Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

320 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Zoller J.: Salgótarján regionális vízellátása Nagybátony mintegy 3000 m

3/nap vízigényének a Salgótarjáni Regionális Vízműből történő kielégítésének beruházási költségkihatásait. Ezért a vizsgálataink során kidolgozott vízellátási változatokat, ahol erre hidrológiailag lehetőség nyílt 5000, 10 000 és 15 000 m

3/nap vízigény figyelembevételével dolgoztuk ki. 2. Víznyerési és vízhasznosítási lehetőségek 2.1. Víznyerési és vízhasznosítási lehetőségek az Ipoly litkei öblözetében 2.11. Az Ipoly kisvizeinek hidrológiai viszonyai. Az Ipoly litkei öblözetéhez legközelebb eső, a folyó vízjárására vonatkozó észlelési adat Balassagyarmatnál 1931 óta és Nógrádszakálnál 1953 óta áll rendelkezésre. A balassagyarmati észlelések a kisvizek szempontjából 1936-tól kezdődően tekinthetők megbízhatónak. A 24 éves idősor közül a kisvizek hozama és tartóssága szempontjából az 1950. év a legkedvezőtlenebb, melynek vízhozamtartóssági adatai a következők : 60%-os tartósság (219 nap) 1,500 m

3/s 129 750 m

3/nap 70%-os tartósság (256 nap) 0,970 m

3/s 83 800 m

3/nap 80%-os tartósság (293 nap) 0,550 m

3/s 47 500 m

3/nap 90 %-os tartossag (329 nap) 0,410 m

3/s 35 400 m

3/nap 100%-os tartósság (365 nap) 0,275 m

3/s 23 800 m

3/nap A salgótarjáni regionális vízmű céljára az ipolyi nyíltvízkivételi mű a vízzel ellátandó területhez legközelebb a rárosi szűkületben, vagy Ipolytarnóc községnél helyezhető el. Az Ipoly e szelvényében vízhozammérési adatok nem állnak rendelkezésre, ezért e szelvényekben az Ipoly kisvízi vízjárásának viszonyait a balassagyarmati adatok extrapolálásával határoztuk meg. Ennek alapján a rárosi szűkületben és Ipolytarnócnál az Ipoly 1950. évi kisvizek hozamainak valószínű tartóssága az alábbi : Rárosi szükséglet Ipolytarnóc 60%-os tartósság (219 nap)- 0,950 m

3/sec 0,750 m

3/s 70%-os tartósság (256 nap) 0,610 m

3/sec 0,480 m

3/s 80%-os tartósság (293 nap) 0,350 m

3/sec 0,270 m

3/s 90° 'ó-ős tartósság (329 nap) 0,260 m

3/see 0,200 m

3/s 100° I,-os tartósság (365 nap) 0,170 m

3/sec 0,140 m

3/s Az Ipolyból kitermelhető víz mennyiségének meghatározásánál az alábbi követelményeket kell figyelembe venni. Az Ipoly élő vízfolyás lévén, medrében 100 l/s vízmennyiséget bent kell hagyni, s mivel határfolyó, magyar részről a mederben hagyandó vízmennyiségen felüli mindenkori vízhozamok fele 1 hasznosítható. E követelmények figyelembevételével az Ipolyból a rárosi völgyszűkületben és az ipolytarnóci szelvényekben 100°/

o-os tartóssággal kitermelhető vízmennyiség 3000 m

sl nap

x illetve 1700 m

3lnap. Ennél nagyobb vízigény folyamatos vízsugárban csak az Ipoly vizének tarozásával, vagy pótvízmű időszakos üzemelésével elégíthető ki. 2.12. Az Ipoly vizének tarozása a rárosi tározóban. Az Ipoly kisvizeinek fő völgyi tározása Ipolytarnóc és Nógrádszakái között topográfiailag a Rárosmulad község feletti völgyszelvényben lehetséges. Az Ipoly vizének kiegyenlítéséhez : 5 000 m

3/nap vízhasznosítás esetén 0,15 millió m

3 10 000 m

3/nap vízhasznosítás esetén 0,70 millió m

3 15 000 m

3/nap vízhasznosítás esetén 1,80 millió m

s tározási térfogat szükséges. E tározási térfogatok a rárosmuladi szelvényben 0,5—1,0 m-es duzzasztással érhetők el. Az így kialakítható igen sekély tó vize az ivóvízellátás szempontjából nem megfelelő. A vízminőség szempontjából megkívánt min. 3,0 m-es vízmélység előállítása esetén a tározó térfogata már 18 millió m

3, mely holttér a tározó teljesítőképességét egyéb nagyobb vízigényű célra történő felhasználás esetén kb. 40%-kai csökkenti. A csehszlovákok a rárosmuladi tározó vízoszlopmagasságát a tervezett két alternatív megoldás szerint 5,0 m (B. 165,0 m) és 7,5 m (B. 167,5 m)-re tervezik. E két duzzasztási szint mellett a tározó térfogata 31,2, illetve 60,0 millió m

3, míg a tározó teljesítőképessége 3,1, illetve 5,0 m

3/s. A tározó tervezett holttere 3,0 millió m

3, mely térfogathoz kb. 70—80 cm vízréteg vastagság tartozik. Tehát a tározó vízszintje száraz években erre a szintre is lecsökkenhet. Ezért a rárosi tározó megvalósítása a salgótarjáni 10—15 000 m

3/nap vízigény biztosítása, céljából nem előnyös és mivel a tározó megvalósítása az utak és a vasút átépítését is szükségessé teszi, nem gazdaságos. Ha a rárosi tározó egyéb nagyobb vízigényű (öntözés, ármentesítés stb.) célból — az ivóvízellátási követelményeknek megfelelően — megval sul, akkor a salgótarjáni regionális vízmű c kozhat e víznyerési lehetőséghez. 213. Az Ipoly-víz méllékvölgyi K Komra völgyi tározóban. Fővölgyi tározásoi az Ipoly kisvizei mellékvölgyi tározással is egyenlíthetők. Ebben az esetben a tározó fe± töltése csővezetéken az Ipoly nagyobb vízhozam időszakában, a fogyasztási igényen felül szállított vízmennyiséggel történik. Az ipolyi nyíltvízkivételi mű ebben az esetben a Dobroda patak torkolata alatt a rárosi völgyszűkületben kerül elhelyezésre. A vízkivételi mű teljesítőképessége az 5, 10 és 15 000 m

3/nap vízigények esetén 70 l/s, 150 l/s és 250 l/s. A tározóba átemelt víztömeg kiegyenlítéséhez a fenti vízigényeknek megfelelően szükséges tározási össztérfogat 0,8, 1,3 és 2,3 millió m

3, mely térfogatok 10,6 m, 13,5 m és 17,0 m magas völgyzárógáttal biztosíthatók. 2.14. Az Ipoly vizének mellékvölgyi tározása a Jégerfő völgyi tározóban. A Jégerfő völgyi tározóban történő kiegyenlítés esetén az Ipoly-