Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Szabó Ivánné–Zsuffa István: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata

506 Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. Szabó I.—Zsuffa I.: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata•. Az Unyi patak vízgyűjtőjének 1901—40. évi csapadékadatai 1. táblázat (Dr. Hajósy F. nyomán) TaŐA. 1. JHaHHbie no ocadnaM eodocöopa YHU (1901—1940) no danHbiM Xaüomu. Table 1. Precipitation data for the catchment area of the Unyi Creek, based on the record for 1901—1940 (after Dr. F. Hajósy) Állomás neve Csolnok Budapest . . Met. Int. Havi és évi csapadékmennyiség átlagos értékei [mm] 31 33 II. III. I IV. 29 40 47 33 40 48 V. 71 65 VI. 60 63 VII. VIII. IX. X. 60 57 48 49 52 51 48 XI. XII. 47 49 41 46 Evi 586 574 Az évi 24 órás legnagyobb csapadékmennyiségek átlaga [mm] 38,8 39,7 mérés. Mindhárom szelvényben a szűk mérési határon belül a vízhozamgörbe megrajzolható. A Gyöngyös patak árapasztó alatti szakaszának — tehát a sárvári szelvénynek is —- maximális vízhozama 5,4 m

3/s, idáig a vízhozamgörbe nehézség nélkül extrapolálható. A szombathelyi zárt, kiépített szelvényben a vízhozamgörbe meghosszabbítása ugyancsak egyértelmű. A zsennyei vízmércénél azonban a Rába visszaduzzasztása miatt mindenféle vízhozamgörbé extrapolálási módszer eleve kudarcra van ítélve. Az így szerkesztett vízhozamgörbék alapján meghatároztuk a szombathelyi, sárvári napi vízhozamértékeket és a zsennyei 7,4 m

3/s alatti — tehát az extrapolálás nélküli vízhozamgörbéről leolvasható — napi vízhozamértékeket az utolsó 9—12 év vízállásadataiból. Ezeknek az adatoknak a birtokában kell a jellemző vízhozamokat meghatározni, illetve a hiányzó adatokat pótolni. Pl. a Sorok patak jól-rosszul meghatározott vízhozamadatait ki kell terjeszteni az időben (csak 9—12 éves adatsoraink vannak !), a vízjátékban (Zsennyénél) és a térben (a vízhozammérésekkel nem rendelkező szelvényekre). Az adatpótlásra az alábbi módszerek alkalmazhatók : 1. A Sorok patak hiányzó adatai legkönnyebben a hidrológiai analógia módszereivel, a Rába sárvári szelvényének megfelelő hosszúságú és megbízhatóságú adatsora alapján pótolhatók. 2. Az Unyi patak hiányzó vízhozamadatait csak a természetföldrajzi tényezőket figyelembe vevő, erősen közelítő tapasztalati képletekkel becsülhetjük meg. 3. Próbálkozhatunk csapdékadatokból való közelítő számítással is. (A két utóbbi módszer fölhasználható a Sorok patakra hidrológiai analógiával számított értékek ellenőrzésére is.) A Sorok patak topográfiái, éghajlati adatai alapján feltételezett hidrológiai hasonlóság pontosabb meghatározására felraktuk a kérdéses szelvények havi középvízhozamait ábrázoló kapcsolatot (7. ábra). A kapcsolatok lazák ugyan, de egyértelműek. A vízhozamkapcsolati vonal meg• • • • • * 1 V • • • Havi + Évi 1 közép[ vízhozam o , 1,0 2,0 3,0 , io Sorok, Szombathely, KöQ [m

3/s] 7. ábra. Vizhozamkapcsolat a havi és az évi középvízhozamok között Sorok, Szombathely — Rába, Sárvár Puc. 7. CeH3b Mejfcdy MecmHbiMU u cpedneeodoebtMu pacxodaMU ; lllopoK, CoMöamxeAb—Paöa, Illapeap. Fig. 7. Relationship between the monthly and annuat mean discharges on the Sorok Creek between Szombathely, Rába, Sárvár húzásának megkönnyítésére az ábrákon külön jellel feltüntettük az évi középvízhozam-értékpárokat ábrázoló pontokat is. 2.2.2. A középvízhozamok Az Unyi pataknál a teljes adathiány miatt a közópvízhozamot — a Dr. Lászlóffy Woldemár által szerkesztett (VITUKI, 1954) — a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján számítottuk [1]. E jól ismert és már többször átdolgozott térkép izometrikus vonalairól leolvasható fajlagos lefolyás értékeket szorozzuk a megfelelő vízgyűjtőterülettel. Az így számított középvízhozamot meg kell növelni a területen levő bányákból termelt bányavizekkel. Ezek, a jórészt szivattyú-teljesítményekből számított adatok a bányászati termelés függvényei. (Jelenleg például ezek értéke emelkedő irányzatú.) Egyes tárók bányászatának fölhagyása, illetve újabbak nyitása, vagy esetleg csak újabb karsztjáratok harántolása ezeknek az adatoknak teljes megváltozására vezethet. A Sorok patak esetében a három vízhozamgörbével rendelkező szelvénynek a sokévi középvízhozamát úgy határoztuk meg, hogy a 9—12