Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

I Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 451 A dnyeprodzerzsinszki vízlépcsőn áthaladó árukat, illetőleg azok mennyiségét a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat I9«n 1 9«5 Az áru megnevezése Az áru megnevezése Felfelé Lefelé Felfelé Lefelé Kőszén 3400 5000 Vasérc 650 — 1200 — Ásványi építőanyagok .... 600 — 2300 — Kvarcit — 300 — 500 Fémek 200 — 300 — Faanyagok — 300 — 400 Egyéb áruk 250 100 300 100 Összesen 5100 700 9100 1000 A dnyeprodzerzsinszki vízlépcső energetikai haté­konysága a következőkkel mérhető le : a többi „Déli" energiarendszerbe tartozó erőműhöz hasonlóan a neve­zett vízerőmű is viseli a rendszerben dolgozó összes erőművek valamennyi funkcióját. Részt vesz a csúcs­energiatermelésben, időszakos üzemzavartartalék szere­pót tölti be, kisvízi időszakban pedig teljesen üzem­zavartartalékként működik. A vízlépcső üzembe­helyezésótől kezdve a fenti módon állandóan részt vesz az energiarendszer munkájában, javítja a hőerőművek működését is ós növeli gazdaságosságukat. Megépítésé­vel 400 MW-os hőerőmű építésétől el lehet tekinteni. Hajózási időszakban javítja a kremencsugi vízerőmű működésót. Gazdaságossága legjobban az 5 éves meg­térülési időben mérhető le. Végezetül megállapítható, hogy a dnyeprodzer­zsinszki vízlépcső mind gazdaságossági, mind energia­termelési szempontokból egyike a legkedvezőbbeknek a Dnyeperen. Hatékonysága jól tükröződik abban is, hogy 1 kWó önköltsége mindössze 0,085 kop ; megtérülési ideje pedig 5 év. Az évi megtakarítás a vízlépcső üzembe­helyezóse után 1 millió t donyeci szén, illetve az energia­termelés révén évi 6 millió rubel. IRODALOM V. I. Levuskin : A dnyeprodzerszinszki vízlépcső a dnyeperi vízlépcsők rendszerében. Óidr. Sztr. 1961/9. D. Q. Zsmerin : A dnyeperi vízlépcsőrendszer. Gidr. Sztr. 1961/7. Borza Dezsőné Műszaki Könyvnapok elé „A szocialista építőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe: a tudomány közvetlen termelő­erővé válik" — állapítják meg az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei. Joggal mond­hatjuk, hogy a kongresszus küszöbén, október 22—no­vember 3. között elsőízben megrendezésre kerülő Mű­szaki Könyvnapok jelentős lépéssel segítik elő annak a hatalmas erőnek a kibontakozását, amelyet a műszaki kultúra széleskörű elterjesztése jelent népgazdaságunk fejlődésének meggyorsításában. Ha a Műszaki Könyvnapok szerepét, jelentőségét és feladatait vizsgáljuk, mindenekelőtt arra kell rá­mutatnunk, hogy ez az országos seregszemle fontos mérföldköve lesz annak a számottevő fejlődésnek, amely műszaki irodalmunkban —r mennyiségi és minő­ségi szempontból egyaránt — különösen az utóbbi években megvalósult. Kulturális forradalmunk eddigi olyan eredményei között, hogy például az elmúlt év­ben már több mint 40 millió példányban adtunk ki könyveket — szemben az 1938. évi mintegy 9 millió darabbal — műszaki könyvkiadásunk növekvő súllyal jelentkezik. Ezt bizonyítja többek között, hogy az e területen központi helyet elfoglaló Műszaki Könyvkiadó, amely 1960-ban 145, 1961-ben 186 művet jelentetett meg, ez évben már 302 könyvet ad ki; e kiadványok részese­dése az Állami Könyvterjesztő összes ismeretterjesztő és szakkönyv-beszerzésében az 1960. évi kb. egy ötödről az elmúlt évben egy harmadra emelkedett. A Műszaki Könyvnapok bevezető eseményeként a Technika Házában megnyíló, valamint a megyei könyv­tárakban megrendezett műszaki könyvkiállítás is erről a sokoldalú fejlődésről tesz majd bizonyságot. Mérnökeink, technikusaink, szakmunkásaink, a műszaki haladás iránt érdeklődők egyre növekvő tá­bora ezeken a kiállításokon teljes skálájában ismerhe­tik meg műszaki irodalmunk legutóbbi éveinek termé­sét: a régi hiányt pótló kézikönyveket, az egyes szak­területek speciális igényeit alsó-, közép- és felsőszinten kielégítő kiadványokat, valamint a műszaki ismeretter­jesztés mind nagyobb tömegekre kiterjedő műveit. Nagyban növeli e kiállítások vonzóerejét, hogy azokon a Műszaki Könyvnapokra megjelenő 31 kiad­vány is bemutatkozik az olvasók előtt, a gépipar, épí­tőipar, közlekedés, vegyipar, villamosipar, híradástech­nika stb. szakterületen. A Műszaki Könyvnapok jelentősége és célkitűzései azonban túlnőnek a műszaki irodalom seregszemléje­ként sorrakerülő kiállítások keretein: elsőízben nyúj­tanak alkalmat a kiadói szervek és az olvasótábor kö­zötti széleskörű, közvetlen találkozóra is. Csepelen és Miskolcon, Dunaújvárosban és Tatabányán, Veszprém­ben és Szegeden, Ózdon és Debrecenben s más helye­ken, — összesen 150 fővárosi és vidéki ipari üzemben, tervező- és kutatóintézetben, egyetemen és miniszté­riumban szolgálják majd — sokrétű formában — a Műszaki Könyvnapok a technikai tudás tökéletesítésé­nek, a műszaki továbbképzésnek és ismeretterjesztés­nek hasznos propagandáját. E propaganda elsőrendű célja, hogy helyi könyv­kiállításokon, könyvismertetéseken, filmvetítéseken ke­resztül és egyéb módon kitágítsa a műszaki irodalom iránti érdeklődést, ráirányítsa a figyelmet a műszaki kultúra fontosságára népgazdasági feladataink teljesí­tésében. Ezek között a feladatok között kiemelkedő he­lyet foglal el — amint erre a kongresszusi irányelvek is rámutatnak — a munka termelékenységének emelése és a gazdaságosság fokozása. Ezeknek pedig egyik alap­vető feltétele a műszaki műveltség széleskörű növelése a munkások, műszakiak, tudómányos kutatók között. A Műszaki Könyvnapoknak éppen ezért fontos fel­adata, hogy a dolgozókhoz közelvigye a technikai és technológiai fejlődés, a műszaki és gyártmányfejlesztés hasznos segítőtársait, a műszaki kiadványokat. Ennek során előmozdítja annak általános felismerését, hogy a műszaki irodalomban való tájékozottság, annak ál­landó nyomonkövetése nélkül a legkitűnőbb szakember sem tarthat lépést a rendkívül gyors ütemű technikai

Next

/
Thumbnails
Contents