Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos–Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 42. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 81 — 184 oldal Budapest, 1962. április ÖNTÖZÉS Hordozható esőztető berendezések tervezése* DOBOS ALAJOS és FEKETE ANDRÁS Bevezetés A hordozható' esőztető berendezések tervezése, hidraulikai- és gazdaságossági vizsgálata elméleti, gyakorlati és népgazdasági szempontból egyaránt fontos. Az esőztető berendezések hidraulikai vizsgálatával korábbi tanulmányunkban [1] már foglalkoztunk. A kutatási módszerünk az volt, hogy a berendezést gépészeti elemeire bontottuk, az egyes alkotóelemeket külön-külön részletes hidraulikai és gépészeti vizsgálat tárgyává tettük, majd az alkotóelemek együttes hatását tanulmányoztuk. Jelen tanulmányunkban elsősorban a berendezések tervezésével és e mellett kisebb mértékben a berendezések gazdaságossági vizsgálatához szükséges alapadatok meghatározázásával foglalkozunk. Már a bevezetésben rámutatunk arra, hogy a szakirodalmat [pl. 12, 13], minthogy a tervezési kérdések ilyen alapon történő tárgyalásával nem foglalkozik, közvetlenül nem használhattuk. Vizsgálataink során ismét követtük az összetevőkre bontás, a részletes elemzés és értékelés, majd az együttes hatás tanulmányozásának korábban bevált módszerét. Megemlítjük, hogy munkánk során több mint száz különféle esőztető berendezést szerkesztettünk és megállapításainkat az ezek vizsgálata során kapott eredményeinkkel indokoljuk. A közreadott eredmények alapján már megállapítható, hogy a tervezéssel kapcsolatos lényeges kérdések ezen az úton valóban tisztázhatók és a tanulmányban szereplő tervezési eljárás, a közölt irányelvek, a segédletek és a meghatározott összefüggések közvetlenül felhasználhatók. Az egyes jellemzőket igyekeztünk tartományokba foglalni, mert a gyakorlat számára igen hasznosnak tartjuk, ha az új berendezések tervezése során egyszerűen csak azt kell ellenőrizni, hogy a kapott jellemzők az általunk 'meghatározott tartományo* A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült. kon belül helyezkednek-e el vagy sem. Megemlítjük, hogy további kutatások, újabb szempontok figyelembevétele vagy a vizsgált tényezők további elemzése alapján a tartományok még szűkíthetők, illetőleg szükség esetén bővíthetők. A gazdaságossági vizsgálat módszerével ebben a tanulmányban még nem foglalkozunk, ezért jelenleg csak arra törekszünk, hogy a gazdaságossági vizsgálat előfeltételét, a nélkülözhetetlen alapadatok megállapítását [2] elősegítsük. A berendezés összetevőinek itt közölt részletes vizsgálatát már a kapott eredmények gazdaságossági vizsgálat céljára történő felhasználásának szem előtt tartásával végeztük el, tehát az adatok ilyen irányú értékelésére is biztosítottuk az előfeltételeket. Itt említjük meg, hogy vizsgálataink jelentős részét az Országos Vízügyi Főigazgatóság esőztető berendezések vizsgálatára vonatkozó megbízása keretében készítettük [3]. Kutatómunkánkat Kálmán Miklós főmérnök (OVF) javaslataival ós bírálataival nagymértékben támogatta. A hordozható esőztető berendezések tervezésére, valamint a gazdaságossági vizsgálathoz szükséges alapadatok meghatározására vonatkozó eredményeinket a következő csoportosításban foglaljuk össze: 1. a berendezéssel öntözhető terület nagysága, 2. az egy fővezetékállásból öntözhető terület nagysága, 3. az öntözhető terület alakja, 4. a mellékvezetékek hossza, 5. a mellékvezetékek számának, valamint 6. a fővezeték hosszának és a mellékvezetékek távolságának meghatározása, majd végül 7. a berendezések beruházási költségének vizsgálata. 1. A berendezéssel öntözhető terület nagyságának meghatározása A hordozható esőztető berendezéssel öntözhető terület (F) nagyságát elsősorban a következő tényezők befolyásolják : a szivattyú vízszállítása (Q),