Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szabó Ivánné–Zsuffa István: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata

510 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szabó I.—Zsuffa I.: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata•. úti híd és az oladi közúti híd szelvényéhen felvett árvíznyomokból jól számítható tetőző vízhozamok megfeleltek a már ismertetett módon számított 3%-os árvízhozamnak. Ugyanebből a csapadékból a Gyöngyösön keletkező árhullám 18 m

3/s vizet engedett át az árapasztón a Sorokba. Véleményünk szerint ez a kb. 20 m

3/s az a maximális vízhozam, ami a Sorok 3%-os (kb. 40 m

3/s-os) árvizével találkozhat. Természetesen a Gyöngyösnek a Perint árapasztón érkező 3%-os nagy vize is jelentkezik a Sorok alsóbb szakaszán, de ez az Arany Soroknak legfeljebb 5—10 m

3/s-os vízhozamával találkozik. A mérőcsoport június 9-én este még a zsennyei hídnál közvetlen vízhozammérést is végzett. A mérés eredménye szerint a már apadó víz hozama 28 m

3/s volt. A közvetlen hozammérés és a vízállásadatok, valamint a lakosságtól nyert értesülések alapján egyaránt megállapíthatjuk, hogy az azonos záporból eredő Gyöngyös árvíz az árapasztón keresztül mintegy 1/

2 nappal követi a Sorokon levonult tetőzést. Mindkét példa kapcsán fokozottan hangsúlyozzuk az árvíznyomokból történő becslések jelentőségét. Ez az a módszer, mely a legtöbb esetben a legmegnyugtatóbb eredményre vezet : ugyanis még a vízállás észlelés szelvényében észlelt tetőző vízállás (uszadék okozta duzzasztás, mérce megsérülése, az észlelési idők között bekövetkező tetőzés stb.) sem feltétlenül megbízhatóbb, mint a több helyen, gondosan kiválogatott árvíznyom adta szintek. A legértékesebb adatokat természetesen az árhullám levonulása idején végzett helyszíni vízhozammérések adják. Ennek elérése érdekében a VITUKI mérőcsoportjának gyorsaságát (rádió adó-vevővel ellátott mérőkocsi) és a Vízügyi Igazgatóságok és a VITUKI közötti együttműködést kell tovább növelni. Ezen a téren döntő szerepe lehet a Vízügyi Igazgatóságok hidrológusainak, akik a helyszínen lévén, kellő gyorsasággal és szakértelemmel oldják meg ezt a feladatot is. 2.2.4. Kisvízhozamok Teljes adathiány esetén a közepes kisvíz fajlagos értéke a dr. Lászlóffy Woldemár által szerkesztett [2] térkép alapján becsülhető. Mivel az Unyi patak vízgyűjtőjének egy része karsztos jellegű, le kellett mondanunk a térkép használatáról. Ezért inkább közvetett úton beszerzett megfigyelési adatok alapján próbáltuk a jellemző értékeket meghatározni. Az Unyi patak forrásvidéke vízben szegény. A Sápi völgy forrásainak vizét Sárisáp vízellátására teljesen felhasználják. A megfigyelések szerint a nyári hónapokban az Unyi patakban kizárólag bányavizek folynak. A fővízfolyásba a legtöbb bányavizet, 250 1/s-ot a Janza patak hozza, ehhez járul az Ebszőnybánya és az Anna bánya 50 1/s-os vízhozama, végül a Tokodi altáróból és az üveggyárból érkező 100 1/s-ra tehető víz. így tehát — a szivattyú kapacitásból számított kisvízhozam 400 1/s-ra becsülhető. Ez az érték az 1950-ben közvetlenül megmért 200 1/s-os kisvízhozamnak körülbelül kétszerese, ez a bányák tervszerű, fokozott, rendszeres víztelenítésével magyarázható. A Sorok patak kisvízhozamaira az eddig alig használt zsennyei (torkolati) szelvény adatai mondanak a legtöbbet. A 9 év adatából azonban a hosszú időre jellemző kisvízhozam nem számítható : a kisvízhozamok közötti kapcsolat olyan laza, hogy mint ahogy várható is, a Rába vízhozamaiból a Sorok kisvízhozamaira következtetni nem lehet. A kisvizek vizsgálatánál tehát az egyetlen lehetőség a birtokunkban levő adatsor részletes elemzése. A száraz időszak vízhozama nyilván csak a felszín alatt felhalmozódott vízkészletből eredhet. Ezért felraktuk a rendelkezésre álló napi vízhozamok idősorát és a görbén grafikus úton elválasztottuk a felszíni lefolyásból és a felszín alatti vízkészletből eredő pillanatnyi értékeket. A felszíni ós a felszín alatti vízkészletből eredő vizeket elválasztó vonalat a grafikonon jelentkező völgyeléseket és kisvizeket összekötve rajzoltuk meg (lásd példaként a 11. ábrát). Az így meghatározott felszín alatti vízkészletből eredő vízhozamok középértéke a szelvény kisvízhozamaira és egyben a, tározás nélkül biztosítható egyenletes vízszolgáltatás mértékére igen jellemző értéket ad. 2,0] 1,5 g 1,0' fcj N C3 -C: 0,5 —3 L Felsírni / 1 <lefolyás / \ —3 , J V A Teljes lefolyás 1'" 11'''' i'''11111111111111ii 1 ' Felszínalatti lefolyás ' i'

11

11 >'' • i' 1111' • >' i'"'

11 Február Március 11. Sorok patak felszín alatti vízkészletből eredő vizeinek meghatározása Puc. 11. OnpedeMHue pacxoda p. UlopoK, NOAYIAEMOEO U3 nod3eMHbix pecypcoe. Fig. 11. Estimation of discharges from underground storage on the Sorok Creek A fenti mutatószám mellett meghatároztuk még a 9 év adataiból az eddig észlelt legkisebb vízhozam értékét is (140 l/s), valamint a 9 évben 5 alkalommal észlelt (tehát 2 éves átlagos visszatérési idejű) kisvíz értéket is (260 l/s). A Lászlóffy-féle térkép adatai alapján a közepes kisvízhozamra KKQ-ra 150 l/s érték számítható. Véleményünk szerint e némileg kicsi érték helyett legalább 200 1/s-ot kell venni. 2.2.5. A hidrológiai hossz-szelvények megszerkesztése A vízhozamértékeket nem elég egyes szelvényekre meghatározni, hanem célszerű azokat a folyók hossza mentén, hossz-szelvényszerűen vizsgálni és megadni. A hossz-szelvényszerű vizsgálat