Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Szófogadó Pál: A mezőgazdasági településtervezés és a vízföldtan kapcsolata az előtervezés során

"328 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Szófogadó P.: A mezőgazdasági település terv. •mm ,\ mm ,nmm Vní/re csmm i MWHSOK © sm* ammrn Sasttam , ytmtMvmnr an® ammr g/V tmmPjf^T mmek/ J©D' wx um<Slx imm^menlfa mftfísér súalAt fiw© )mtasűtaM . mtememtr TCSÁD jmma O jp„ ^ nmumuBL iBuomumwf.. HBjOESmerm %mtv, títmáam. íuamml smíhr..-', <M'T \ 1VMimtü. útm'mu OHi • l te'"

1^ ; rxcsöeií \ ,C watim meni fasmmm/Aí, yetmmm .cm/s. Tündér mjr"mm jmmmtt pamut ^SIFIRMSERÍPILb< JPLÉNY .siíKism* rnmrn MmiYtcsc mmm i&cmuaw' •msitey^O 'csimmMtentmm JSIMZ •tUUKST {ermtmrJ H i umffiiíPOuMim HEMHO* íyy x 'VESZPRÉMÉ \ptpmn IKÜHCÖS |oB. 4V.CSMC MÍKESC MÁ.IMtJ!^^^^ Jmmmin SM

m rarmson uoieiíUT BÁimnAuct CS0PMJ; t/pwpm A' SIÓFOK rAfflMl. ' X Kjű&CSÍ'rS • fTÜ'-.'ul.-l: WMismcÁ yf[tmm míuitÁP> QsiticQ) menőm 'mer,hf 'jmx Tapolca'.VAFFIBÍ •'ÍV 1 irmitsc. 'SSZEPEZO RÉVFÜLÖP. USmtMM WWÍS B.EOERICS remei/s. O©; meim» wmwAsnar SÁIMWT oe JELMAGYARÁZAT•• O Meglévő ásott tó' © Jamott új ásott kút • Megléi/ó fúrt kút H Javasolt új fúrt kút • Forrás foglalás T Meglévő vízműhöz való csatlakozás A Vízkutatás szükséges ] Medence üledékek: (oleisztocén,pannon,miocén) \ agyag, homok, kavics konglomerátum, mészkő V // A Fedőheguségi képződmények •• feocén oh'gócén) I/// X agyag,homok,homokká,márga,mészkő <XX* Aiapheguségi képződmények: (perm, triász,júra) <xx>d homokkő,agyagpato,agyagmárga,mészkő,dolomit 1. ábra. Veszprém megye vázlatos földtani térképe a javasolt vízbeszerzési módok feltüntetésével <t>ue. 1. CxeMamutHüH eeoAoeunecKaa tcapma oŐAacmu BecnpeM c oőo3HateHueM cnocoöoe noAyieHUH eodbi Fig. 1. Diagrammatical geological map of the Veszprém County, indicating the suggested methods of water supply Az É-i és D-i Bakonyban igen változatos megoldásokat javasoltunk. Mezőgazdasági településtervezés szempontjából e terület lényegesen kedvezőtlenebb, mint a Balaton-felvidék és környéke. A kevés forrásbekötési lehetőség, a terület térszíni tagoltsága, főleg magas fekvése megnehezítette a majorhelyek kitűzését. A mélyebb völgyekben települt községek majorhely-kijelölései vízföldtani szempontból kedvezőbbek voltak, ezért források foglalását, patakvölgyek alluviumába, hegylábi törmelékbe létesítendő ásott kutas vízkivételi módokat javasoltunk. Az É-i Bakonyban a magas fennsíkon települt községek majorhely-kitűzései szintén nagy problémát jelentettek. Ezek közül elsőnek említjük Tés községet. Ez a hely kb. 500 m A. f.-i szinten, mezozoós képződményeken található. A község vízellátottsága országos viszonylatban is a legkedvezőtlenebb. A községben levő ásott kutak a mészkőre települő vörösagyag feletti lösz-alji vizet csapolják meg (2. ábra). A lösz lencsésen a mészkőfelszín mélyedéseiben helyezkedik el, tehát ásott kutak létesítési lehetősége itt igen korlátozott. A kutakból kitermelhető víz mennyisége a nyári száraz évszakban csekély. A község legmagasabb pontján levő központi majornak a helyét az igen kedvezőtlen vízföldtani adottságok miatt megváltoztattuk. Mélyfuratú kút létesítését kizárja az a körülmény, hogy a mély karsztvíz nyugalmi szintje felszín alatt kb. 300 m mélyen helyezkedik el. Egyetlen és helyes megoldásként a major helyét a községtől 1 km távolságra levő kistési-forrásnál tűztük ki.