Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Dobos Alajos: Trágya és vegyszerek adagolása esőztető berendezések segítségével

Hidrológiai Közlöny 1962. .5. sz. 467 Trágya és vegyszerek adagolása esőztető berendezések segítségével* DOBOS ALAJOS** Bevezetés Az esőztető berendezések, mint a külföldi lapasztalatok bizonyítják, kiválóan alkalmasak különleges feladatok ellátására is. Tanulmányunkban ezek közül csak a trágyázó öntözés — ezen belül a műtrágyaadagolás —, valamint a gyomirtó és növényvédőszerek adagolásának elvi kérdéseivel, majd a berendezések gépészeti és hidraulikai megoldásaival foglalkozunk. A hazai esőztető berendezések trágyázó öntözésre történő rendszeres felhasználása az 1962. évi öntözési idényben már megkezdődött. Várható az is, hogy később — a folyamatban levő kísérletek eredményes befejezése után — a gyomirtó- és növényvédőszerek egyes fajtáinak hasonló elven történő kiadagolására is sor kerül. Célszerű ezért, ha az esőztető berendezések különleges célra történő felhasználásának kezdetén áttekintjük a külföldön használt módszereket, hogy ezek közül a legmegfelelőbbet kiválaszthassuk, továbbfejleszthessük, vagy az alapelvek birtokában újabb módszereket dolgozhassunk ki. Az öntözővízbe adagolandó trágyaés vegyszerek A trágyázó öntözés tanulmányunkban tárgyalt formáját — amely az oldott műtrágyák, kisebb mennyiségű szennyvíz, trágyáié stb. (a továbbiakban trágyaszerek) öntözővízbe adagolását, elkeverését és az esőztető szórófejekkel történő szétosztását jelenti — elsősorban a fejtrágyázás érdekében szokták megvalósítani. Előnyei közé lehet sorolni mindenekelőtt a trágyaszerek egyenletes elosztásának biztosítását; mennyiség és idő szerinti szabályozási lehetőségét; az öntözés és trágyázás munkafolyamatának összevonását ; a trágya hasznosulásának kedvező feltételeit és a levéltrágyázás végrehajtásának lehetőségét. A gyomirtó- (Dikonirt, Simazin, Atrazin, Krezonit stb.) és növényvédőszerek (DDT, HCH stb.) — a továbbiakban vegyszerek — öntözővízzel együtt történő adagolásának, az előzőekhez hasonlóan, számos előnye van. Az esőztető berendezés üzeméhez kapcsolódó adagolásuk leghelyesebb megoldása érdekében azonban még számos kísérletet kell elvégezni és ezek során kell tisztázni a még megoldatlan biológiai és kémiai kérdéseket. Jelenleg vizsgálják például, hogy a hazánkban forgalomban levő több mint száz különböző vegyszert oldott állapotban permetezzék-e, vagy szem* Lapunk előző számaiban számos, permetező öntözéssel kapcsolatos tanulmány jelent meg. Dobos Alajos és Perónyi Károly lapunk jelenlegi számában levő, összefoglaló, egymást nagyon jól kiegészítő tanulmánya a trágya- ós vegyszerek öntözővízbe való adagolásával ós értékesítésével, illetve ezek műszaki alapfeltóteleivel foglalkozik. Célunk az, hogy mezőgazdasági szakembereink figyelmét fokozott mértékben a témára irányítsuk. (A Szerk.) ** Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Vízépítő Tervező Csoportja, Kecskemét. csézett (granulált) formában szórják-e szét a földekre. A trágyaszerek esőztető berendezésekkel történő adagolásának mezőgazdasági feltételei általában ismertek, tehát a műszaki kérdések nagyüzemi követelményeknek megfelelő megoldása ma már időszerű, talán azt is mondhatnánk, hogy halaszthatatlan. Az esőztető berendezés, amely a nagyüzemi gépesített öntözés kis egységét jelenti, alkalmas lehet arra, hogy segítségével a trágyaszerek adagolását nagyüzemi méretekben is végrehajtsuk. A vegyszerek esőztető berendezések segítségével történő adagolásához viszont véleményünk szerint jelenleg még nincsenek meg azok az előfeltételek, amelyek a műszaki kérdések egyértelmű megoldását minden esetben lehetővé tennék. A trágya- és vegyszerek esőztető berendezésekkel történő adagolása, hidraulikai és gépészeti szempontból tekintve hasonló, ezért a továbbiakban egységesen csak adagoló berendezésekről beszélünk. Az adagoló berendezések ismertetése Adagoló berendezésnek nevezzük azokat a tartályokat, amelyekből az oldott trágya- vagy vegyszer nyomáskülönbség elvén, szabályozható mennyiségben jut az esőztető berendezés szórófejeihez. Az adagoló berendezés tartozékai az esőztető berendezés csővezetékéhez kapcsolódó, általában kisátmérőjű, szelepekkel ellátott csővezetékek is. Az adagoló berendezések nyitottak és zártak (túlnyomásalattiak) lehetnek. A nyitott adagoló berendezéseket általában az esőztető szivattyúk szívóoldalán, a zártakat pedig rendszerint a szivatytyúk nyomóoldalán szokták az esőztető berendezés csővezetékére kapcsolni. Kivételt képeznek a segédszivattyúval működő adagoló berendezések, amelyek bár nyitottak, a szivattyú nyomóoldali csővezetékére kapcsolhatók. Az adagoló berendezések működésót bemutató elvi ábrákat, amelyeket a továbbiakban ismertetünk, az [1—5] szakirodalom felhasználásával szerkesztettük. A nyitott adagoló berendezések A nyitott adagoló berendezéseket, mivel túlnyomás alá nem helyezhetők, a szivattyú szívóoldalára kell kapcsolni. Az 1. ábrán egy egyszerű trágyalé-adagoló berendezés rajzát mellékeljük. Az istállótrágyát kettősfenekű kádakba helyezik (a felső fenéklap lyuggatott), majd a trágyát a szivattyú nyomócsövéből származó vízzel kilúgozzák. A trágyára permetezett víz átszivárgás után a kád két fenéklapja között gyűhk össze és onnan a megfelelő szelepek nyitásával a légköri nyomásnál kisebb nyomás alatt álló szívócsőbe vezethető. A szálas anyagoknak az esőztető