Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Mátra-vidéki szénsavas források

448 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Cziráky J.—Schiefner K.: A Mátra-vidéki források Összefoglalás A Mátra-vidéki 28 forrásvíz vizsgálati eredményei alapján a vizek a következő csoportba sorolhatók : í. Szénsavas ásvány- és gyógyvizek: a) Egyszerű szénsavas ásványvizek : Parádfürdő Szent István forrás ; Recsken a Csevicés közkút; a Kossuth L. u. 27., 23., 21. sz. ház kútja; Maconkán az Arany J. u. 21., 23., 25. sz. ház kútja. b) KalcÁum-magnéziumhidrogénkarbonátos szénsavas vizek: Mátraderecskén a Kossuth L. u. 106., az Almáskút u. 3. és a Széchenyi u. 8. sz. ház kútja. c) Kalcium-magnéziumszulfátOs szénsavas viz : Recsken a Kossuth L. u. 24. sz. ház kútja. d) Alkálihidrogénkarbonátos szénsavas vizek: Kisterenyén a Régi és Új savanyúvizes kút; Taron a Csevice völgyi nyugati és keleti forrás ; és a bánya melletti forrás. e) Alkálihidrogénkarbonátos és kénes szénsavas víz : Parádsasváron a Nagy csevice forrás. f) Vasas szénsavas víz: Parádóhután a Clarisse forrás. g) Részletesen nem vizsgált szénsavas ásványvíz : Mátraderecskén a Rákóczi tsz. melletti Gödörforrás. „ II. Nem szénsavas ásvány- és gyógyvizek : a) Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos ásványvíz : Mátraderecskén a Rákóczi tsz. kútja. b) Kénes ásványvizek: Mátraderecskén a malom melletti kút és Mátraballán a vasútállomáson levő kút. III. Nem ásványvizek: Parádóhután a Tóberki forrás ; Maconkán a Csurgó patak melletti és a Megértés tsz-hez tartozó forrás ; továbbá Maconkán az Arany J. u. 44. és 33. sz. ház kútja. * A vegyelemzóseket dr. Papp Szilárd, az OKI Vízügyi Osztályának vezetője véleményezte. A bakteriológiai vizsgálatokat dr. Gregács Margit, az OKI tudományos munkatársa végezte. A helyszíni vizsgálatoknál Lencz Györgyné és dr. Szabó Imréné OKI laboratóriumi asszisztensnők segítették munkánkat. IRODALOM 1. Id. Noszky Jenő : A Mátra hegység geomorphológiai viszonyai. Karcag, 1929. 2. Papp Szilárd : Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. (Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei e. könyvben.) Budapest. 1957. 3. Kitaibel, Paul: Hydrographiea Hungáriáé. Pestini, 1829. p. 162. 4. Prunyi, Emerich Michael: Medizinisch-topographisehe Abhandlung des Curortes Parad. Pesth, 1833. 5. Erdey Pál: Parádi gyógyvizek. Pest, 1835. 6. Felletár Emil: A parádi kénes gyógyvizek vegybontása. K. M. Természettudományi Társulat Közlönye. 1861. 2. k. p. 118—137. 7. Losteiner Károly : Párád gyógyhely Heves megyében kónsavas-vasas-timsós fürdőkkel, égvónyes-kénes savanyú vizű ós vasas-savanyú vizű forrásokkal. Budapest, 1885. 8. Brém János : Párád gyógyfürdő ismertetése. Budapest, 1895. 9. Papp Károly : A parádi csevice forrásairól. Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1905. óvf. XXXIII. köt. II. füzetéből. 10. Cziráky József : Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának ásvány és gyógyvízvizsgálatairól. Hidrológiai Közlöny 1953. 9—10., 1955. 9—10. és 11—12., 1958. 2., 1959. 4., ós 1961. 2. számában. 11. Kubinyi László: Összefüggés az ivóvízellátás ós egyes megbetegedések között. Vízhigiónia c. könyvben. Budapest, 1961. p. 47. 12. Cziráky József : A parádsasvári Nagy- és Kis-csevice gyógyforrások vóddterületi javaslata. Budapest, 1959! Kézirat. 13. Sümegi István ós Herzum Alfonz: A parádi kénes savanyúvíz hatása az emósztőszervekre. Orvosi Hírlap Tudományos Közleményei. LXXII. óvf. 28. sz. 14. Mayer György ós Nagy Béla : A parádi gyógyvíz hatása a gyomorhurutra. Orvosi Hetilap. 1941. 15. sz. 15. Papp Ferenc : Az ásvány- és gyógyvizek hidrogeológiája ós fürdőtani leírása. (Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyvben.) Budapest, 1957. 16. Lengyel Béla : A parádi timsós, ilonavölgyi timsós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. Értékezések a term. tudományok köréből. 1883. 3. k. p. 1—25. 17. Marschall Ferenc : A parádi Szent István gyógyforrás vizének vegyi vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1929. p. 100—103. 18. Dessewffy Aladár: Parádfürdő gyógytónyezőiről. Balneológiai Értesítő. 1928. XIII. óvf. 2. sz. 19. Vitális Sándor: Új gyógyvíz Kisterenyén. Hidrológiai Közlöny. 1939. p. 62—74. 20. Emszt Kálmán : A kisterenyei ásványos forrás elemzósi adatai. Hidrológiai Közlöny. 1939. p. 75—77. 21. Frank Miklós : A kisterenyei gyógyvíz ismertetése orvosi szempontból. Budapest, 1939. Kézirat. 22. Csajághy Gábor: Maconkai ásványvizek. Hidrológiai Közlöny. 1953. p. 281—282. 23. Id. Noszky Jenő : Új Csevice források az ÉNY-i Mátra szólón. Földrajzi Értesítő. 1937. p. 129—131. 24. Láng Sándor: A Mátra és Börzsöny természeti .földrajza. Budapest, 1955. Kohlensiiurehaltige Quellen im Gebiet des Mátra-Gebirges Dr. J. Cziráky—K. Schiefner Kohlensáurehaltige Mineralwásser kommen in Ungarn in zwei grösseren Gebieten vor : in der Umgebung des Balatons und im Gebiet des Mátra-Gebirges. Die Verfasser habén eine Untersuchung der sogennanten Csevice-Quellen im Gebiet des Mátra-Gebirges in hydrogeologischer, physikalischer, chemischer und bakteriologischer Hinsicht unternommen. Das kohlensáurehaltige Wasser der Quellen bzw. der Scliacht- oder Bohrbrunnen im Gebiet des MátraGebirges zeigt die letzten Spuren der vulkanischen Tátigkeit. Anhand der Untersuchungsergebnisse an 28 Quellen bzw. Brunnen in 9 Ortschaften können die Wasser in folgende Gruppén eingeteilt werden (Tabelle 1) : I. Kohlensáurehaltige Mineral- und Heilwásser a) Einfache kohlensáurehaltige Mineralwásser: Parádfürdő, Szt. István-Quelle; Recsk, Csevice-Gemeindebrunnen ; ferner Brunnen der Háuser Kossuth Lajos utca 21, 23, und 27 ; Maconka, Brunnen der Háuser Arany János utca 21, 23, und 25. b) Kalzium-Magnesium-Hydrokarbonathaltige Kohlensáurewásser : Mátraderecske, Brunnen der Háuser Kossuth Lajos utca 106, Almáskút utca 3, und Széchenyi utca 8. c) Kalzium-Magnesiumsulphat- und kohlensáurehaltige Wasser : Recsk, Brunnen am Haus Kossuth Lajos utca 24.