Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

5. szám - Bözsöny Dénes: Gondolatok a vízgazdálkodásról

Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 362 VÍZGAZDÁLKODÁS »> . . • a Gondolatok a vízgazdálkodásról* BÖZSÖNY DÉNES** A vízzel kapcsolatos tevékenység bonyolult, melyet tudatosan művelni csak akkor lehet, ha ismertek a befolyásoló tényezők. A tanulmány rendszerezni kívánja — a fejlődés mai fokán — a fő tevékenységeket ós az azokat döntően befolyásoló tényezőket, továbbá kísérletet tesz a vízkészletgazdálkodás, vízgazdálkodás ós a vízügyek jövő feladatainak felvázolására. Az utóbbi időben egyre több tanulmány, ankét, kongresszus és symposium foglalkozik a vízgazdálkodással. A vízgazdálkodás szó mellett még két rokon fogalom is használatos: a vízkészlet gazdálkodás és a vízügy. E három fogalmat még a szakemberek sem használják mindig következetesen és egyértelműen. E tanulmány terjedelme nem lehet elégséges ahhoz, hogy részletekig feltárja a vízzel kapcsolatos tevékenység fejlődését és az összefüggések minden vonatkozását. Ennek ellenére célszerű, átfogó módon megvizsgálni a vízzel kapcsolatos, napjainkig kialakult főtevékenységeket, illetőleg megkísérelni, felvázolni a jövőt. Az eddigi tapasztalatok és a jövő helyes mérlegelése alapján meg kell határozni azokat a teendőket, amelyek esetleges elmaradása később károkat okozhat és a fejlődós gátjává válhat. A tanulmány csak útkereső és gondolat-ébresztő kíván lenni a vízgazdálkodás összefüggéseinek átfogó, módszeres vizsgálatához. Ahhoz, hogy helyes ítéletet alkothassunk és abból helytálló következtetést tudjunk levonni, elengedhetetlen a megfelelő gondolkodásmód és az ezzel szorosan összefüggő helyes szemlélet kialakítása. A vízzel kapcsolatos tevékenység igen sokféle és a beavatkozás hatása is számos irányba terjed ki. Ezt a sokrétű tevékenységet mindinkább tudatos — az összefüggéseket jól ismerő — tervezéssé kell tenni avégből, hogy a népgazdasági igények kielégítése, az életszínvonal állandó emelése biztosítható lehessen. Kimondhatjuk, hogy a tervezés olyan bonyolult emberi tevékenység, amelynek eredményeképpen a természeti és a társadalmi fejlődés fokozatos megismerése alapján a célnak legjobban megfelelő (műszakilag helyes és gazdaságos) beavatkozás módját írjuk elő. A bonyolultság csak oly módon egyszerűsíthető, ha a lényeges befolyásoló tényezőket szétválasztjuk a lényegtelenektől. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezés végrehajthatósága érdekében bizonyos befolyásoló tényezőket kénytelenek vagyunk elhanyagolni. Nagy mennyiségű víz fordul elő a Föld légkörében, a Föld felszínén és felszíne alatt. Az élő * A Csehszlovák Tudományos Akadémia által 1962. október 8—13 között Smolenicében rendezett hidrológiai konferenciára beküldött tanulmány. ** Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest. szervezetek (ember, állat, növény) nagy része is vízből áll. A Föld felületének mintegy 2/

3 részét víz borítja, és így a víz a legnagyobb mennyiségben előforduló kémiai vegyület. A Földünkön levő vízmennyiség érzékeltetésére vonatkozó számítások szerint 2,5 milliárd ember ötévi vízigényének kielégítése esetén a Föld 2/

3 felületét borító víz szintje csak 1 cm-t sülylyedne. (A „világ-vízmérleg" számításánál a vizfelület 340 X 10

1

2 m

2 és a vízfogyasztás lakosegyenértékben 1000 liter/fő/nap. Víz visszavezetés nincs számolva.) Természetesen a Föld vízkészlete minőségi szempontból már nem ilyen kedvező, mert vizeink nagyrésze (sós tengerviz, szennyezett víz) nem alkalmas a közvetlen felhasználásra. Igen sok ország vízkészletét vizsgálva megállapítható, hogy a vízkészlet szárazság idején is kielégíti — hosszabb időszakot előrevetítve — az igényeket. Részterületileg azonban már kedvezőtlen a vízkészletek megoszlása. Jelentős vízkészletek a nagyobb vízfolyások közvetlen környékén találhatók. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vízigények kielégíthetősége főként a felszíni vízrendszerek vízszállításától függ. A felszíni víz jelentőségét mutatja, hogy például Magyarországon a felszíni vízkészlet a teljes vízkészletnek 90—95%-a. Kimondhatjuk tehát, hogy Földünkön összességében nincs és nem is lesz vízhiány. Ezzel szemben azonban a szükséges mennyiségű és minőségű víz nem áll minden esetben a kívánt helyen és a kívánt időben rendelkezésre, ezért szükséges az emberi beavatkozás. A vízzel kapesolatos tevékenység rendszerezése A vízzel kapcsolatos fő tevékenységek a következők : a) Előmunkálatok. b) Tervezés. • c) Építés. d) Üzemelés. e) Ellenőrzés. A felsorolt tevékenységek a vízgyűjtőterületek kiterjedésétől függően csak nagyságrendileg különböznek egymástól. Az 1. ábrán egy-egy szó jellemzi a nagyságrendi változást és egyben a még meg nem szövegezett fogalmak legalább szó használattal vannak megkülönböztetve. Az előmunkálatoknál természetesen a vízzel való tényleges gazdálkodás szemszögéből nézve a fő tevékenységet tünteti fel az 1. ábra, melyet vízkészletgazdálkodásnak nevezünk. Ide tartozik a vízháztartási vizsgálatok alapján a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízigények felmérése és ezek alapján a vízmérleg elkészítése,