Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Vitális György: A Litke, Komra-völgyi víztározó földtani vizsgálata

Vitális Gy.: Komra-völgyi víztározó Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 313 tóti, amelyről kitűnik, hogy a völgy talpát borító pleisztocén—holoeén kori üledékekben nyomás alatt álló víz jelentkezett. A domboldalak felé a talajvízszín a domborzatot követi. Sem a völgyoldali, sem a völgytalpi fúrásokban nem mutatkozott számottevő vízadó réteg. A kísérletképpen végzett néhány Porchet vizsgálat teljesen negatív eredménnyel zárult. A fúrásokból vett talaj-, illetve rétegvízminták átlagos keménysége az OKI vizsgálata szerint 23,6 német fok, szulfát csak nyomokban található, átlagos vastartalma 1,28 ; mangántartalma 0,36 mg/l. 200 300 éo 500 600 100 őÖO 900 10000° A terület földtani felépítése és az eddig vég zett feltárások eredménye alapján megállapítható, hogy a tervezett tározó és a tervezett völgyelzárás területén mind a völgyjenéle, mind a völgyoldalak gyakorlatilag vízzáró üledékes kőzetekből épülnek fel. A Komra völgyet átszelő törések, illetve vetődések a tározandó víz elszökése szempontjából nem látszanak veszélyeseknek, minthogy egyrészt vízzáró kőzetekben vannak, másrészt zártak. A tervezett Komra völgyi tározó területe tehát víztározás céljára vízföldtani szempontból igen alkalmas. Anyagvizsgálati eredmények A feltárás során végzett anyagvizsgálatok részint a tervezett tározó és a völgyeizárási szelvény területét felépítő kőzetek vízzáróságának számszerű megállapítására, részint a tervezett földgát építésére felhasználható kőzetanyagok kiválasztására irányultak. Ezek a vizsgálatok nemcsak a tervezett vizi létesítmény tervezéséhez adják meg a legfontosabb műszakiföldtani' alapadatokat, hanem sok — az eddigi magyar szakirodalomban egyáltalán nem szereplő — új részlettel gazdagítják a salgótarjáni barnakőszénterület ENy-i részét felépítő helvéti képződmények földtani megismerését. A földtani igények teljességre törekvő kielégítése, illetve a további összehasonlító vizsgálatok érdekében az üledékföldtani és műszakiföldtani vizsgálatokon kívül ásványkőzettani vizsgálatokat is végeztünk. 1. táblázat A nehézásyány vizsgálat eredménye TaÖA. 7. Pe3ynbmam uccAedoeaHun mnMceAoeo MUHepana Tabelle 1. Ergebnis der Untersuchung der schweren Minerale 100 200 300 W 500 600 700 S00 900 1000 C° I_J 1 1 1 1 1 1 1 1 7. ábra. D. T. A. görbék 1. K-l. sz. f. 2,0 m sárgásbarna agyag-, 2. K-l. sz. f. 8,0 m világosszürke enyhén bentonitos márgds agyag ; 3. K-l. sz. f. 19,0 m világosszürke iszapos agyag ; 4. K-7. sz. f. 2,0 m sárgásbarna agyag ; 5. K-7. sz. f. 14,0 m világossárga enyhén bentonitos márgás agyag; (S. K-7. sz. f. 28,0 m szürke iszapos agyag ; 7. 81. sz. f. 2,0 m vörösesbarna agyag ; 8. 94. sz. f. 2,0 m vörösesbarna agyag. (A 2., 3., 5. és a ti. sz. minták felsőhelvéti, az 1. és a 4. sz. minta pleisztoeénban elváltozott felsőhelvéti, a 7. és 8. sz. minták pleisztocén korúak.) 0ue. 7. Kpuebie DTA 1. cKBawHHa M K-L. >KeJiTo6ypaji enuna 2,0 m, 2. CKB. K-L. cjia6o 6eHTOHHTHan, Mepeenucman cepan ZAUHÜ 8,0 M, 3. CKB. XS K-L. UAUcman mHHa

1 CBCMOCEPAFL 19,0 M, 4. CKB. .YS K-7, >KenTOöypaH ZAUHÜ 2,0 M, 5. CKB. Ns K-7 cBeTjioKemafl cnaöo 6eHTOHHTHaH Mepee/iucman znuna, 6. CKB. .VÍ K- 7. cepaa, unucman SAUHÜ 28,0 M, 7. CKB. .VÍ 81, KpacoBaTO6ypan ZAUHO 2,0 M, 8. CKB. JA 94, KpacH0BaT0-6ypan RJIHHA 2,0 M, <riepnOflbi 3THX nopoa cjieflyiomne : y 2., 3. H 6. npo6 BepxHexe/iBeTCKHÜ, y 1. M 4. BepxHexeJiBeTCKHÜ, n3MeHeHHbin B nneücToiteHe, y 7. h 8. n/ieücToueH) Abb. 7. D. T. A.-Kurven 1. Bohrung K-l, 2,0 m, gelbliehbrauner Ton, 2. Bohrung K-l, 8,0 m, hellgrauer, schwach bentonithaltiger Mergelton, 3. Bohrung K-l, 19,0 m, hellgrauer schlujjiger Ton, 4. Bohrung K-7, 2,0 ni, gelbliehbrauner Ton, 5. Bohrung K-7, 14,0 m, hellgelber, schwach bentonithaltiger Mergelton. 0. Bohrung K-7, 28,0 m grauer schlufliger Ton, 7. Bohrung Nr. 81, 2,0 m rötlichbrauner TOÍÍ, 8. Bohrung Nr. 94, 2,0 m, rötlichbauner Ton. (Die Proben Nr. 2,., 3., 5. und 0. stammen aus dem oberen Helvet, 1 und 4 aus dem oberen Helvet mit Abwandlungen aus dem Pleistozűn, 7 und 8 aus dem Pleistozön). Ásvány eredete Ásvány neve Darab 0/ /o Magmás Magnetit Biotit Rutil 12,2 0,8 1,0 1,6 0,8 * Amfibolok Piroxének 7,8 10,8 Metamorf Disztén Epidot Klorit * Staurolit Turmalin 1,6 3,0 3,0 33,4 3,0 0,8 3,0 Epigén Kalcit 3,0 0,8 Mállott, bekérgezett, agyagásványosodott szemcsék . . 12,8 Összesen 100,0 Nehézásvány súlyszázalék . . . 4,6 * Minthogy ezek részletes felbontása nem történt meg, csak mint ásványcsoportot közöljük. Részint magmás, részint metamorf eredetűek.