Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Vendl Anna: Adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez

244 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Vendl A.: Duna-kanyar környéki források Kain György-forrás A dömösi Szőke-forrásvölgyben fakad a völgy jobb oldalán, a Szentfa kápolnától D-re mintegy 10 m-re kb. 169 m A. f.-i magasságban. A forrás házikószerű andezitből épített foglalatban fakad. A házikó hosszanti fekvese keleti, hossza 1,5 m, magassága 2.0 m, szélessége 1.4 m. A forrásmedence átmérője kb. 0,5 m, legnagyobb mélysége 40 cm. Andezitkavicsok vannak benne. A házikó mellső fala andezittal burkolt, csak az alsó részén levő vasrácsozaton keresztül látunk a medencébe. A víz a medencétől a rácsozat alatti rozsdás, részben összenyomott vascsövön csurdogál ki. Legnagyobb része azonban a mellső fal megrongált alsó részén folyik ki a koptatott andezitkavicsok közé. A vascsövön át kifolyó víz igen csekély : 9 perc alatt folyik ki 1 liter viz. Az alul, a kavicsrétegbe kifolyó víz sokszorosa ennek a mennyiségnek. A vízhozama három évvel ezelőtt, amikor a foglalás rendben volt. 8—1 0 l/p volt. A csövön túlfolyó víz hőmérséklete : 13 C°, a levegőé : 25 C° volt. A víz kémiai összetétele

1 : ('a t" + . ... 61,8 mg/l Mg +1 . . . . 8,8 mg/l Xa+ . ... 10.2 mg/l K+ 3,6 mg/l Fe + + + ! 0.0 mg/l <i 9,5 mg/l s«>, . . . . 6,7 mg/l HCO 202 mg/l CO . . . . 0.0 mg/l NH, mg/l NO . . . . 0,004 mg/l N<> 0,0 mg/l pH . . . . 6,7 mg/l mm Vezetőképesség 375 Q Ijúgosság, W° 3,32 Összes kein. nk° . . . , . . . . 10,6 CO, keni. nk° , . . . 9,3 1 Elemző : Janza Károlyné, Németh Árpádné. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. A forrás abból a vastag, durvaszemcséjű lejtőtörmelékből származik, amely vastagon borítja a tömött, agglomarátumos andezittufát és andezitet. IRODALOM Bulla II. Kádár /,. Kéz A.—Száva-Kováin ,/.: Általános természeti földrajz. I. Budapest. 1952. Hulla Béla: Általános természeti földrajz. II. Budapest. 195£. Ilajósy Ferenc: Magyarország csapadékviszonyai 1901 —1940. 1952. Kéz Andor: A Duna Győr—Budapesti szakaszának kialakulása. Földrajzi Közlemények. LXII. 1934. Lány Sándor : A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Budapest. 1955. l'apv Ferenc: Hidrológiai megfigyelések a Börzsönyi hegységben. Hidrológiai Közlöny. IX. 1929. l'app h'nenc : Zehegény község területének műszaki földtani leírása. Földtani Közlöny. LX XXVI 1956. Vendl Aladár: Geológia i., III. kiadás. 1957. Budapest. Országos Meteorológiai Intézet Évkönyvei. Budapest. flAHHblE K 3HAHMK) MCTOMHHKÜB, PACIIOJIATAlOmMXCfl B OKPECHOCTM JIVTH JIVHAfl J]p. Anna BenÖA B CTaTbe M3jiarai0Tc>i cjie^YIOINHC HCTOMHHKH (tfiue. 