Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
4. szám - Zoller József: Salgótarján regionális vízellátása
'Zoller J.: Salgótarján regionális vízellátása Hidrológiai Közlöny 1962. 4. sz. 321 tarnóc községnél elhelyezendő ipolyi nyiltvízkivételi mű szükséges teljesítőképessége : 5 000 m 3/nap vízigény esetén 308 nap tartóssággal 70 l/s ; 10 000 m s/nap vízigény esetén 269 nap tartóssággal 150 l/s ; 15 000 m 3/nap vízigény esetén 235 nap tartóssággal 250 l/s. A tározóba átemelt víztömegek kiegyenlítéséhez a fenti vízigényeknek megfelelően a tározó térfogatszükséglete 0,5, 1,4 és 2,6 millió m 3, míg e térfogatok előállításához szükséges gátmagasságok 13,0 m, 18,5 m és 22,5 m. 2.15. Az Ipoly kavicsteraszából hasznosítható vízmennyiségek. Nógrádszakáltól a Dobroda patak torkolatáig terjedő völgyszakasz balpartján az Ipoly kavicsterasza erősen iszapos, görgeteges, átlagosan 2,0 m vastagságú homokos kavics kifejlődésű. Az elvégzett próbaszivattyúzások alapján a vízadó réteg áteresztőképessége 5—12 m/nap érték között változik. Ez a völgyszakasz nagyobb teljesítményű vízmű telepítésére nem alkalmas. A Dobroda torkolata és Ipolytarnóc közötti völgyszakasz balpartján lemélyített kutatófúrások kb. 2,5 km hosszban és kb. 1 km szélességben 3,5—7,1 m vastag jóminőségű vízvezető homokos kavicsréteget harántoltak. Az elvégzett próbaszivattyúzások eredményei alapján ezen a területen a vízadó réteg áteresztőképessége átlagosan 30 m/nap. Az Ipoly medre a vizsgált egész völgyszakaszon egy pár nagyobb gödör kivételével csak a fedőrétegbe van bevágódva, tehát a vízadó réteg vízutánpótlása csak a mederfenék iszap- és agyagrétegein keresztül történik. A feltárt területről folyamatosan kitermelhető vízmennyiséget a terület hidrogeológiai felépítésének és a vízutánpótlódási lehetőségének figyelembevételével az elvégzett számításaink szerint kb. 2500—3000 m 3/napra becsüljük. 2.16. Az Ipoly kisvizeinek kiegyenlítése Ipolylitkei öblözet kavicsteraszának vízkészletéből. Az Ipoly-litkei öblözet kb. 5,2 km 2 kiterjedésű kavicsterasza a folyamatosan hasznosítható vízmennyiségen felül számításaink szerint mintegy 3,1 millió m 3 időszakosan kitermelhető vízkészlettel rendelkezik. Ez a vízkészlet az Ipoly felszíni kisvizeinek kiegyenlítése (pótlása) szempontjából felszínalatti tározóként vehető figyelembe. A rárosi szűkületben történő ipolyi nyiltvízkivételnél száraz évben pótlandó vízmennyiségek a következők : 5 000 m 3 vízhasznosítás esetén 15 nap á 2 000 m 3/nap 30 000 m 3/nap 10 000 m 3 vízhasznosítás esetén 28 nap á 3 100 m 3/nap 36 nap á 7 000 m 3/nap 337 000 m 3 15 000 m 3 vízhasznosítás esetén 13 nap á 3 200 m 3/nap 36 nap á 6 900 m 3/nap 36 nap á 12 000 m 3/nap 762,000 m 3 A fenti vízhiány az Ipoly kavicsteraszára telepített 6, 18 és 40 db csőkút időszakos üzemelésével pótolható. 2.2 Víznyerési és vízhasznosítási lehetőségek a Dobroda patak völgyében. 2.21. A Dobroda vizének tarozása a Karancskeszi fővölgyi tározóban. A Dobroda patak völgyének Karancskeszi község feletti völgyelzárásában Karancslapujtő község érintése nélkül 3,0 millió m 3 térfogatú tározó létesíthető. A tározóból folyamatos vízsugárban hasznosítható vízmennyiség az 1,0 m-es minimális vízoszlop tartása esetén a szivárgási és párolgási veszteségek figyelembevételével 7600 m 3/nap, míg az ivóvízellátási követelmények által megkívánt 3,0 m minimális vízoszlop tartás esetén 5000 m 3/nap. A tározó 8,0 m magas és 714,0 m hosszú völgyzárógáttal valósítható meg. 2.22. A Dobroda patak vizének tározása a Mihálygerge és Litke közötti fővölgyi tározóban. A Dobroda patak sokévi középvízhozama a Mihálygerge—Litke közötti völgyszelvényben 258 l/sec, mely középvízhozam 27,1 millió m 3 térfogatú teljes kiegyenlítésű tározóval lenne biztosítható. A Dobroda völgyben ilyen nagyságrendű tározó kialakítására a völgy beépítettsége miatt nincs lehetőség. E völgyeizárási szelvényben Mihálygerge község érintése nélkül a legnagyobb kialakítható tározó térfogata 500 000 m 3, melynek vízoszlopmagassága 2,5 m. Ilyen sekély és kistérfogatú tározó a Salgótarjáni regionális vízmű vízigényének kielégítése szempontjából nem elégséges és minőségileg nem megfelelő. Ennek következtében a Dobroda vizének e völgyszelvényben történő hasznosítása csak mellékvölgyi tározással lehetséges 2.23 A Dobroda vizének tározása a Komra mellékvölgyi tározóban. A Dobroda patak vízgyűjtőjén a vizsgált 60 év közül az egymásután következő két legszárazabb és legkedvezőtlenebb csapadék eloszlású év középvízhozama 147 l/sec, melynek kiegyenlítéséhez 1,9 millió m 3 tározási térfogat szükséges. Minthogy a fővölgyben ilyen nagyságrendű tározó kialakítására nincs lehetőség, a Dobroda vizét mellékvölgybe kell átemelni és a szükséges tározási térfogatot biztosítani. A Dobroda e szelvényéhez legközelebb eső és topográfiailag legmegfelelőbb mellékvölgy a Komra-völgy. Ebben az esetben a Dobroda fővölgyben a Mihálygerge—Litke közötti szelvényben egy kb. 0,2—0,5 millió m 3 térfogatú időszakos tározó létesülne, amelynek az a szerepe, hogy a Dobrodán levonuló nagyvizek lefolyási idejét az átemelő szivattyútelep és vízszállító berendezés kapacitásának csökkentése érdekében késleltesse. A salgótarjáni regionális vízmű vízigényének biztosítása céljából a következő létesítmények szükségesek : 5000 m 3/nap vízigény esetén : a vízmennyiség biztosításához két év alatt 5,0 millió m 3 víz átemelése szükséges. E víztömeg átemelése 0,2 millió m 3 térfogatú Dobroda völgyi időszakos tározó (gát magassága 2,8 m, hossza 710 m) ós egy 250 l/s kapacitású átemelő szivattyútelep létesítésével biztosítható. Az átemelt víztömegek kiegyenlítéséhez a Komra völgyi tározóban 1,4 millió m 3 tározási