Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Varga Sándor: Talajkímélő esőszerű öntözés

Varga S.. Talajkímélö esőszerű öntözés Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. 395 következtében a kutatómunka már a negyvenes évek elején számszerű adatokkal támasztotta alá az esőszerű öntözéseknél fellépő eróziós problémák figyelemre méltó voltát. . A teljességre való törekvés igénye nélkül, íme néhány jelentős állomás ebben a tárgykörben : Laws ós J. Otlis [1] az 1940-es óvek végén publikálják kutatómunkáik eredményeit. Öt különböző esőztetőgópet vizsgáltak. A vizsgálatokat állami szervek támogatásával, azok hidraulikai laboratóriumaiban végezték, különleges fénykópezőberendezések és egyéb felszerelések igénybevételével. Kiderült, hogy a cseppátmérőnek 1 mm-ről 5 mm-re való növelésénél a víznek a talajba való beszivárgási sebessége 70%-kai csökkent. Ennek oka a cseppek kinetikai energiatartalma következtében előálló talajtömörödés. A talaj tömörödése még laza, homokos talajok esetében is bekövetkezik. Jó példa erre a Balatonújhelyi A. G. zöldségkertészetének öntözése, ahol korábban SZ-2 szórófejjel, 17 mm/óra csapadékintenzitással, h = 30 mm-es víznormával öntöztek. Az erősen homokos talaj az első öntözés hatására annyira tömörödött, hogy a második öntözés során már olyan nagyfokú felszíni tócsák keletkeztek, hogy a 30 mm-es víznorma kiadagolása gyakorlatilag megengedhetetlennó vált. Az eróziós veszteség (a lefolyó vízben mérhető talajkoncentráció) 1200%-kal növekedett! Witte [2] már 1955—56-ban megfigyeléseket végzett a talajtömörödésre ós a növényi kártételre vonatkozóan. Idézett dolgozata számszerű adatokat közöl a talaj térfogatsúly-változására, valamint a zöldbabkultúra terméscsökkenésére, különböző intenzitású szórófejek alkalmazása esetén. Witte tapasztalata szerint, a talaj felső 6 cm-es rétegében jól kimutatható tömörödés áll elő, az öntözött parcellák terméshozamában pedig — a szórófej intenzitásától és az öntözési normától függően — jelentős terméscsökkenés tapasztalható. Schladerbusch ós Czeratzky [3] munkássága még egy lépéssel előbbreviszi az ezirányú kutatásokat. Nagy technikai felkészültséggel vizsgálják a lehulló cseppek energiatartalmát a talaj eliszaposodását, három különböző fúvókaméret mellett. Különleges, nagyfrekvenciás filmfelvevő berendezést, igen rövid villanásidejű lámpákat stb. alkalmazva. Szinte cseppenkónt elemzik a'lehulló víz energiatartalmát. Munkájuk nagy érdeme, hogy nemcsak laboratóriumban, hanem öntözések közben is kísérleteznek. Kimutatják, hogy a talajmorzsák nagyságától és a talajminőségtől függően, mekkora kinetikai energiaértékeknél következik be a talajszerkezet tönkremenetele, iszapolódása. Hazai kísérletek ós eredmények Az Agrártudományi Egyetem Földméréstani és Kultúrtechnikai Tanszékén már 1959-ben kísérleteket folytattunk hazai szórófejek sugárvégi energiatartalmának, valamint a körsugár mentén mérhető kinetikai energiatartalomnak a meghatározására [4]. Az első próbálkozás tapasztalatai alapján, 1960-ban elkészült egy aránylag egyszerű csapadék1. kép. Csapadékenergiamérő berendezés erzékelő eleme 0omo 1. VyecmeumeAbHbiü dMMenm oöopydoeanuH no U3MepeHUw anepeuu dojtcdn Bild 1. Fühlkörper der Messvorriehtung für die Energie des Niederschlags energiamérő berendezés. A berendezés érzékelő elemének felfogólapjára hulló cseppek, energiatartalmuktól és intenzitásuktól függően azt elmozgatják, az elmozdulás elektronikus áttételezésével a jelzőelemen az energiatartalom egyszerűen leolvasható. Természetesen az ilyen jellegű eszközökkel megoldott energiatartalommórós csak bizonyos korlátok mellett szolgáltat használható adatokat. Az elmoz2. kép. Csapadékenergiamérö berendezés leolvasó műszere 0omo 2. npuöop ÖAH omaema o6opydoeanua no u3Mepemiio 3Hepeuu doxcdsi Bild 2. Ablesgerát der Messvorriehtung für die Energie des Niederschlags