink során a három különböző nagyságú öntözött terület alakját 1 : 0,5—1 : 2.8 (hosszúság : szélesség ; k = 0,5— 2,8) arányok között mindig úgy változtattuk, hogy közben a terület nagysága ne változzék. Ezzel az eljárással 14 különböző alakú területet állítottunk elő, majd az így kialakított területek öntözéséhez szükséges berendezések (42 db) fő- és mellékvezetékeinek hosszát és azok beruházási költségét határoztuk meg. A fő- és mellékvezetékek hosszának változását a területarányok függvényében ábrázoltuk. A berendezések fő- és mellékvezetékeinek átmérőjét a gyakorlati adatok figyelembevételével állapítottuk meg, azaz a fővezeték átmérőjét 100 vagy 130 mm-re, a mellékvezetékek átmérőjét pedig 85 vagy 100 mm-re vettük fel. A 7. ábrán a 10 ha nagyságú terület öntözéséhez szükséges fő- és kettő, három, illetőleg négy üzemelő mellékvezeték együttes hosszának az alaki tényező (k) függvényében történő változását tüntettük fel. Az ábrán megfigyelhető az a törvényszerűség, hogy a minimális esőmennyiség olyan területalak esetében jelentkezik, ahol a fővezeték hossza a mellékvezetékek hosszával egyenlő. Az is látható, hogy ez az egyenlőség, vagyis a berendezés csővezetékeinek minimális 7. ábra. Csővezetékek összes hosszának (£L) változása az alaki tényező (k) függvényében 0m. 7. H3MeneHue cyMMapnoü ÖAUHU (EL) mpyőonpoeodoe e 3aeucuMocmu om K03(puyueHma 0opMbi (k) Fig. 7. Variation of the totál length (X'L) of the pipelines plotted against the shape factor (kJ 1200 1100 S00 ^ 800 | 700 § § 600 <5. I t S00$ £ •s m30020010050 £= 10,0 ha Fi ivezeték*4db vellékvezeték _ ~ r Fővezeték •3dbinvez^. -| \ kivezeti* rídbvS

1— ^ \ \ _ — h—-"I \ \ rövezej V \ —-i^^O-aSmm 0,5 1,0 1,5 2,0 Alaki tényező, k 2,5 3,0 % 150 ISO120 110 100\ \ \ \ V V F

e = 10,0 ha tWOmmfóv.+'tdbí85nim HOOmmfojtOÁ 0,8 2,t 18 1,1 _ 1,6 2ű Alaki fényezi, H 8. ábra. A csővezetékek költségének (K

cs) változása az alaki tényező (k) függvényében 0ue. 8. M3MeH

.eH.ue 3ampam (Kcs) na mpyöonpoeodbi e 3aeucuMocmu om KosipuqueHma (popMbi (k) Fig. 8. Variation of the pipe costs (K

cs) plotted against the sliape factor (kJ hossza, két mellékvezeték esetén az 1:1, három mellékvezeték esetén az 1 : 1,5, négy mellékvezeték esetén pedig az 1:2 területaránynál adódott. Ennek megfelelően a minimumok helye a mellékvezetekek számának emelkedésével az 1 : l-es területaránytól az 1 : 2-es területarány felé tolódott. A csővezetékek minimális hosszára vonatkozóan tehát ez a kérdés tisztázottnak mondható, vagyis ismert egy állásból öntözendő területnagyság esetén, ha a mellékvezetékek számát az 5. alattiak figyelembevételével eldöntöttük, kijelölhető a legkedvezőbb alakú öntözendő terület. Beruházási szempontból azonban ez a vizsgálat még nem elegendő, mert a fő- és mellékvezetékek átmérője és így azok költsége is különböző. A csővezetékek költségminimumának a meghatározására a 8. ábrát szerkesztettük, amelyen már a csővezetékek beruházási költségének a területarány függvényében történő változását ábrázoltuk. Az ábrán F

e = 10—30 ha nagyságú terület öntözésére alkalmas berendezések csővezetékeinek költségeit tüntettük fel három és négy mellékvezeték esetében. Látható, hogy a vizsgálatainkat különböző átmérőjű fő-és mellékvezetékekre végeztük el. Az ábra szemléltetően