Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 393 ket a megtekeredés bekövetkezett abban az esetben is, ha csupán 3 cm-es egyenlőtlenségek voltak. Néhány kérdés tisztázásához a VITUKI laboratóriuma által végzett következő vizsgálati eredmények segítettek hozzá. Még két méter magasságú dombon történő átvezetésnél is a legfelső ponton összegyülekező levegőt a 0,8—0,9 m/sec sebességű víz kimossa a csőből. Az összgyülekező levegő nem zárja el a csövet. A levegő által okozott energiaveszteség alig nagyobb, mint a levegőzárvány tói mentes egyenes csőben. A 7. lcépen egy magasabb tereppontot látunk, ahol a csőben levegő gyűlt össze. A szállított víz mennyiségének növelése a levegő kimosását eredményezte. A szükséges 0,5 atm nyomást a cső jól bírta. Összefoglalás A kísérletek eredményeképpen megállapítható, hogy a főleg anyagminőségből adódó kezdeti nehézségek az anyag javításával könnyen elháríthatok. A fóliacsöves öntözési eljárás alkalmas arra, hogy egyenetlen terepen az egyszerű öntözőberendezések alkalmazásának szélesebb lehetőségeket biztosítson. Az eljárás továbbfejlesztéséhez és javításához további vizsgálatok, üzemi gyakorlat szükséges. Ezen az úton haladva egyrészt a felületi öntözés vízadagolásának gépesítésével, automatizálásával, másrészt az egyszerű öntözőberendezések széleskörű alkalmazásával, a tervbevett öntözési feladataink olcsón és jól megoldhatókká válhatnak. npOCTblE OPOCMTEJlbHblE OEOPYflOBAHHH H3 nJlACTMACCOBblX TPYE M. yoKau—lJp. H. OpocAaHb, KaHfl. c/x HayK OflHHM 113 ÖHeBIIAHblX npiI3HaK0B pa3BHTHH OpOUieHHH HBJlHeTCH TO, MTO flJIH HCnOJIb30BaHH5J HMeiOUUlXCH B pacnop>i>KeHim opociiTejibHbix BOA xo35uicTBa cTapaIOTCH HCn0Jlb30BaTb 113 CB011X CHJI BCe B03.V10/KH0CTH C npiiMeHeHHe.w npocTbix opociiTCJibHbix 060py;i0BaHiifi. flo cnx nop B KaiecTBe npocToro oponiemw npiiMeHHJiiiCb Bpc.MeHHbie Kanajiu. Ho iix npiiMenennio Ha öojibuiHX luioinaanx npeiiMTCTBOBajm Mnorne (jiaKTOpbi. B nepBOH OMepeflH t3khm iJiaKTopoM HB-uieTca iiepoBHan n0BepxH0CTb aeMJiH. HccJieAOBaHHH, npoBC,ieHHbie c njiacTMaccoBbiMH Tpyőa.MH flOKa3a;m, iITO STHMH Tpyöa.MH xopomo MOWHO 3aMCHiiTb KaHajibi Ha nepoBHbix iuiomaAHx. E^HHCTBeHHOH cyinecTBeHHOií TPYFLHOCTBK) cerOAHH HB.IHCTCH jio.waIOIUHÍÍCH MaTepnaji Tpyőbi. OTBOA BOAI>I HS Tpyö, HX TpaHcnopT ii yflajitHiie 113 HIIX B03AymHbix riy3bipbK0B Bee pemaeTCH jierKO. ílpiiMeHeHHe STIIX Tpyő ,naeT BO3MO>KHOCTb m Ha .\iexaHH3amno n na aBT0.\iaTii3aumo no.ua™ OpOCHTeJIbHOií HOflU npn IIOBepXHOCTHÖM OpOLIieHllH. Einfache Bewiisserungsanhigen mit Knnststoffrohren I. Csókay—Dr. I. Oroszlány, Kandidat der A grarw issenschaften Éin auffallendes Zeichen der Entwicklung der Bewásserungswirtsehaft ist die Erschdinung, dass dio landwirtschaftliehen Betriebe aus eigener Kraft mit Hilfe von einfachen Bewásserungsanlagen jede Möglichkeit zur Nutzung des verfügbaren Bewásserungswassers hftranziehen. Bei einfachen Bewásserungsanlagen waren bisher hauptsáchlich provisorischo Kanálé in Gebrauch. Ihrer Anwendung auf grösserem Gebiet setzen sich aber verschiedene Hindernisse entgegerf. Vor allém stellt das gewellte Gelánde die hauptsáchliche Einschránkung für derartige Einrichtungen dar. Versuche mit Kunststoffrohren erwiesen, dass mit diesen die provisorischen Kanálé auf gewelltem Gelánde sehr gut ersetzt werden können. Die einzige wesentliche Schwierigkeit besteht heute noch in der spröden Beschaffenheit dgr Kunststoffe. Die Entwásserung, Boförderung der Rohre, sowie das Ausspiilen der Luftblasen können leicht überwunden werden. Die Anwendung der Kunststoffrohre ermöglicht eine Mechanisierung und Automatisierung der Wasserabgabe bei Oberfláchenbewásserungen. (Folytatás a 389. oldalról) A lengyel Hidrometeorológiai Intézet (PIHM) varsói laboratóriumában Jan Skibinski és munkatársai a közelmúltban új görgetett hordalékfogó típust alakítottak ki, mely a Visztula hordalékszállításának mérésére a legjobban megfelel. Először több hasonló külföldi készüléket (köztük a magyar Károlyi-féle hordalékfogót is) vettek beható vizsgálat alá laboratóriumi csatornában, majd ezek jó tulajdonságait célszerűen egyesítették új hordalékmérőjükben. A készülék kialakítására és vele a Visztula hordalékhozamának minél pontosabb meghatározására azért volt égetően szükség, mert a Visztula varsói szakaszán a város újjáépítése során nagymértékű mederkotrásokat végeztek (700 000 m

3/év) és emiatt igen veszélyes mértékű (8 cm/év) medermélyülés állt elő. Ennek következményeként kisvizek idején mind az ivó-, mind az ipari vízellátásban számottevő zavarok keletkeztek. A meder egyensúlyi állapotának mielőbbi helyreállítása érdekében meg kellett határozni a folyó évi hordalékhozamát, hogy a kotrásokat a megengedhető mértékre korlátozhassák. Ezt a feladatot a kialakított új hordalékfogóval végrehajtották és azóta is rendszeres méréseket végeznek vele. R. L. • * A lengyel Hidrometeorológiai Intézet (PIHM) Hidrometriai Osztálya a kisebb hegyi folyókon és patakokon (15 m

3/sec vízhozamig) folytatott sebességméréseinél rendszeresen alkalmazza a radioaktív izotópos mérési módszert. Általában rövid (15 óra) felezési idejű Na 24 izotópot alkalmaznak, mert ennek rövid élettartama biztosítja, hogy a mérési helyen a radioaktív szennyezettség csak néhány napig állhat fenn. Ezeken a vízfolyásokon a sziklás meder és a szabálytalan alakú keresztszelvény nem teszi lehetővé a szárnnyal való sebességmérést. A sózásos és más vegyszeres eljárásokkal szemben az izotópos módszer azért került előtérbe, mert igen csekély mennyiségű radioaktív anyag szükséges az előbbiekkel teljesen megegyező pontosságú mérésekhez. R. L. (Folytatás 398. oldalon)