Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Kelemen László: Ipartelepek hűtővízgazdálkodási kérdései és korszerű megoldásuk

Hidrológiai Közlöny 1962. .5. sz. 478 VÍZGAZDÁLKODÁS Ipartelepek hűtővízgazdálkodási kérdései és korszerű megoldásuk" KELEMEN LÁSZLÓ** Bevezetés A szakirodalom és előadások viszonylag kevesebbet foglalkoznak az ipari vízgazdálkodás kérdéseivel, mint ahogyan azt népgazdasági jelentősége indokolná. Vizsgáljuk meg ezért az egyes vízgazdálkodási ágakban (öntözés, ipari- és ivóvízellátás) felhasználásra kerülő vízmennyiségeknek egymáshoz való viszonyát (1. táblázat). 1. táblázat A hazánkban leihasználásra kerülő öntöző-, ipari- és ivóvíz napi mennyisége TaÖJi. 1. Cymomoe KOAUiecmeo npuMeHneMoű e naiueü cmpaHe [a] opocumeAbHoü [b] npoMuuuieHHOü u [c] numbeeoü eodbt Tabelle 1. In Ungarn táglich verbrauchte Wassermengen [a]: Bewásserung, [6] : Industriewasser, [c] : Trinkwasser 1940 1960 1980 1000 m

3/nap Öntözővíz (a) Iparivíz (b) Ivóvíz (c) 740 2500 300 6300 8000 1370 13 300 32 000 2 750 Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a három vízgazdálkodási ág által felhasznált víz mennyiségének több mint a felét ipari célokra fordították és ez az arány — különösen a jövőben — tovább növekszik. Honnan szerezték, illetve szerzik be ezt a nagy mennyiségű vizet ? Az öntözővizet a múltban majdnem kizárólag felszíni vizekből, az ivóvizet pedig majdnem teljes egészében felszín alóli vizekből nyerték. Jelenleg az öntözés vízigényeit elsősorban felszíni vizekből fedezik, míg ivóvízként a felszín alatti vizek helyett egyre inkább a felszíni vizet igyekeznek felhasználni. Ez az eltolódás nem kis mértékben köszönhető a fejlett víztisztítási technológiának, melynek alapján ma már a legtöbb felszíni vízből jó minőségű ivóvíz állítható elő. Az iparivíz ellátásnál ezen a területen szintén jelentős szemléletbeli változás mutatkozik. Amíg a múltban a kis vízfogyasztó üzemek majdnem kivétel nélkül, de sokszor a nagy vízmennyiséget igénylő üzemeink is felszín alatti vizekre települtek, ma már a legtöbb üzem felszíni vizet használ fel. Ez a törekvés a jövőben még fokozottabb mértékben jelentkezik, mert * Ez a tanulmány áttekintést ad ipartelepeink hűtő vízgazdálkodásáról. Az egyes kórdóseket részleteiben is tárgyalja. Az elgőzölögtető hűtést, lapunk ugyanezen számában, a 488. oldalon Vadas Zoltán, a légkondenzációs vízhűtést pedig a 490. oldalon Bakay Árpád ismerteti. A három cikk együttesen nyújt egységes képet a hűtővízgazdálkodás kérdéseiről. (A Szerk.) ** KGM Tervező Irodái, Budapest. a) kevés a gazdaságosan kitermelhető víz a térszín alatt, tehát a rohamosan növekvű vízigények ebből már semmiképpen nem fedezhetők. b) A felszíni vizek tisztítása ma már megbízható és viszonylag olcsó. A 2. táblázat a hazai felszíni és felszín alatti vízbeszerzések százalékos megoszlását mutatja. Ebből is látható, hogy a felszín alatti vizek helyett a jövőben elsősorban a felszíni vizeket használják fel. 2. táblázat A hazai felszíni a és felszín alatti b vízfelhasználás százalékos megoszlása TaÖA. 2. npoifeHmnoe pacnpedeAemte nompeőAenuH ome~ necmeeHHbix [a] noeepxHoemnux u [6] nod3eMHbix eod Tabelle 2. Prozentuelle Teilnahme, [a] : der Tagwásser, [6]: der unterirdischen Getvásser am Verbrauch in Ungarn 1940 1960 1980 Felszíni Felszín alatti Felszíni Felszín alatti Felszíni Felszín alatti 7o Öntözővíz . . . 100 90 10 90 10 Iparivíz 65 35 85 15 95 5 Ivóvíz 5 95 6 94 17 83 Felszíni vizeink közül elsősorban a vízfolyások, a kisebb-nagyobb folyók jöhetnek számításba, de tudjuk azt, hogy ez a terület sem jelent nagy lehetőségeket. A Duna kivételével ugyanis majdnem minden folyónkban kisebb a tartós vízhozam, mint amennyit a jövőben használni szeretnénk belőle (még a Tiszában is). Jelentős vízbeszerzési lehetőség rejlik a hirtelen lezúduló csapadékvizek visszatartásában és. egyenletes lebocsátásában. Ennek érdekében épülnek és tervezés alatt állnak hazánkban is különböző tározók, völgyzárógátak. A közeli és távoli országokban egyaránt igen jelentős számú és méretű tározó, völgyzárógát épült már, vagy épül. Ezek elsődleges célja rendszerint az ipari, vagy ivóvíz biztosítása. A vízbeszerzés területén jelentkező eme hatalmas erőfeszítéseket figyelemmel kísérve, felmerül az a gondolat, hogy nem csak az ipari technológusok által megadott vízigények mindenáron való biztosításával kellene foglalkozni, hanem a vizfelhasználási technológia előnyös módosításának lehetőségét is vizsgálat alá kellene venni. Ez a tanulmány ennek a gondolatnak a jegyében született. A továbbiakban tehát az üzemen belüli vízgazdálkodást és ennek keretében is a vízfelhasználási technológiát vizsgáljuk részletesebben.