Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Bözsöny Dénes: Gondolatok a vízgazdálkodásról

366 Hidrológiai Közlöny 1962. 5. sz. Bözsöny D.: Gondolatok a vízgazdálkodásról JEIMAGYARA1AT ZEICHEN ERKLÁRUNG: i fővizgyüjtóterület hatóra Grenze der Houpteinzugsgebiete _ A mellékvizgyüjtóterijlel határa Grenze der Hebeneinzugagebiete _ h alvizgyújtiferület határa Grenze der Untereinzugjgebiete 3. ábra. Mellék- és alvízgyűjtöterületek a Duna völgyében (Elgondolás) 0ue. 3. BmopuHHbie u nodiuHeHHbie eodocöopu e dojiune flymn (Cooőpa}iccnue) Abb. 3. Neben- und Untereinzugsgebiete im Donautal Alvizgyűjtóterület hatóra Grenze der Untereinzugsgebiete :fő terűlet határa Resmzi Grenze aer 4. ábra. A Sajó (Slana) részvízgyűjtőterületei (zárójelben az érintett országokban alkalmazott számjelölés) <Pue. 4. yacrtiHbie eodocöopu p. Ulaüo (Cnana) .46&. 4. Teileinzugsgebiete des Sajó- (Slana) Flusses (In den Klammern die in den betreffenden Staaten eingeführte Bezifferiing) Az országok jelölése a fővízfolyás jele után zárójelben levő betű jelzi : Németország, (D), Svájc (S), Ausztria (Ö), Csehszlovákia (C), Szovjetunió (SU), Magyarország (M), Románia (R), Jugoszlávia (J). Bulgária (B), Lengyelország (P). A felszíni vízgyűjtőterületek jele után szükség esetén fel lehet tüntetni a felszínalatti rész vízgyűjtőterületeket is : Talajvíz: A., B., C Z Rétegvíz : a., b., c z Karsztvíz: ot, fi, y Q A jelölések előnye még a statisztikai adatok rendszerezésénél és feldolgozásánál is jelentkezik, mert a tényleges adatokon alapuló vízmérleg készítésnél előbb-utóbb szükség lesz a statisztikai adatgyűjtésre és a gépi adat-feldolgozásra. A vízgyűjtőterületek felosztásának szükségessége és jelentősége többféle : 1. Egyes vízfolyások vízgyűjtőterülete oly nagy, hogy több országra is kiterjed. Az ilyen vízgyűjtőterület vizsgálata csak igen nagyvonalú vizsgálatokat tesz lehetővé, de a kisebb vízhiányos helyek megállapítását nem. Például, ha a Duna vízmérlegét vizsgáljuk az eredettől a torkolatig, akkor azt találjuk, hogy a Duna-rendszerben nincs vízhiány, pedig tudjuk, hogy egyes helyeken van. Ez a látszólagos ellentmondás feloldható akkor, ha megfelelő kis vízgyűjtőterületekre bontjuk fel a nagyobb vízgyűjtőket. 2. A víz nem ismer államhatárokat, hanem a gravitáció hatására a legmélyebb helyek felé törekszik. Az államhatárok miatt szükséges, hogy minden állam a lehetőséghez mérten a teljes vízgyűjtő ismeretében vizsgálja a saját területén a vízkészletgazdálkodási viszonyokat. Általában a fő-, mellék- és alvízgyűjtöterületek egyértelműen meghatározhatók. A részvízgyűjtőterületek meghatározása az illető ország vízrajzi és gazda-