Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

80 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Dobos A.—Fekete A.: Hordozható esöztető berendezések szuson. Ezzel a témakörrel főképpen a francia kutatók foglalkoztak, de más nemzetiségű hidraulikusok is számos igen szellemes eljárást mutattak be a számológépek, elsősorban az elektronikus számolóberendezósek alkalmazásával kapcsolatosan. A számológépekkel megoldható hidraulikai feladatok sokrétűsége, a megoldások egyszerűsége, gazdaságossága felveti a számológépek ilyen célra történő hazai alkalmazásának gondolatát. A kongresszuson ismertetett, valamint egyéb módon nyilvánosságra hozott külföldi eredmények arra mutatnak, hogy számológépek alkalmazása nagyon sok hidraulikai feladat megoldásánál nagyon gazdaságos, ós várható, hogy a közlejövőben sor kerül a számológépeknek a hidraulika újabb területein történő alkalmazására is. A kongresszuson magyar részről Hapszra Ottó, dr. Ivicsics Lajos, dr. Karádi Gábor, Kovács Géza, Muszkalay László és Szalay Miklós vett részt. A magyar kutatók 11, a főtómákhoz csatlakozó tanulmányt ismertettek a kongresszuson ós 5 tanulmánnyal vettek részt a szemináriumi témák vitájában. (Az IA1IR megelőző kongresszusain ilyen nagyszámú, magyar részről beküldött tanulmány nem szerepelt. A Szövetség következő kongresszusát 1963-ban Londonban tartja. A kongresszuson résztvevő magyar küldöttségnek — amellett, hogy ismertette a kongresszuson a hazai kutatók tanulmányait -— alkalma nyílott arra, hogy részben a kongresszuson bemutatott egyéb tanulmányok, részben pedig a külföldi hidraulikai laboratóriumok kutatóival folytatott beszélgetések alapján közelebbről megismerje a külföldön az utóbbi években végzett hidraulikai kutatómunka módszereit, eredményeit. Ha a külföldi hidraulikai laboratóriumok munkamódszereit, kutatási eredményeit, szervezetét összehasonlítjuk a hazai hidraulikai laboratóriumi kutatómunka megfelelő jellemzőivel, az összehasonlítás eredményeképpen néhány tanulságot kell a hazai hidraulikai laboratóriumi kutatómunka követendő irányaira, továbbfejlesztésére vonatkozóan levonni. Az egyik tanulság a kutatómunka módszereivel, eljárásaival, segédeszközeivel, a másik a kutatómunka területének, tárgyának megválasztásával, a harmadik a kismintavizsgálati módszerek hazai alkalmazásával kapcsolatos. . Ha a külföldi ós a hazai hidraulikai kutatómunka módszereit, segédeszközeit hasonlítjuk össze, azt tapasztaljuk, hogy a hazai kutatómunka ezen a területen bizonyos mértékben elmaradt a külföld mögött. A külföldi laboratóriumok nagy részében számos korszerű mérő, adatfeldolgozó, értékelő műszert, készüléket, berendezést alkalmaznak. A hazai laboratóriumok — kevés kivételtől eltekintve — még a régi, sok esetben kevésbé pontos, vagy gazdaságos kutatási módszereket, segédeszközöket alkalmazzák. Példaképpen csupán a különböző számolóberendezéseket említem. A küföldi laboratóriumok nagy részében nagyon sokféle hidromechanikai feladat megoldására jó eredménnyel alkalmazzák a különböző (elektromos digitális, az elektromos analógia elvén alapuló, valamint az egyéb) számolóberendezéseket. Nálunk ezek közül ezideig csupán a Pavlovszkij-féle készülék alkalmazására került sor, továbbá a VITUKI hidraulikai laboratóriumának kutatói szerkesztettek egy elektromos analógiás számolóberendezést. Fontos lenne a különböző korszerű kutatási ós vizsgálati segédeszközök ós berendezések, továbbá módszerek hazai bevezetésével, valamint továbbfejlesztésével az eddiginél nagyobb energiával foglalkozni. Az ezen a munkaterületen felhasznált energia a különböző gyakorlati feladatok gyorsabb, pontosabb, gazdaságosabb megoldásánál sokszorosan megtérülne. A kutatási segédeszközök, módszerek továbbfejlesztése, a külföldön már alkalmazott korszerű berendezések hazai alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata