Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Mátra-vidéki szénsavas források

Cziráky J.—Schiefner K.: A Mátra-vidéki források Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 447 terepszinttel egyezett. A víz hőfoka 17,5 C° (levegő 26 C°) volt. A savanyúvizet a környék lakói fogyasztják. Az új savanyúvizes kút (1. kép) a bányateleptől északkeletre a Dobó út közelében 1956ban létesült. A pozitív artézi kút 240 m mély. A savanyúvíz 0,85 m magasan a terepszint felett, 50 mm-es szűkített vascsövön folyik ki. 1961. szept. 15-én a köbözéssel mért vízhozam 7,5 l/p, a víz hőfoka 19,6 C° (levegő 26 C°) volt. A lakosság ivóvízként fogyasztja. Az artézi kút vize (1. táblázat) alkálihidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz. Vascsőre erősen agresszív. Bakteriológiai szempontból a vizsgálat alkalmával kifogástalan volt. t. Maconka község területén több csevicés forrás és kút található, ezek közül néhánynak a vegyelemzését Csajághy Gábor [22] ismertette. Id. Noszky Jenő[Y] könyvének az ásványvizekről szóló részében megemlíti, hogy gyenge csevicés forrás van Maconka határában, az Akasztós-hegy északi oldalán levő völgyben, a nagy ÉD-i irányú vető egyik kisebb lezökkenésén. A bányahányó szénsavas kútja a bányaművelés következtében megszűnt, így vizét nem vizsgálhattuk. A Csurgópatak melletti savanyúvíz 35 mm-es vascsövön folyik ki a patak rézsűjénél, a forrásakna helyét a helybeli lakosok sem ismerik. Részletes vegyelemzés nem készült, a víz szabad szénsavtartalma 1961. szept. 15-én 541,8 mg/l volt, tehát nem minősül szénsavas ásványvíznek. Közelben van a Megértés tsz. csevice forrása. A 0,6 m átmérőjű betongyűrűvel foglalt forrásnak a fenti napon nem volt túlfolyása. A víz hőfoka 11,3 C° (levegő 26 C°) volt. A forrás egy domb tövében fakad, vizének szabad szénsavtartalma 784,9 mg/l, tehát nem minősül szénsavas ásványvíznek. Az Arany János utcában számos csevicés kút van. A 44. sz. ház aknás kútjának mélysége 8,50 m, a vízmagasság 1961. okt. 5-én 1,80 m, a víz hőfoka 12,5 C° (levegő 24 C°) volt. A kút vizének szabad szénsavtartalma 723,5 mg/l, így nem minősül szénsavas ásványvíznek. A 33. sz. ház aknás kútja 1956-ban készült. Mélysége 11,10 m, a vízmagasság 3,50 m, a víz hőfoka Í0,8 C° (levegő 20 C°). A kútvíz szabad szénsavtartalma a vizsgálatkor 839,84 mg/l volt, tehát nem minősül szénsavas ásványvíznek. A 21. sz. ház udvarán 0,65 m átmérőjű, 10,40 m mély betongyűrűs aknás kút van. A vízmagasság 2,15 m, a víz hőfoka 10,5 C° (levegő 17 C°) volt. Vize (1. táblázat) egyszerű szénsavas ásványvíz. A kutat zárt szivattyús kúttá kell átépíteni. A 23. sz. ház udvarában 0,80 m átmérőjű, 11,40 m mély kút van. A vizsgálatkor a vízmagasság 2,80 m, a víz hőfoka 10,2 C° (levegő 20 C°) volt. A kút vize (1. táblázat) egyszerű szénsavas ásványvíz, mely a vizsgálatkor szennyezett volt. A kútnak zárt szivattyús kúttá való átalakítása szükséges. A 25. sz. ház kútja (az irodalomban [22] Sárga Erzsi kútja néven szerepel) 0,60 m átmérőjű gyűrűs akna-kút. A kútkáva-perem 0,6 m magasan van a terepszint felett. A kút mélysége a kútperemtől 11,50 m. 1961. okt. 5-én a vízmagasság 1,90 m, a víz hőfoka 10,4 C° (levegő 20 C°). A kút vize 1953ban 