Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában

Wlosonyi E.: Á vízerőhasznosítás helyzeté Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. 5 apály erőművekkel a tanulmány nem foglalkozik. Itt csupán arra kívánunk rámutatni, hogy a szakaszosan termelő ár-apály erőművek energiájának nemesítésében elsőrendű szerepet tölthetnek be a hidraulikus energiatározók. Erre vonatkozólag már igen előrehaladott vizsgálatok folynak ; Európában elsősorban Franciaország Bretagne-i partjai mentén létesíthető ár-apály erőművek és hidraulikus energiatározók együttműködő rendszerére vannak már kidolgozott elgondolások. Az ár-apály erőművek reverzibilis vízgépeinek célszerű kialakításához a St. Malo-i nagyteljesítményű (9000 kW-os) kísérleti turbina jól bevált üzemi kísérletei kecsegtetnek igen biztató eredményekkel (lásd még később az 5. fejezetben). 3. A vízienergia részesedése Európa villamosenergiagazdálkodásában Mielőtt az európai országokat összehasonlítanánk, nézzük meg a vízerő jelentőségét a Világ energiahordozói között (a mag-energia figyelembevétele nélkül). Az 5. táblázatból látjuk, hogy a növekedés mértéke szerint a századforduló után így fest a rangsorolás : földgáz, kőolaj, vízerő, barnaszén, kőszén. Összevetve az 1958. évi adatot a 3. táblázattal, azt látjuk, hogy a Világ 604 milliárd kWó-nyi hidraulikus energiatermelésében az európai vízerőművek a Szovjetunió nélkül 33%-ban (199/604) vettek részt, míg a Szovjetunióval együtt a részesedés kereken 41% (246/604). A Világ 1958. évi, s kereken 2000 milliárd kWh-nak vehető villamosenergiatermelésének 30%-át vízerőművek szolgáltatták (604/2000). Most vessünk egy pillantást a 6. táblázatra, amely azt mutatja, hogy az európai országok villamosnergia termelésében miképpen részesedik a vízerő. Jóllehet egyes frissebb (1959. és 1960. évi) adatok is rendelkezésre állanak, mégis az 1958. évi adatok bemutatására kell szorítkoznunk, egyfelől az adatok teljessége, másfelől az előbb közölt táblázatokkal való összehasonlíthatóság érdekében A táblázat az országokat a hidraulikus részesedés fokának megfelelő sorrendben sorolja fel. Az 5. táblázatból az is megállapítható, hogy Földünk 2000 milliárd kWó-nyi villamosenergiatermeléséből jSurópára a Szovjetunió nélkül 27,5% (550/2000) esik, míg a Szovjetunió egymaga 12%-kal járult hozzá az egész Föld villamosenergia fejlesztéséhez (235/2000). 6. táblázat X vízerőhasznosUás részesedése a villamosencrgiatermrlésben Furópában az 1958. évbeu TÜÖA. 6. JJOAÍI np0U380dcmea eudposHepeuu e oöiifeM rtpou38odcmee 3AeKmpo3Hepeuu e Eepone, 3a 1958 ?.od Tablc 6. Participation of water power utilization in the electricity production in Europe, 1958 Ország Norvégia .„.."... Svájc Svédország Portugália Finnország Olaszország Ausztria Spanyolország Jugoszlávia Franciaország Írország Bulgária Görögország Német Szv. Köztársaság . . Csehszlovákia Románia Lengyelország Nagy-Britannia .Német Dem. Köztársaság A többi országok Európa összesen (a Szovjetunió nélkíil) Szovjetunió** összesen Villamosenergiatermelés milliárd kWó-ban vízerőműniűvekben 27,50 16,88 29,56 2,64 7.89 45,49 13,58 15,84 7,12 61,72 1,82 2,46 1,80 89,55 18,24 6,18 21,91 107,30 34,87 37,15 549,48 235,35 784,83 27,35 16,70 28,86 2,48 6,84 35,88 10.62 11,18 4,27 32,29 0,81* 0,95 0.45 13,02 2,60 0,28 0,76 2,70 0,64 0,80 199,48 46,48 245,96 A hidraulikus energiatermelés %-os részesedése 99.5 98,9 97.7 94,0 86.6 78.8 78,4 70.4 59,8 52,3 44.7 38.8 25,0 14.5 14,2 4,5 3,5 2,5 1,8 36,3 19,7 31,3 * Becsült érték. *• A SZU egész területére (Ázsia egy részére is vonatkozó bruttó termelés). 4. Az európai vízerőhasznosítás íejlődése A vízerőművek építésének első időszakában, körülbelül a századforduló idejéig a vízerőművek telepítését és a kihasználás mértékét két körülmény befolyásolta a legjobban : a vízfolyás nagysága és a fogyasztók helye. A nagyobb vízfolyások energia kihasználásának műszaki feltételei akkor még nem voltak meg, azaz meg nem oldott problémát jelentett

1 a széles folyók elzárása, különösképpen mozgógátas duzzasztóművekkel, továbbá a nagykiterjedésű munkagödrök kialakítása, különösképpen élőmederben. A másik korlátozó tényező volt a fogyasztótól való távolság, minthogy a távvezetékek hiányában a legkedvezőbb vízerőkészlet sem volt értékesíthető. A más erőművekkel való kooperáció hiánya még jobban elszigetelte a nagyvárosoktól és ipari centrumoktól 5. táblázat Az évi energiahordozó termelés a Földön, az 1900- 1959., 60 éves időszakban TaÖA. 5. npou3eodcmeo snepzoHocumeAeií 3eMAU e eody, 3a 60 Aemnuü nepuod, om 1900 no 1959 ÍZ. Table 5. Annual production of energy carriers in the World, in the 60 years long period between 1900—1959 Az évi termelés abszolút nagysága és viszonya az 1900. évi termeléshez mint egységhez Kőszén Barnaszén Kőolaj Földgáz Vízerő millió növekedés millió millió növekedés milliárd növekedés milliárd növekedés tonna tonna tonna növekedés m® növekedés kWó növekedés 1900. 701 1,0 72 1,0 21 1,0 4 1,0 40 1,0 1932. 952 1,4 1 70 2,4 181 8,6 49 12,3 140 3,5 1950. 1424 2,0 382 5.3 523 24,9 207 51,8 288 7.2 1958. 1819 2,6 615 8,5 927 44,2 380 95,0 604 15,1 1959. 1886 2,7 620 8,6 977 46,5 385 96,3 615 15,4