Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Bélteky Lajos–Gellai Ágnes–Ling Gábor: A csepei II. sz. melegvizes kút

Bélteky L., Gellai Á., Láng G.: A Csepeli 11. sz. kút Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 247 keresztül kel] csövezni. Ennek megkönnyítése céljából a 9 5/8"-os csőrakat beépítését a terv kb. 1100 m-ig irányozta elő, a furat mélyebb szakaszát pedig 6 5/8"-os csővel kellett a tervek szerint bélelni. Tekintette) a feladat fontosságára és a munka sürgősségére, az OFF a szakértői munkába több intézmény szakembereit vonta be. Műszaki ellenőr : Béltekg Lajos (OFF), hidrogeológus : Venkovits István (Dorogi Szénb. Tröszt), geológus : Láng Gábor (MAF1) volt. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt ,,Uralmas 5-d" típusú berendezése az I. sz. ki'ittól kb. 200 m-re É-ra 1961. 111. hó 7-én kezdte meg az új kút fúrását. A munkahelyen a vezető Lejkanic.i János főfúrómester volt, A fúrás lemélyítése a felső méterekben települt teraszkavics átcsövezését kivéve nagyobb műszaki nehézség nélkül történt. A fúrási eljárás jobb öblítéses rotary és turbina rendszerű volt. Magmintát 7 szintben vettek, ebből hatot a középsőoligocén aljától a talpig. Miután a fúrás 10 m-ig negyedkori, 150 m-ig pannon, 366 m-ig miocén, majd 1126 m-ig oligocén rétegeket harántolt, a 14 3/4"-os béléscsövet 72,5 m-es saruállással építették be, a 9 5/8"-os cső saruja pedig 1037,08 m-nél van a terv szerinti 1100 m helyett. A csőtervtől a kivitelezés során azért tértek el, mert a szarmatánál idősebb réteghatárok a II. sz. fúrásnál 40—50 m-rel magasabban jelentkeztek, mint az I. sz. fúrásnál. A 9 5/8"-os csőrakat palástcementezése után tovább fúrtak s a fúrás április hó 14-én 1126 m-nél felsőeocén lithothamniumos mészkőbe ért. 1130,83 m-ben teljes iszapveszteség állt be s mind a terhelés mérés, mind a geofizikai műszeres vizsgálat szerint nagyobb méretű üreg jelenlétére lehetett következtetni. Ezután öblítés nélküli magfúrással 1135,5 m-ig mélyítették le a furatot. A talpról vett mag megállapíthatóan eocén mészkő volt. A kivitelező a fúróiszap 1130,83 m mélységben történt elveszése miatt kockázatosnak látta az öblítés nélküli magfúrást, azonkívül feleslegesnek is, mivel — dunántúli tapasztalataik szerint — az eocén mészkő az üregrendszeren át a legtöbb esetben kapcsolatban van az alatta levő triász mészkővel. Beépítették tehát 1126 m-es saruállással a 6 5/8"-os csövet és mögötte palástcementezést végeztek. A cső mögötti nyomásos cementezést meglehetős körülményesen, ún. „mesterséges talp" létesítésével lehetett elvégezni. A 6 5/8"-os csőrakat tehát a felsőeocén mészkőre, 5 m-rel a kimutatott üreg fölé van jól záróan ültetve. A 6 5/8"-os csőrakatba 873,5 m-nél oldódarab volt közbeiktatva, így a 6 5/8"-os csőrakat 873,5 m feletti részét a cementezés után a furatból kiépítették. A furat végleges béléscsövezését az 1. ábra szemlélteti. Szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy a csőrakatok beépítése előtt a csövezetten szakaszban elektromos szelvényezést, lyukbőség és ferdeség mérést végeztek s a csőrakatok mögött a cementpalást magasságát is geofizikai műszeres méréssel állapították meg. A kút működését 1961. V. 4-én dugattyúzással indították meg. V. 3-án 20 óra 43 perckor, a dugattyúzás megkezdésekor a furatban 56 m mélyen volt a folyadékszint s ez másnap 5'

1 40'-kor —12,85 m-ig emelkedett. A dugattyúzás nélküli, tehát túlfolyó víztermelés 10

h 30'-kor indult meg. A túlfolyó víz hőmérséklete akkor már 36 C° volt. n 50 100 150 200 250 300 350 M M Ii 500 í 550 ^ S00\ * 650 700150800 850 900 950 1000 • 1050 1100<150* Terepszín lattorft Felső eocen 1. ábra. A II. sz. járás földtani rátegsora és végleges béléscsövezése 0m. 1. reonoiimecKUü npotpUAb KOAOóiia II. ti OKOituameAbHbie oöcadHbie mpyöi.i Abb. 1. Geologisrhe Schichtenreihe der Bohrung No. II mit der endgültigen Futterrohrung A vízhozam aznap este 733, V.hó 5-én pedig már 940 liter/perc volt. V. hó 9-én a termelőcső kiépítése után a vízhozam percenkinti 1201) literre növekedett, s VI. hó l-ig elérte az 1600 liter/pere-et 46 C hőmérséklet mellett. A víz hőmérséklete V. hó 7-én 45 C° volt (1. kép). Az V. hó 9-én vett vízmintát az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálta meg, s véleménye szerint : a víz alkáliákat is tartalmazó, kalciummagnéziumhidrokarbonátos, szulfátos és kloridos hévíz, melynek fluorid tartalma is jelentékeny. A víz vastartalma nagy, ez felhasználását megnehezíti. A víz szabad szénsav tartalmánál fogva vasra agresszív, amire alacsony pH értéke és oldott oxigén hiánya is utal.