Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

4. szám - Zoller József: Salgótarján regionális vízellátása

324 Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. Zoller J.: Salgótarján regionális vízellátása A vízkivétel az Ipoly folyóból Ipolytarnóc községnél lenne. A szükséges vízmennyiség biztosítása csak tározóval oldható meg. A tározó a Jégerfő völgyben létesülne, a víztisztító és szivattyútelep a völgyzárógát alatti völgyrésznél helyezhető el. A vízkivételtől a Jégerfő völgyi tározóig szükséges csővezeték hossza kb. 7 km. A vezeték Ipolytarnóc községen át haladva, a Jégerfő völgyet bezáró hegyvonulaton keresztül jutna el a tározóig. A terep nagyfokú meredeksége miatt csak acélcső alkalmazható. A víztisztító és szivattyúháztól kiinduló távvezeték Mihálygerge községen áthaladva érné el a Litke Salgótarján közutat és ezen haladva jutna el a fogyasztóhelyre. Ennek a vezetéknek a hossza kb 22 km. 4.4. Vízkivétel az Ipolyból a rárosi szűkületben és a litkei öblözet kavicsterasz kútjaiból. A biztosítható vízmennyiség ennél a változatnál is lehetővé teszi 5000, 10 000 és 15 000 m

3/nap kapacitású vízmű megépítését. Az ipolyi nyiltvízkivétel, hasonlóan az Ipoly— Komra változathoz, a Dobroda patak betorkolása alatt lenne. Az Ipoly kisvizeinek tartamára kapcsolódnának be a Litke melletti Ipoly kavicsteraszra telepítendő kutak. A kutak vizét szivornyavezeték gyűjtené össze a gyűjtőkútba és innen nyomnák be a Komra völgy bejáratánál elhelyezendő víztisztító telepre. A nyiltvízkivételből és gyűjtőkutakból szállított víz tehát ugyanazon a csővezetéken jutna el a víztisztítóig. A vízkivételtől a tisztítóig szükséges csővezeték hossza 7 km. A Komra völgyi szivattyúteleptől a távvezeték nyomvonala megegyezik az Ipoly— Komra változatnál ismertetettel. 4.5. Vízkivétel a Dobrodából Karancskeszinél. A biztosítható vízmennyiség csak 5000 m

3/nap kapacitású vízmű kiépítését teszi lehetővé. Az 5000 m

3/nap vízmennyiség biztosítása is csak tározóval oldható meg. A tározó a Dobroda völgyben létesülne Karancskeszi község fölött. A víztisztító és szivattyútelep a tározó mellett volna elhelyezendő. A szivattyúház és Salgótarján közötti távvezeték hossza kb. 12 km, nyomvonala a közút mentén haladna. A szükséges építmények : 1. vízkivételi mű ; 2. tározó ; 3. víztisztító és szivattyútelep ; 4. távvezeték a szivattyútelep és Salgótarján között. A tározó térfogata 3 000 000 m

3, a gát hossza 815 m, magassága 8,0 m. A távvezeték 250 mm 0-jű acélcső. Az emelőmagasság 153 m. 4.6. Vízkivétel a Dobrodából Mihálygergénéi. A biztosítható vízmennyiség ennél a változatnál 5000 és 10 000 m

3/nap kapacitású vízmű megépítését teszi lehetővé. Ez a vízmennyiség is csak tározással volna biztosítható. A főtározó a Komra völgyben létesülne. A Dobroda nagyvizei levonulásának késleltetésére ún. késleltető tározó megépítésére volna szükség a Dobroda völgyben. A szükséges létesítmények műszaki adatait az 1. táblázat tartalmazza. 5. Összefoglalás A tárgyalt vízellátási változatok vizsgálata, alapján a következő megállapítások tehetők : 5.1. Salgótarján regionális vízellátásához szükséges 10 000 m

3/nap vízigény — a Karancskeszi megoldáson kívül — a vizsgált vízellátási változatok mindegyikével biztosítható. Mivel a Karancskeszi vízellátási változat 5000 m

3/nap teljesítőképességnél nagyobbra távlatban sem fejleszthető, megvalósítása nem jöhet számításba. 5.2. Az Ipoly vizére alapozott vízellátási változatok vizei egyszerűbb víztechnológiai megoldással tisztíthatók, ezért ezek a megoldások jobb minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A legjobb minőségű ivóvíz az Ipoly vizének a Komra, ill. a Jégerfő völgyekben történő mélyvizű tarozásával biztosítható. 5.3. Gazdaságossági a szempontbóli beruházási és az üzemköltségek figyelembevételével 5000 és 10 000 m

3/nap vízhasznosítás esetén az ipolyi nyiltvízkivétel a rárosi szűkületben, a kavicsterasz kutakkal kombinált megoldás, míg 15 000 m

3/nap vízhasznosítás mellett az Ipoly—Komra tározó vízellátási változatok adódtak a leggazdaságosabbaknak. 5.4. Salgótarján regionális vízellátásának megoldását azonban nemcsak a gazdaságossági és a vízminőségi szempontok döntik el, hanem elsősorban a vízbeszerzési lehetőségek biztonsága és az, hogy ez a biztonság az idő függvényében hogyan változik. Ezzel kapcsolatban dönteni kell abban a kérdésben, hogy az Ipoly vize — mivel az Ipoly határfolyó és a vízkivétel helyéhez tartozó vízgyűjtőterület 95%-a Csehszlovákia területén van — Salgótarján regionális vízellátása céljára a kellő biztonsággal felhasználható-e, vagy e szempontok miatt a vízellátást az Ipolytól függetlenül kell megoldani. Véleményünk szerint ma még nem indokolt, hogy e viszonylag jóminőségű és vízmennyiségi szempontból biztosabb víznyerési lehetőségről lemondjunk, annál is inkább, mivel tudomásunk szerint csehszlovák részről is eddig csak tervezetek készültek az Ipoly szabályozására, ill. vízhasznosítására, amelynek kivitelezési időpontja még bizonytalan. Ha Salgótarján 10 000 m

3/nap vízigényét az. Ipolytól függetlenül kell megoldani, akkor ez. csak a Dobroda vizére támaszkodó Komra völgyi tározóból lehetséges. Ha viszont az Ipoly vize a fenti aggályok ellenére kellő biztonsággal felhasználható, akkor az 5.3. pontban közölt leggazdaságosabb vízellátási változatok léphetnek előtérbe. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy az. Ipoly—Komra változat, bár gazdaságossági sorrendjét tekintve 5—10 ezer m

3/nap kapacitás eseteiben csak másodsorban jöhet számításba,, a nyerhető víz minősége szempontjából viszont a legelőnyösebb megoldás. Az Ipoly—Jégerfő völgyi megoldás — bár vízminőségi szempontból ugyancsak kedvező —, de mind gazdaságossági, mind a távlati fejlesztési lehetőségének és bizton-