Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

1. szám - Hoppe W.: A szilárd kőzetek vízvezetőképességének megállapítására vonatkozó módszerek és tapasztalatok

54 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Hoppé W.: A szilárd kőzetek vízvezetőképessége A mészkövek tározóképességének további jellemzése céljából két további és igen figyelemre­méltó példát ismertetek a kagylós mészkővekkel kapcsolatban. A kb. 120 m-ig terjedő alsó kagylósmészkő főleg vékony padokban települt, ún. hullámos mészkőből épült fel. Bár a mérsé­kelt agyagtartalmú, vékonypados mészkő repede­zett, a hasadékok általában eléggé zártak és az egyes mészkőlemezek szoros rétegződésűek. Csak kifejezetten a törési zónákban tudnak karsztjel­legű üreges terek kialakulni. Az ilyen mészkövek­nek meglepő módon igen csekély vízvezető képes­sége. A próbaszivattyúzások során 480 m 3/nap víz és erősen változó 0,1 l/s körüli fejlagos víz­hozam adódott. Csak a kimondott repedéses részeken lehetséges bőségesebb vízfelvétel. A kb. 50 m vastag középső kagylós mészkő felső, 15 m részében vastag padokban települt, hasadékos peremmészkő, valamint gipsz és an­hidrit kilúgozás következtében hézagos sejtes mészkő és selejtes dolomit található. Ezek a vára­kozásnak megfelelően nagy mértékben tározó ­képesek. Kedvező geológiai helyzet mellett egy fúrás 960—2400 m 3/nap vizet képes szolgáltatni. A fajlagos vízadóképesség több adat alapján számított átlagértéke 4,43 l/s, szélső értékek 10,0 1/s-ot is elérik. A 4—5 l/s átlagérték szembe­ötlően megfelel a felső zechstein lemezes dolo­mitszintjénél kapott fajlagos vízadóképességi ér­téknek. Amint azt a zechstein mészkőnél tapasztal­tuk, a kagylós mészkő és a dolomitkőzeteknél is hasonló különbségek mutatkoznak az aktív és passzív talajvízzóna fajlagos vízhozamának értékei tekintetében. Érdekes adatokat kapunk a homokkő és mészkő kőzetek összehasonlításával. A mérsékel­ten hasadékos homokkő esetében a fajlagos víz­hozam értéke 0,4—0,8 l/s körüli. Ezzel szemben az erősebben hézagos és a kilúgozási folyamatok miatt üregképződésre hajlamosabb mészkő ese­tében a fajlagos vízadóképesség 4,0 l/s körüli. Összefoglalás A szilárd kőzetek esetében főleg a hasadékok­ban és a felületi mállás során fellazult, morzsa­lékos zónákban találunk jó vízfelvevőképességet, kevésbé az elválási résekben és egészen csekély vagy egyáltalán nincs vízfelvétel a pórusokban. A szilárd kőzetek geológiai helyzetéből és igénybe­vételi körülményeiből, valamint kőzettani jellemzőik­ből következtetéseket tudunk levonni a tározóképes­ségré vonatkozóan. Ahhoz a törekvésünkhöz, hogy a vízgazdálkodási követelményeket kielégítsük és a vízvezetőképesség értékeit számszerűen meg­határozzuk, jelentős segítséget nyújt a hidrogeo­lógiai kutatások eredményeinek és a szivattyú­zási kísérletekkel kapott vízadóképességi adatok­nak értékelése. A fajlagos vízhozam értéke, vagyis a kútvíz szint ] m-es tartós süllyesztésekor kapott vízhozam számszerűen kifejezi a vízadóképesség mértékét. Ez a fajlagos vízadóképességi adat alkalmas elsősorban a különböző vízvezető képes­ségek összehasonlítására. IRODALOM 1. Grahmann, It.: Die Aufnahme der Grundwasser im Lande Sachsen. Jahrb. Reichsamt. f. Bodenforschung f. d. Jahr. 1942. 03, 204— 249. Berlin. 1944. 2. Grahmann. R.: Die Grundwasser in der Bundesrepublik Deutsch­iand und ihre Nutzung. Forschungen zur Deutschen Landeskunde, 105, Teil II. Remagen/ Rhein. 