Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállító-képességének meghatározása
278 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Bogárdi J.: Vízfolyások hordalékszállító képessége• 1*2,65 gr/cnrr + k mozgás kezdete o Hullámbarázdák kezdete A Oünék kezdete o Átmenet kezdete v Antidünék kezdete [Enne! az ábránál a érték alkalmazandó ) gd üés a L hordalék-hozam invariáns összefüggése a hordalékmozgás különböző határállapotainál Abb. 5. Zusammenhang zicisehen der Invarianten b = gd/U% und der Invarianten L der Feststofführung bei verschiedenen Orenzzustánden der Geschiebebewegung Fig. 5. Relation between the invariant quantity b = and sediment transportation parameter L for various regimes of sediment movement A 4. ábrát Laursen úgy szerkesztette, hogy L a teljes görgetett és lebegtetett hordalékhozamot méri. Mivel a görgetett hordalék is az egységnyi víztérfogatra van vonatkoztatva (vagyis hordaléktöménységre átszámítva), ez általában igen kis érték és legtöbbször alig éri el a lebegtetett hordalék töménységének 1%-át. Példaként vegyük a Duna nagymarosi szelvényét [1]. Mintegy 3000 m 3/s vízhozamnál a teljes szelvényben kb. 1,5 kg/s görgetett hordalék és 300 kg/s lebegtetett hordalék mozgott. Vagyis a görgetett hordalék mindössze 0,5%-ra rúgott. A 4. ábrán tehát a görgetett hordalékhozamot elválasztó szaggatott vonalnak nincsen gyakorlati jelentősége és azt a mérési és kiegyenlítési pontatlanságok miatt a 6. ábrán a nyugvás-mozgás határállapotát feltüntető vízszintes és a = 550hez tartozó 0,882 hajlású egyenes ábrázolja. A kapcsolat azonban ezek között a vonalak között természetesen nem egyértelmű, mert míg a 6. ábrán ha d adott, a nyugalmi határhelyzetet ábrázoló pont helyzete már eleve rögzítve van, a 4. ábrán ennek a pontnak az Z7, és az adott d-hez tartozó w viszonyától függően változó a helye. A 6. és 7. ábra használata nehézkes, az értékek leolvasása pontatlan. Célszerű ezért az L invariánst a b — ^ -al, illetve még inkább a * -j- = J^j -vei, a d szemnagyság szerint ábrázolni (8. ábra). A 8. ábrán a nyugvás-mozgás határállapotát egy L — ~ 7 egyenletű közel függőleges vonal és egy 855 -L 003 8 igen lapos hajlású egyenes hJ ábrázolja, amely utóbbival az egyes mozgásállapotokat elválasztó határvonalak párhuzamosan futnak. Ennek következtében az 1. ábra (i = 550nek megfelelő 0,882 hajlású egyenesének a 8. ábrán az — = 855 i°.° 3 8 felel meg. A közel függőleges hJ egyenes a 0,0145 cm-es szemnagyságnál találkozik ezzel a 0,038 hajlású egyenessel és a függőleges