2246 mg/l összes oldott alkotórészt tartalmazott, a szabad szénsav 1495 mg/l volt. Az 1961. évi vizsgálati eredményt az 1. táblázatban látjuk. Az egyszerű szénsavas ásványvizű kút átépítése szükséges zárt szivattyús kúttá. A maconkai Arany János utcai csevicék tektonikus törésvonal mentén egy domb oldalában jutnak felszínre. Id. Noszky Jenő [23] két nagybátonyi szénsavas forrásról ír. A Községi Tanács vezetőségénél a maconkai kiszállás alkalmával érdeklődtünk a források után, de a felvilágosítás szerint a község területén, illetve határában nincs szénsavas forrás. Tar. A községtől keletre fekvő Csevice-patak völgyében több szénsavas forrás fakad Id. Noszky Jenő [1] szerint „a tari Csevicés-völgy nagy vetője nemcsak a völgy csapásvonalában fellépő három szénsavas (csevice) forrás alakjában észlelhető, de valójában is a nagy leszakadásban, amely az ÉK-n tetemes magasra felemelkedő mélyebb szintet jelző riolittufa és a DK-felé a völgy talpa alá süllyedő andezit breccia közt van. Ez több mint 50—60 m szintkülönbségnek felel meg, bár pontosan lemérni nem lehet, mert a DNy-i szárnyon nem látni a riolittufa és az andezitbreccia határát". A kőbánya mellett régebben két forrás fakadt, de a bányaművelés következtében a felső forrás megszűnt. A meglevő forrást 1956-ban terméskővel foglalták. A savanyúvíz az andezittufában tárolódik. A 0,7 X 0,8 m-es alapterületű forrásaknában a vízszín a szárazság miatt nem érte el a túlfolyást, ezért 1961. szept. 15-én a vízhozamot vödörrel való kimérés után vízszintemelkedéssel állapítottuk meg. A vízhozam 0,8 l/p, a víz hőfoka pedig 12,5 C° (levegő 23 C°) volt. A forrásfoglalás a bányaépületektől nyugatra, a Csevice-patak partjától 5 m-re van. A lakosság az üdítő vizet szívesen fogyasztja. A kalciumot és magnéziumot is tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz (1. táblázat) a forrásfoglalás kibontása miatt a vizsgálatkor szennyezett volt. A forrásakna kitisztítása és a helyes lezárása szükséges. A Csevice-patak völgyében vezető út nyugati oldalán fakadó szénsavas forrást faragott kővel foglalták, de a fedő-kő hiányzott a vizsgálat alkalmával. A forrásakna 0,7 X 1,0 m alapterületű. A savanyúvíz 40 mm-es csövön folyik ki, a köbözéssel mért vízhozam 0,2 l/p, a víz hőfoka 15,5 C° (levegő 24 C°). A forrásvíz (1. táblázat) kalciumtartalmú alkálihidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz, mely szennyezettsége miatt a vizsgálatkor ivásra nem volt alkalmas. A forrás megfelelő, higiénikus foglalása szükséges. Az út keleti oldalán levő szénsavas forrást is terméskővel foglalták. A forrásmedence egyik oldala nyitott, itt lehetett megmérni a túlfolyó vízhozamát, mely a vizsgálatkor 0,36 l/p, a víz hőfoka pedig 14,2 C° (levegő 26 C°) volt. A kalciumot tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos szénsavas ásványvíz (1. táblázat) a vizsgálatkor szennyezett volt, ezért a forrás foglalásának jókarba helyezése szükséges. Láng Sándor [24] a Mátra természeti földrajzát ismertetve foglalkozik a csevice források eredetével és közli Székely András és Radó Denise által készített táblázatot a Mátra forrásairól. Az összeállítás tartalmazza a szénsavas források hidrogeológiai és fizikai adatait.