Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

3 308 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. a) Zu Bewásserungszwecke unter allén Umstánden geeignete Gewasser b) bei gewissen Bodenarten für Bewásserung noeh geeignete Gewasser c) für die Bewásserung an den Alkaliboden von Wiesen und Weiden geeignete Gewasser d) Gewásser, die nach einer Verbesserung durch Verdünnung für Bewásserungen geeignet sind e) Gewásser, die nach vorangehender chemischer Verbesserung für Bewásserungen geeignet sind. Principles of Qualifying Irrigation Water By K. Darab (Mrs) Candidate of Agricultural Sciences 1. When assessing water for irrigation use, the numerical deterniination of individual quality charaeteristics should be based on the following factors : a) the physiological properties of the plánt to be grown, b) the properties of the soils, and c) the method of irrigation and the rate of water application. 2. W

Then assessing the quality of water for irrigation use the following chemical charaeteristics should be taken into consideration : a) the totál salts content of water, mg/l, b) the quality of sodium ions, in water, which is expressed as percentage of totál cations given in milligram equivalent/litre (sodium percentage), c) the chemical type of water corresponding to the quality of anions, d) the Phenolphtalein basicity of water, expressed in sodium carbonate, e) the quantity of dissolved magnesium salts, expressed as percentage of the sum of calcium and Darab K.: Az öntözővizek minősítése magnesium ions, given in milligram equivalent/litre (magnesium percentage). 3. The highest permissible salts content of irrigation water depends on the salt toleration of the plánt and on the salt-balance charaeteristics of the soil. 4. In determining the chemical type of irrigation water the requirements of irrigation have been considered primarily, namely the different physiological, toxic effects of various sodium salts, and the different rate adsorption of the sodium ion of various sodium salts. 5. In relation to the highest permissible sodium percentage of irrigation water allowance should be made for the soil properties, first of all the quantity of exchangeable sodium ions expressing the extent of alkalinization, the salts concentration of the irrigation water and the composition of dissolved salts according to the quality of anions. The relationship between the factors listed above and the sodium perceiQage of irrigation water is shown in Fig. 2. 6. With regard to the indices listed under point 2, and to the dilution and chemical methods of water improvement, the main temporary principles for qualifying irrigation water have been compiled. Waters which can be used, or ean be made suitable for irrigation have been grouped as follows : a) Waters unconditionally suited for irrigation, b) Waters suited for irrigation on certain soils, c) Waters suited for irrigation alkaline soils of pastures and meadows, d) Waters suited for irrigation after dilution, e) Waters suited for irrigation after chemical improvement. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : VÁGÁS ISTVÁN A Szennyvíz Szakosztály április 25-i ülésén Póta Béla számolt be a csehszlovákiai tanulmányútján megtekintett élelmiszeripari szennyvíztisztítóberendezésekröl. Ismertette a tanulmányozott cukoripari, élesztő és keményítőipari, tejipari, vágóhídi, valamint sörgyári szennyvizek tisztítási módszereit, továbbá egyes kísérleti eredményeket, méretezési eljárásokat ós üzemi tapasztalatokat. * A Limnolós'iai Szakosztály május 4-i ülésén Schiefner Kálmán, Gregács Margit és Mahunka Sándor az ivóvíztározással kapcsolatos komplex vizvizsgálatokról tartott előadást. * A Balneológia! Szakosztály május 22-i ülésén dr. Cziráky József a csehszlovák gyógyfürdők tanulmányozása során nyert hidrológiai tapasztalatokat összegezte, vetített képes előadás keretében. Ezt követően dr. Somfai Jenő a csehszlovák gyógyfürdőkben követett balneoterápiás módszereket ismertette. * . A Vízkémiai és A'íztechnológiai Szakosztály április 10-én Szakáll Kálmán előadását hallgatta meg a felszínivíz-kezelés különleges eljárásairól. Az előadó a szakképzett kezelőszemélyzetet nem igénylő, egy fokozatban és zárt rendszerben történő ivóvízelőkészítésről, a kontakt derítőkről, nagy terhelhetőségű szűrőkről szólt, s kitért a kisteljesítményű és hordozható felszínivízkezelő berendezések kérdéseire. A Szakosztály május 11-i ülésén Pásztó Péter mutatta be a VITUKI 4 éves Balaton kutatásának vízminőségi eredményeit. Részletesen emlékezett meg az előadó a meteorológiai körülményeknek a víz minőségére gyakorolt hatásáról, a keszthelyi öböl feliszapolódására és áramlási viszonyaira vonatkozó kutatásokról, a vízellátásra és a szennyvízelvezetésekre vonatkozó vizsgálatokról. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály március 20-i vitaülésének napirendjén a közüzemi ipari vízellátás gazdaságossági kérdéseinek megtárgyalása szerepelt. Lángos Antal az ipari vízellátás kérdését fejtegette az országos vízgazdálkodás keretében. Az ipari vízellátásnak főbb budapesti kérdéseit dr. Kovácsházy Frigyes ismertette. A délpesti ipari vízmű ismertetője Issekutz György, míg az északpesti és délbudai ipari vízműé Batta Ottó volt. A vidéki ipartelepek vízellátásának kérdéseiről Szentiványi Imre adott elő. Pécs vízellátását Jani Sándor, a Dunai Vasmű és Dunaújváros vízellátását Szivák Attilla, Székesfehérvár és ipartelepei vízellátását Kiss Kornél, a Tiszavidéki Vegyi Kombinát ós lakótelep vízellátását Péter Gábor, végül a Dunai Erőmű és készenléti lakótelep vízellátását Schneider Szilárd ismertette. Az előadásokkal kapcsolatos vita vezetője Holló István volt. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közös rendezésben április 17-én tartotta előadóülését, amelyen dr. Öllös Gcza a csáposkutak hidraulikai kérdéseivel foglalkozott. Az előadó a közönséges és különleges esáposkúttípusok ismertetése után a kút körüli szűrőhenger felépítéséről, hidraulikai szerepéről, előnyeiről, a csáp működését befolyásoló tényezőkről, a csáp optimális hozamának és hosszának alakulásáról beszélt a különböző hidraulikai határfeltételeknek megfelelően. Előadása végén vázolta a csáposkúthidraulika fejlődésének várható irányait. (Folytatás a 318. oldalon)