lényegében olyan munka, amelynek eredményei nemcsak egy, hanem nagyobb számú gyakorlati feladat megoldását segítik elő, vagy teszik gazdaságosabbá, tehát alapkutatási munka. Azonban nemcsak a kutatási módszerek, berendezések, hanem a hidromechanika egyéb területein is célszerű lenne az elvi jelentőségű feladatok megoldására az eddiginél nagyobb súlyt helyezni és a gyakorlat által felvetett, aránylag rövid idő alatt megoldandó feladatok mellett több figyelmet fordítani az általánosabb vonatkozású hidromechanikai kérdések tisztázására. Több országban az alapkutatási munkák nagyobb részét alkotják a teljes hidraulikai kutatómunkáknak, mint nálunk. Ennek következtében több gyakorlati feladatot gazdaságosabban vagy pontosabban oldanak meg mint mi. Ha a külföldi vízépítési és a vízépítéssel kapcsolatos egyéb munkák, valamint a hidraulikai laboratóriumi kutatómunka viszonyát tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy több országban minden olyan esetben sor kerül hidraulikai laboratóriumi vizsgálatok —• rendszerint kismintavizsgálatok — elvégzésére, amikor azt a műszaki ós a gazdaságossági szempontok indokolják. Nálunk, sajnos, ha elvétve is, előfordulnak viták a laboratóriumi vizsgálati módszerek alkalmazását illetően. Ennek talán legfőbb oka a kismintavizsgálatok ós általában a laboratóriumi vizsgálatok gazdasági vonatkozásainek bizonyos mértékű tisztázatlansága. Ahhoz, hogy a tervezésnek, az építésnek és az üzembentartásnak ezt a nagyon sok esetben igen hasznos segédeszközét minden esetben a maga helyén, a lehető leggazdaságosabban használhassuk, meg kell határozni mindazokat a közgazdasági jellemzőket, amelyeknek értéke a hidraulikai laboratóriumi vizsgálatok hatására módosul, ós meg kell állapítani a módosulás mértékét. A műszaki adatokon kívül a közgazdasági jellemzőket is ismernünk kell ahhoz, hogy vitás esetekben a legjobb megoldást válasszuk. Dr. Iviesics Lajos A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IASH) október 11. és 20. között Athénben tartotta 1961. évi symposiumát „A felszínalatti vízkészlet becslésének módszerei, különös tekintettel az arid zónák problémáira" témakörből. A kérdéscsoport fontosságának megfelelően az érdeklődés nagy volt. A symposiumon kb. 120 hidrológus vett részt és a beküldött 77 tanulmányból mintegy 60 került bemutatásra. Magyarországon két dolgozat készült, mindkettő bemutatásra került. Ezek a következők voltak : Öllös G. ós Líbell K.: összefüggés a kút környezetének hidrodinamikai viszonyai és a kútvízhozam között. Ubell K.: A csapadók beszivárgásából származó talaj vízpótlódás. Altalánosságban tapasztalható volt, hogy a hidrodinamikai ós hidrológiai részletkérdésekben több országban jelentős fejlődós mutatkozik, a fő kérdésben, a vízkészlet átfogó becslését illetően azonban a symposium nem hozta meg a várt eredményt. Az általános ismertetést tartalmazó tanulmányok mindegyikéből hiányoznak tulajdonképpen a megbízható mennyiségi értékek, és az alapvető törvényszerűségek feltárásának hiányában a leíró földrajz szemléletével készült ismertetések ellentmondásokat tartalmaznak. A felszín alatti vizeknél nem beszélhetünk addig a készletek megbízható becsléséről, amíg ellentmondó fogalmi meghatározások vannak ós nem ismerjük elóggó a készletváltozások és mozgások törvényeit. A symposium alatt ülésezett a Szövetség hidrogeológiai térkép bizottsága is. Ez nyolc ország 1—1 képviselőjéből áll (Magyarország is tagja), és fő feladata az, hogy három éven belül kialakítsa a hidrológiai térképezésnek azokat az alapelveit, amelyek a megbízható vízkészletbecslést lehetővé teszik. Dr. Ubell Károly Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 1962 október 29—31 között Klagenfurtban lakó- és ipartelepek vízgazdálkodásával kapcsolatos kongresszust rendez, amelynek tárgya a vizek tisztántartása. ö. G.