Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában

.8 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Mosonyi E.: A vízerőhasznosítás helyzete 1943. Hojurn erőmű (Svédország) 75 000 LE, 33,0 m 1952. Barcis erőmű (Olaszország) 10 770 LE, (53,0 m 1954. Slapy erőmű (Csehszlovákia) (2., 3. ábra) 65 000 LE, 56,0 m 1962. Orlilc erőmű (Csehszlovákia) 130 000 LE, 71,5 m 1952. Bort erőmű egyik gépe (Franciaország)' 31 500 LE, 69,0 m (max. 80 m) Hasonlóképpen eltolódott a Francis-turbina alkalmazásának a felső határa is. A harmincas évekig általános volt az a felfogás, hogy Francisturbinát csak 300 m esésig célszerű alkalmazni, s ezen felül már a Pelton-turbina kizárólagos birodalma kezdődik. Az üzemi tapasztalatok és kutatások eredményeképpen kiderült, hogy számos esetben a Francis-turbina beépítése még 300 m-nél jóval nagyobb esések esetén is előnyös a Peltonkerékkel szemben, s a felső határt ma 450 és 500 m között becsülik. A Francis-turbina térhódítása a nagy esések mezejében ugyancsak jellemezhető néhány adattal : 1931. Piottiono erőmű (Svájc) 330 m 1931. Zappello erőmű (Olaszország) 350 m 1944. Bittó erőmű (Olaszország) 14 620 LE, 390 m 1956. Fionnay erőmű (Svájc) 62 800 LE, 455 m 1953. Limberg erőmű (Ausztria) 77 500 LE, "400 m Sture di Demonte (Olaszország) 41 700 LE, 383 m A kiemelkedően nagyteljesítményű Francisturbinákra is sok európai példát lehetne még bemutatni, a már fentebb említett Limberg és Fionnay erőműveken kívül, de a további felsorolás mellőzésével csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy az eddig elért legnagyobb gépteljesítménnyel egy svéd erőmű dicsekedhet : Stornorrfors: 200 000 LE, 75 m. A nagyteljesítményű európai Pelton-turbinákról az alábbi adatok adhatnak tájékoztatást : Cimego (Olaszország) 150 000 LE, 727 m Pragnéres (Franciaország) 105 000 LE, 1000 m St. Massenza (Olaszország) 102 000 LE, 590 m A nagyesésű erőművek nyomócsövei is rendkívüli fejlődésen mentek át néhány évtized alatt. Nagyszilárdságú acélok alkalmazása, a hegesztés bevezetése, az abroncsozott nyomócsövek elterjedése, és mindezekkel összefüggésben nagy átmérőjű nyomócsövek építése, vagyis ugyanannak a vízhozamnak kevesebb nyomócsőre való megosztása, a csősúly lényeges csökkenését eredményezte. A fejlődés általánosságban úgy jellemezhető, hogy ugyanahhoz a vízerőműhöz ma három-négyszer kisebb összsúlyú acélcső szükséges, mint amennyi négy évtizeddel ezelőtt kellett volna. De még ennél szélsőségesebb párhuzamot is vonhatunk egyik-másik erőművel kapcsolatban. Európa legnagyobb teljesítőképességű nyomócsövei : Chandoline erőmű (Svájc) D = 1,5—1,0 m, 10 m

3/sec, 1750 m, 200 000 LE, Malgovert erőmű (Franciaország) D = 2,2 m, 25 m

3/sec, 750 m, 205 000 LE, Cimego erőmű (Olaszország) D = 3,3—2,9 m, 34 m

3/sec, 750 m, 300 000 LE. A tározós erőművek fejlődése legszorosabb kapcsolatban van a völgyzárógátak építésével, amire igen sok érdekes példát találunk Európában. A magas betongátak hazája a magashegységek övezete ; a legtöbb Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, az Ibériai félszigeten épült, de ezenkívül régi múltra tekintenek vissza az osztrák és német völgyzárógát építkezések is. Újabban Bulgária, Románia, Jugoszlávia és Törökország épített több magas betongátat. A 60—100 m Puc. 4. Apoman daMÖa Saulét c ebicomoü 726 M CO cmopoHbi onopojtceHHoao őacceüua (Petca Drac, 0paiiijiin) Ha neBofí CTopoHe MOWHO BHNETB Bono3a5opHoe coopyweHHe 3FLAHHH T3C. CyMMapHaa MomHoerb 6 arpera-roB 3«AHHH T3C 72 MBT Fig. 4. The Sautet arch dam, 126 m high, viewed from the empty basin (Drac River, Francé) On the left the intake-works of the power station can be seen. Totál output of the six macliines of the power house amounts to 72 megawatts 4. ábra. A 126 m magas Sautet íves völgyzárógát, az üres medence felől nézve (Drac folyó, Franciaország) Baloldalon az erőtelep vízkivételi műve látható. Az erőtelep hat gépének együttes teljesítménye 72 MW