Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Magó I.: Az olajipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos hazai tapasztalatok és újabb eljrások
26 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Magó 1.: Az olajipari szennyvizek tisztítása 0, 30JELMAGYARAZAT : q,-könn(JÜolqj (fehérár!) n„-nehézolaj tl t-összes on Egyes mérések o A T Átlagos eredmény 30 5 10 15 20 25 t = elméleti tartózkodási idó, /'percJ 4. ábra. A tangenciális olajfogó hatásfok-görbéi 0ue. 4. Kpueue 3<p(peKmueH0cmu mameMiuonaAbHOzo HetpmeyAoeumeAH Fig. 4. Efficiency curves of tangential flow oil interceptor kolttá, ezért a tangenciális olajfogók esetében előnyös több egység beépítése. A tározási idő egyegy medence kiiktatásával változtatható, és így a gazdaságos tározási idő és a hatásfok összefüggése kísérletekkel tisztázható. Arról, hogy az olajlefölözés szakaszos legyen, vagy folytonos, csak az üzemeltetés fog meggyőző eredményeket adni. Az eddigi eredményeket tekintve a hatásfok, gazdaságosság, üzemeltetés, karbantartás, tűzvédelem szempontjából már megállapítható, hogy a tangenciális olajfogó vetélytársa lesz a klasszikus hosszanti átfolyású olajfogó medencének. Az eddigi kísérletek alapján feltételezhető, hogy a tangenciális olajfogó a hordalék visszatartására is alkalmas legyen. Tározó tavak A mechanikailag már tisztított olajipari szennyvizek további tisztítása érdekében külföldön, főképpen a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban, több napos tározásra alkalmas tározó tavakat építettek (1,5—25 napos tározóképességgel). A szovjet szakirodalom közöl egy táblázatot, amely a tározóból elfolyó szennyvíz olajtartalmát a tóba befolyó már előtisztított szennyvíz olajtartamának és a tározási időnek függvényében adja meg [2]. Az irodalom hangsúlyozza, hogy a szennyvíz kezdeti és végső olajkoncentrációja és a tározási idő között határozott törvényszerű összefüggés nem állapítható meg. Ezzel szemben a táblázat adatait grafikusan ábrázolva, az a következtetés vonható le (5a—b ábra), hogy a tározó hatásfoka az előtisztítás mértékétől függ. Sőt az is megállapítható az adatokból, hogy 2,5 napnál hosszabb tározás célszerűtlen. Ez utóbbi eredmény ismét az olaj szétaprózódására vezethető vissza, ami valószínűleg a meteorológiai viszonyok, tehát a szél okozta hullámzás, szélirányváltozás miatti olajterelés stb. miatt következik be. Ha a szennyvíz olajtartalmának egy napra eső csökkentését ábrázoljuk (5b ábra), a kapott görbe is arról győz meg bennünket, hogy 2,5 napnál hosszabb idejű tározás nem indokolt. Az irodalmi A 1 U i<?g/t (5 2 zs 5 Tározási idó, T [nap] (5 22J Tározási idó, T [nap] 5a ábra. Az olajipari szenny víztározás abszolút hatásfoka 5b ábra. Az olajipari szennyvíztározás hatásossága 0ue. 5a. AöcoAwmnan scpcpeKmueHOcmb xpaneHUR cmotHbix eod HetpmnHoü npoMbiwAenHocmu 0ue. 5b. 3(pcfjeKmu6H0cmb xpaHemist cmoHHbix eod HecfimuHOü npoMbiuiAeHHOcmu Fig. 5a. Absolute efficiency of retaining oil industry wastes Fig. 5b. Effectiveness of retaining oil industry wastes közlésekben a 2,5 és 5 napos tározási időpont között más vizsgálati eredmény nem szerepel. Ezért lehetséges, hogy az optimális tározási idő 2,5 nap helyett a valóságban 3 vagy 3,5 nap lesz. Erre gondolva, egyik létesítés előtt álló tározótavunk a szennyvíz 3 napi tározására lesz alkalmas. A szél okozta hullámzás káros következményeit és a szélnek az olaj terelésnél feltételezhető hasznát figyelembe véve, a hosszúkás alakú tározótavakat az uralkodó szélirányban célszerű elhelyezni. Sajnos, ezeknek a többmillió forint értékű létesítményeknek a ma még szinte minden tapasztalati adat nélküli, csupán irodalmi adatokra támaszkodó tervezése nagyon kockázatos. Ezért feltétlenül kívánatos lenne hasonló fontosságú telepek kiviteli terveinek elkészítése előtt tapasztalatcsere céljából történő tanulmányutak szervezése. Összegezve a külföldi tapasztalati adatok eredményeit, megállapítható, hogy az olajipari szennyvizek utótisztítása céljából tározótavak létesítése célszerű, mert — bár biológiai hatás 2,5—3 napi tározás alatt még nem jelentkezhet —, csupán mechanikai hatásokra az elfolyó szennyvíz átlagos olajkoncentrációja a 30 mgjl alatt várható. További feladatok Hazánk viszonylag kisebb energiakészlete következtében az ásványolajtermelés és az olajfinomító üzemek kapacitásának növelése fontos feladat. Ezért az olajipari szennyvíztisztítás jelentősége a befogadók védelme, valamint gazdaságossági érdekek szempontjából is megnövekedett. Tisztázásra vár például a tartálykocsik javítását megelőző tartálymosás korszerű megoldása, valamint az olajkutak fúrásához hordozható olajfogók kialakítása, továbbá a Dunán közlekedő