1958. 3. Hoppé, II'.: Die Grundwasserführung der Gesteine Thüringens. Zeitsehr. Geologie, 3, 876—890. Berlin. 1954. OriblTbl H METOflbl OnPE^EJlEHHA BOflOriPO­HHUAEMOCTH TBEPflblX IIOPO^ B. Xonne, BeüMap ripn IICn0Jlb3OBaHHH rpyHTOBblX BOA nOMHMO 3Ha­HIIH HX NONOJIHEHHH HE06X0FLIIM0 3HATB H eodonocnyw cnocoöHocmb nopod. CEROAHH ywe MM CTapaeMCH HHCJICHHO OripeflejlllTb BOAOHOCHOCTb FLJIH Toro, HTOÖbl no B03M0>K­HOCTII jiyiiiie yflOBJieTBopHJiH TpeöoBaHim BOflHoro X03HÜ­CTBa. JÍJ1H 3T0r0 OTKpbIBaeTCH B03M0>KH0CTb OnblTHbIMH oTKaHKaMH H HX FLAHHBIMH, TaioKe H 3IIAHHEM YFLEJIBHORO fleSHTa. KpucTaJiJiimecKHe nopoflbi ímeioT HeöjiaronpiiHTHyio BOAOHOCHOCTb, HMGHHO y rjlHHHCTblX CJiaHUeB, (flHJIJIHTOB, KBapneBbix cjiaHiieB H KBapuHTOB. Mx y«ejibHbix aeSiiT npn6jiH3HTejibHO cocTaBJineT 0,01 0,03 JL/ceK. Y HeKOTOpbIX KBapuHTOB MOJKHO Ha­6juoAaTb yBejiHieHiie TpemHHOBaTOCTii h BMecTe c tcm YJIYHINEHHE HX BOAONPIIEMHOFI H BOAOHOCHOH cnocoöHOcra. B 3TOM cjiyiae HX yaejibHbin FLEÖHT COCTABJIÍIGT 0,01— 0,2 ji/ceK. BOAOHOCHOCTb neCHÜHHUKOe CHJIbHO H3MeH5ieTCH (B 33BHCHM0CTH OT HX (JlOpMaUHH). MOKAV HCMOIIIHblMH, MejlbK03epHHCTbIMH, r JlHHHCTbIMH, TeM CaMbIM H MajIO TpeuiHHOBaTbiMH neciaHHHKaMii H MOUIHHMH, KpynHO­3epHHCTbiMH, TeM caMbiM H TPEUIHHOBATBIMH necHaHHii­KaMH MO>KHO H3HTH nOJlHHH NEPCXOFL. ILOKA YAEJIBHBLTT AeÖHT MejlK03epHHCTbIX, rjlHHHCTblX neCiaHHHKOB COCTaB­jiyieT npiiMepHO 0,1 ji/ceK, AO Tex nop YACABHUII ACSht KpynH03epHiicTbix, rajieHHiiKOBbix I-I cnjibHO TpeuiHHOBa­TWX neciaHHHKOB cocTaBAHeT 0,8 ji/cei<. AöcojiioTHbie BejIHMHHbl Ae6lIT0B Ha OCHOBaHHII OnblTHblX OTIOMEK II3MeHÍIIOTC51 OT HCCKOJlbKO M 3/MaC AO KpaHHCH BejlHMHHbl 50 M 3/'iac. fl03T0My AJIH npaBHJibHoro onpeACJieHiifl B0A0H0CH0CTH Iiy>KHO npOBOAHTb OmdeAbHbie ÜCCAedO­eamiR ÖAH xamdozo cnymn. TÓT >Ke caMoe HMEET MGCTO IÍ y u3eecmnnKoe u ÖOAO­Mumoe, y KOTOpbix oöpa3yioTC5i eme Sojiee KpynHbie nemepu KapcTOBOro xapaKTepa BCJieACTBiie BbituejiHUi­B3HIIÍ1 H3BeCTH H npOHHKHOBeHHH THnCa H aHrHApHAa. TCCHO HanjiacTOBaHHbie H3BecTHflKii éjin HMCIOT TpemHHbi H nosTOMy npn onwTHbix oTKanKax OHH AajiH Bcero TOABKO napy M 3/iac AeSiiTa, HO nemepiicTbie, TpeiRHHOBaTbie H3BecTHHKii A3IOT H 100 M 3/<iac AeSi-iTa HJIH eme Sojibiue. H3 reojiorniecKHx ycjiOBHH H neTp0rpai{)HMec0K0Kr0 xapaKTepa nopoA MOJKHO CAeJiaTb BHBOAH OTHOCHTCJIBHO HX BOAOHOCHOCTH. ECJIH Mbl CBHWeM 3TH OCHOBHblC Bbl­BOAbl C OnblTHbIMH AaHHbIMH, TO H MHCJieHHO MOWHO Bbipa­3HTB HX BOAOHOCHOCTb. Melhods and Experiences íor Determining (he Transinissibility of Coherent Roeks By W. Hoppé, Weimar In order to adequately utilize ground-water, besides the knowledge on perennial ground-water recharge alsó that on the storage capacity of the roeks is needed. For meeting the requirements of water economics numerical determinations of the transmissi­bility are more and more aimed at. Possibilities are given for this purpose by data of pumping tests, as well as by the knowledge on specific yield. Unfavourable storage. capacity can be oxperienc­ed in case of crystalline roeks, phyllites and mostly of quartzite slates and quartzites, these having a specific yield of about 0.01—0.03 l/s. An increase in the measure of fissuring i. e. at the same time an improvement in water intake and transmissibility may be observed at somé quartzites and greywacke roeks, where the values of specific yield fali between 0.01— 0.2 l/s.

Next

/
Thumbnails
Contents