Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Veres Károly: Módszer a gazdaságos csővezetékátmérő meghatározására

426 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Veres K.: A gazdaságos csővezeték átmérő Q[l/secJ 2000 1500 1000 900 800 700 ' 600 500 iOO JOO 250 200 <50 3 • 25 2 JD

s[m/m] g [R/kWó] I 1200 1000 900 600 700 eoo 630 '•ao 360 .. 300250200 176: 150 125 • .100t 1, I 500 <•00 -300 260 200 -150 -300 •250 •200 • 150 • 125 125 50 - 100 •100 3.0 ?.i 2Ó 1,8 1.7 1,6 1.5 IA 1,3 1.1 1,1 & 0.90 0.15 OM 0,7! 0,70 0,6b 0.80 0.51 OM OAf OM' 0,3b • 030 80 50 L 50 a [t/sec] 2. ábra. Nomogram gazdaságos csőátmérő megállapításához One. 2. HoMoepaMMa dnn onpedeAenun SKOHOMUHHOZO duaMempa mpyöbi Fig. 2. Nomogram for determining the economical pipe diameter Külön kiemelendő a gazdaságos csőátmérőnél adódó értékek, ahol is rövid vezetéknél [A/a és B/a eset] az üzemköltség az összköltség 85,5%-a, illetve 96,5%-a, míg hosszú vezetéknél [A/b és B/b eset] a csővezeték beruházási költsége az összeköltség 71,5%-a, illetve 49,5%-a. A 4. táblázatból egyúttal megállapítható a szivattyútelep beruházási és karbantartási költségeinek évi hányada az összes (üzemi, beruházási és karbantartási) költség évi hányadának %-ában (0,3%—4,1%). Ezeket a megállapításokat jól szemlélteti az 1. sz. ábrán feltüntetett görbesereg. A gazdaságos csőátmérő, illetőleg az ehhez tartozó gazdaságos vízsebesség (14a—c) egyenlet alapján történő megállapításának megkönnyítése és áttekinthetősége érdekében két nomogrammot mutatunk be, amelyekről a szállítandó vízmennyiség és áramegységár ismeretében a leggazdaságosabb csőátmérő (2. ábra), illetve a leggazdaságo2000 1500 1000 900 100 700 600 500 W 300 260 200 150 'ii 60 70 60 60 i0 30 ' 25 10 • 15 • IA 1,36 1,3 1,25 1,2 1.15 1,1 1,05 1,0 0,95 0,9 0,65 OS 0,75 0,7 0,65 0.6 0,55 j [m/sec] ö v ^ acél iáIK tí116 aIFI ÍJUK 1M-as 0,5 0.<. 0,35 0.3 .asm ni1,75 0,7- • 166 0.C-üfm 235 ftHU6 a 1,25 1,2 1,15 1.1 1,05 -1,0 0,95 --0,9 0.Í6 --0,6 0,75 -•0.7 g [Ft/kWó] 0,65 +0.6 0.55 0,5 0A5 0,4 0,36 -0J 0J5 --0A 0,i6 0,5 0,55 0,6 0.65 0,7 0,76 0,8 0A5 0.S 0,95 1.00 1,1 1,2 1,3 í* 1.5 1.6 1,7 1,6 1,9 2,0 2,5 ifi -'-0,3 3. ábra. Nomogram gazdaságos vízsebesség megállapításához <t>uz. 3. HOMOEPAMMA ÖAH onpedeAenun SKOHOMWÍHOŰ CKopocmu eodbi Fig. 3. Nomogram for determining the economical flow velocity sabb vízsebesség értéke (3. ábra) közvetlenül leolvasható. 8. Eltérés a gazdaságos vízsebességtől A hazai, de a külföldi szakkönyvekből is kitűnik, hogy gyakorlati tapasztalatok szerint a gazdaságos vízsebesség 0,8—1,2 m/sec (Iiidvéghy, Holló, Lulcács, Molnár, Varga, Vedres : Vízellátás), vagy 0,6—0,9 m/sec (Dahlhaus, Busch stb.) értékek között mozog. Pontosabb értékeket természetesen nem közölhetnek, mert az elektromos energia ára nemcsak országonként változik, de egy országon belül településenként is. A mellékelt nomogrammokat megvizsgálva megállapítható, hogy magas áramegységár és kis szállítandó