Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Szófogadó Pál: A mezőgazdasági településtervezés és a vízföldtan kapcsolata az előtervezés során

Szófogadó P.: A mezőgazdasági település terv. Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 331 Fedörétei Kútgyűrú Homok befoly

ási utáni fenek •Feltöltődés: \ & : • Eredeti fené

k '•' Fotyjuhomok/ f

eM Homokos iswp Agyagozás 4. ábra totojviztortá réteg V/////V. y///////////z. Vízzáró fekrö\ /íavic50ló

s 5. ábra 6. ábra 4—6. ábra. Helytelenül telepített kút: folyós homok esetében (4. ábra) a víztartó réteg vizét oldal- és fenékirányból kizárták (5. ábra). Helyesen tervezett és kivitelezett gyűrűs ásott kút (6. ábra) 0ue. 4—6. HenpaeujibHO pa3MeufeHHbtü KOAOÖetf : e CAynae rtAoeyneeo necKa (<pua. 4) eody eodoHOcmeo CAOH BbiKonaAU c öoKoeozo HanpaeAenuH u co cmopoHbi dna (@ue. 5). ripaeuAbHO 3anpoeKmupoeaHHbiü u nocmpoeHHbiü euKonaHHbiü KOAOdeif c KOAbifaMu (tpue. 6) 4—6. Incorrectly located tvells: in quicksand (Fig. 4.) ; the side and bottom of the waterbearing layer are excavated (Fig. 5) ; correctly designed and constructed ring-lined shallow ivett (Fig. 6) Veszprémvarsány. Ebben a községben a gazdasági épületek építésének befejezése után gondoltak csak az állatok vízzel való ellátására. Az egyik istálló bejáratától 2 m távolságra mélyítettek le egy 10 m mély, 2,5 m átmérőjű ásott kutat. A kútban víz nem jelentkezett, rétegsora talpmélységig zsíros agyag volt. Látva, hogy a kútban nincs víz, az istálló másik oldalán, a lemélyített kúttól 30 m távolságra létesítettek még egy, hasonló mélységű ásott kutat Ebben a kútban sem jelentkezett víz, ezért a meglevő két kutat csak a lajttal oda szállított víz tárolására használják. Milyen megoldást találtunk a vízszükséglet biztosítására ? A termelőszövetkezet majorjától mintegy 300 m távolságra levő két völgy találkozásánál létesített két kis átmérőjű kutatófúrásban olyan homokréteget tártunk fel, ahol egy 6 m mély, 1,5 m átmérőjű, hézagosan rakott téglafalazatú ásott kútból a termelőszövetkezet távlati 50 m

3/napi vízszükséglete a leggazdaságosabban kielégíthetővé vált. A termelőszövetkezet a két kút építési költségét — 80 000 Ft — megtakaríthatta volna, ha a kút helyének kitűzéséhez, művezetéséhez szakembereket igényel. Egy másik hasonló eset pl. a hárskúti termelőszövetkezetben fordult elő. Ebben a községben egyébként a főmajor helyének megválasztását is elsősorban a vízbeszerzési adottságok határozták meg A község a Márkó feletti magas, karsztos fennsíkon fekszik, kb 450 m A. f.-i szinten. Vízföldtanilag igen kedvezőtlen a terület, ezért ez a község is súlyos vízgondokkal küzd. A magas fekvés miatt mélyfúrású kút nem létesíthető, mert a karsztvíz nyugalmi szintje kb. 200 m mélyen helyezkedik el a felszín alatt. A településtervezés során a főmajort olyan helyen kellett kijelölni, ahol ásott kutakból biztosítható a termelőszövetkezet távlati 15 m

3/napi vízszükséglete. A főmajort a község NY-i oldalára jelöltük ki, lankásan lejtős térszíni területen. A majorhely kitűzésekor közöltük, hogy az ásott kutat kb. 250 m távolságra kell lemélyíteni a kijelölt majorterülettől. Tanácsadásunk ellenére a majorban két ásott kút lemélyítésével próbálkoztak, azonban mindkét kút 2—3 m mélyen — triász mészkövet érve — meddő lett. A majorhely kitűzése után az általunk kijelölt helyen lemélyített 165 m átmérőjű, 10 m mélységű kutatófúrásból — triász mészkő feletti agyag fedőjében települő mészkő és kavicstörmelékből — elégítettük ki a termelőszövetkezet távlati 15 m

3/napi vízszükségletét. Milyen hibákat követnek el általában az aknakutak építése során ? Az ásott kutak építése során rendszerint kétféle okból ered a kutak meddősége : 1. A talajvíztartó réteg folyós homok. A kutak süllyesztését a technikailag és műszakilag hiányosan felkészült kisvállalkozók, a vízzel telített folyós homokban tökéletesen megoldani nem tudják. A kútgyűrűket a folyós homok felszínéig, vagy a folyós homokba kb. félméter mélységig süllyesztik. A kutak fenékszintjén a szívókosár vízalatti lehelyezhetősége céljából 0,5—1 m mély zsompot alakítanak ki (4. ábra) és ily módon a kutakat késznek nyilvánítják. A kutak gépi üzemmel történő szivattyúzása során a kútba áramló víz a homokkal együtt folyik s a tározótérnek kialakított zsomp homokkal feltöltődik. Ez a helyzet áll elő pl. Sármellék, Karmacs,. Csögle stb. számos kútja esetében. Ilyen szemszerkezeti adottságok mellett a kavicsolt csőkút az, amely gazdaságossági és műszaki szempontból egyaránt legjobban megfelel a célnak. 2. A kút mélyítése során a talajvíztartó rétegen áthaladnak. A betongyűrűket lehelyezik a fekű felszínéig, vagy abba bele is mélyítik (5. ábra). Ezáltal a talaj víztartó réteget oldalról és alulról kizárják. Ez a megoldás a leggyakrabban előforduló hiba és főleg olyan helyeken tapasztalható, ahol a talajvíztartó réteg homokliszt-iszap és finom homok keveréküledékéből áll. Az így létesített kutak tulajdonképpen csak víztároló-medence céljára hasznosíthatók. Ilyen szemszerkezeti adottságok mellett a nagyátmérőjű, hézagosan