Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos–Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése

Dobos A.—Feliete A.: Hordozható esőztető berendezések Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 83 Ont. norma [mm] Május [ Június | Július | Augusztus | Szeptember \ Ont. norma [mm] S 10 15 10 » 30 S 10 is io 30 s 10 IS 10 'is' 31 5 ' io' is' ' is 31 t IS Éveli takarmányok 45 ff 20 11 H

017 JS 1 31 í [gi/émlukormónya • * tt 31 IS _____ IS Kukorica • * ! f — — 1 13 n S 1) • * 'l 20 M í— 4 1 to Burgonya • * « K 5 IS t to napraforgó • * í '1 t ___ IS Szójabab • * S IS J — IS f IS Magrépa • * ! f 1 Dohány • * s to To IS 10 —« Kender • * 21 M _ •a í len • * t ll ! ló Másadvetések • * 29 JL I -J n ? 15nap ^ * inop • ' Mértékadó időszak j Megjegyzés: )\ Az ©-® szórnak az öntözött táblákat \ jelentik (S ábra) 2, F-SF

e 2. ábra. Öntözhető tervlet (F) nagyságának meghatározása a növényfajták figyelembevételével 0ue. 2. OnpedeAeHue opouiaeMOu nAoiifadu (F) c ynemoM eudos opomaeMbix KyAbmyp Fig. 2. Determination of the irrigable area (F) in terms of culture amely esőztető berendezést vásárolt, akkor jár el helyesen, ha az öntözendő növényeket a berendezés maximális kihasználásának figyelembevételével választja ki. 2. Az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagyságának meghatározása A hordozható esőztető berendezéssel egy fővezetékállásból öntözhető terület (F

e) nagyságát elsősorban a hidraulikai, a mezőgazdasági és az üzemi követelmények, valamint a beruházási és üzemi költségek befolyásolják. Az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagyságát azért kellett vizsgálnunk, hogy a berendezések beruházási és üzemi költségének alakulását felmérhessük és gazdaságos kialakításukra javaslatot tehessünk. A csővezetékek hossza, beruházási költsége, az üzemi és mezőgazdasági követelmények stb. az egy állásból öntözhető területtel igen szoros kapcsolatban vannak, ezért eredményeinket is ennek függvényében adjuk meg. Minthogy a ható tényezők alakulását pontosan nem ismertük, nem az egyes költségek számszerű értékét, hanem a költségeket befolyásoló összetevőket vizsgáltuk meg. Számításaink a Q = 15,8 és 20,0 l/sec vízszállítású szivattyúkra vonatkoznak. Mindkét szivattyúval négy-négy különböző nagyságú berendezést szerkesztettünk. Az egyes berendezésekkel egy fővezetékállásból öntözhető területet {F

e), a teljes öntözhető terület (F) függvényében a következőképpen vettük fel : I. berendezés F

e = F, II. berendezés F

e = F/2, III. berendezés F, = Fj3, IV. berendezés F

e — Ff4, Számításaink során a következő egyszerűsítő feltételeket vezettük be : A mellékvezetéktávolságokat, valamint a szórófejek kötési távolságát az említett berendezések mindegyikénél azonosnak vettük ;, Az egy állásból öntözött területet a szivattyúhoz legközelebbi és legtávolabbi mellékvezeték elágazási csomópont közötti távolság (hosszúság) és az egymással szemben levő mellékvezetékek végein levő szórófejállások közötti távolság (szélesség) szorzatából számítottuk. Az előzőekből következett, hogy a II—IV. berendezéssel az egy állásból öntözhető terület nagysága a teljes területnek nem pontosan a fele, a harmada, illetőleg a negyede. a) A hidraulikai és mezőgazdasági követelmények kielégítése azt jelenti, hogy a berendezések üzeme során biztosítani kell, hogy a szórófejeknél uralkodó nyomás az üzemi tartományon minden esetben belül legyen. (Ezzel az adott fúvókához tartozó legkedvezőbb cseppméretet és permeteloszlást kívánjuk biztosítani.) Az üzemi tartomány szélső értékeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az alsó üzemi határ a szivattyútól legtávolabb, a felső üzemi határ pedig a szivattyúhoz legközelebb elhelyezett szórófej üzemére vonatkozóan jelenthet kötöttséget. Részletesebb indokolás nélkül megállapíthatjuk, hogy az üzemi tartomány alsó határvonalához tartozó üzemi nyomás biztosítása határt szab a csővezeték hosszának és ezzel együtt az egy állásból öntözhető terület nagyságának is. Az üzemi tartomány felső határvonalához tartozó nyomás az adott szórófej működtetéséhez szükséges szivattyú, vagy fordítva, az adott szivattyúval működtethető szórófej kiválasztása szempontjából fontos [3]. Ezzel a kérdéssel ebben a tanulmányban nem foglalkozunk. A hidraulikai követelmények közé kell sorolni azt az üzemi előírást is, amely a szórófejek vízszállításában max. 20%-os eltérést enged meg. Ez azt jelenti, hogy a szórófej legkisebb és legnagyobb vízszállításának — a szivattyútól legtávolabb, illetőleg a szivattyúhoz legközelebb — eltérése nem lehet nagyobb, mint 20%. Ez az F

e nagyságára ( a csővezetékek domborzati viszonyaitól is függő megengedett hosszára) újabb, az előzőnél szigorúbb megkötést tartalmaz. Végeredményben tehát megál lapíthat j uk,