7.), pacnojiaraioitiiieoi B OKpeCHOCTH /LYRW XJYHA>i, KOTOpbie B jiHTepaType ao cnx nop ne ynoMíiHyjiHCb. McmoHHUKii y Coó : Hamman OT BOCTOMHOI O KOHNA AepcBHii Coő na Öepery ^yna>i no B-K)B HanpaBjiCHiiio npiiMepHO Ha npoTjDKeHHH 750 M HMCCTCÍI MHOTO HCTOMIIIIKOB, iipoőbiBaiomiixcH H3 njieftcTOucHHbix rpaBejnicTbix neCKOB /lyuan, naA KOTOpuMH HMeeToi iioi<pbiBaIOIUHÍÍ CJIOÍÍ Jiecca (<fiu<>. I.). KaiiTa>K 3THX HCTOHHHKOH eme He npoii3BCAeii. Hx cyMMapHbiií aeőiiT cocTaBJiíieT OKOJIO 100 JI/MIIH II B0/IA HMeeT 11—12,5° C TeMiiepaTypbi (npu H3McpeHHM Te.MnepaTypa B03flyxa öbuia 25° C). HcmoHHUK e ycmbc pytbH Coő HAXOAIITCH y BOCTOMHOI'O .KOHIia flepCBHH. Bo^a HCTOMHHKa BepOJlTHO nponcxo/UIT M3 3acbinaHH0r0 py'iwi Co6. MCITIOHHUK AHHÜ npoöiiBaCTCH H3 aJIJlIOBHajlbHblX 0TJ10HCCHI1ÍÍ Ha 3aiI3AH0M ÖCpCI'y npaBOŐepoKHoro BTopocTcncHHOfO pyqwi n Haxo;iinc>i B AOJIIIHC pyibH EecoB Ha OTMCTKC 137 M iiaA ypoBHCM A/ipnaTHMt'CKoro Mopn. B HacTonmee BpeMH OTOT HCTOMHHK HeiIOJlHO 3aK0HMCH (ipUl. 2.). BOAa HCTO'IHHKa Hcnojib3yeTCH B KaiecTBe niiTbCBoií BOÁM na üjiii>Kaiíme.\i saBOfle. (XHMHICCKHH cocraB BO/U>I npiiBOAin'CH B TCKCTC). McmotHUK EaKOKym npoÖHBaeTCH npiiMepHO na 200 M OT HCTOMHHKA Anna Ha CB w naxoAHTCíi na OTMCTKC 145 M Ha;i yp. A;ip. Mopji. Jlamiec HCTOMHHK öbi.I MHoroBO/1HI.IM. CerOflHH ÖaCCCHH HCT0MHHK3 I! ŐOJlblHCÍi "laCTH 3acbinaH aHAe3iiT0M. Bo^a npoÖHBac'rcH ii3 OÖJIOMKH CKJioHa. McmoHHUK H3smeAeH npoöiiBacTCH Ha CB-oíi CTOpOHC íuocceHHon Aoporn 3eöerem, —Co6 y IO>KHOIO KOHua MOCTa. Bo Bpc.MH pcKOHCTpyKniiH Aoporn icpaTep ncTOMHiiKa öbui 3acbinan. C rcx nop BO;ia TCMCT IIOA noAiiopHofí CTCHKOÍI B pyqeií. JlepeaeHCKüü ucmounuK 3eőeieHb. BaccciÍH ero 3ai<pi>IT c öeTOHHbiMit njnnaMH. JIeönr őbui yBejniHCH nyTe.M 3aK0imeHii>i c rajiepejiMii. YcTpoCHa BOAonpoBOAHaji cTaHqiiH, KOTOpatf oöecneiHBacT BOAOHOTpCŐjieHHe ACpCBHH. B0A0np0B0AH3íl CTaimilíl KpaTKO ii3jiaracTcji, HcmonnuK 3eji.wa naxoAiiTC5i B panonc 3eőereHb H iipoőiiBaeTcji B KytBejibAb na OTMCTKC 198 M. HCTOMHHK 3AK0NMEH, HO HHJKHÍIH MacTb 3aK0imcHii>i pa3pyimiJiacb, NOSTOMY BOAA Tcnepb pacTOKAETCJI. BOAA IICNOJIB3YETCH nnn MITBH. McmotnuK KauneeAbdb npoCiiBacTCH Ha OTMCTKC 190 M HA npaBott CTOpoHe AOAHHM B CeKet{ioppaiii y flcMeuia. HCTOMHHK ÁAKOHMEH, HO IIH>KHHÍI iacTb ero pa3pymnjiacb H öojibuia>i NACTB BOAU PACTCKAETOI, TOJIBKO Heőojibuioc KOJUInecTBO B0Ai>I HAET MEPC3 BBIBOAFLIUYIO Tpyőy. BOAA npoőiiBaeTCíi H3 O6AOMKH, jiOKamctt na AHAE3HTC. (CociaB BOAbl CMOTpn B TCKCTC). ISeitriigo zur Quellonkunde in der rmgebung des grossen Donaubogens Dr. A. Vendl Der Beitrag gibt folgende Ergebnisse über die im Fachschrifttum bisher bekannten Quellen aus der Umgebung des grossen Donaubogens bekannt : Quellenhorizont béi Szob : Vom östliehen Ende der Ortschaft Szob entspringen in einer Lángé von 750 m in Riehtung OSO das Donauufer entlang zahlreiche Quellen aus dem pleistozánen Donau-Kiessand, der auf tortonischen Gesteinen liegt und eine Deckschieht aus Löss besitzt (Abb. 1.). Die Quellen sind nicht gefasst. Ihr Wasser hat eine Temperatur von 11—12,5° C (zur Zeit der Messung war die Luft 25° C warra) ihre Gesamtergiebigkeit mag 100 lit/Min betragen. Quelle an der Mündung des Szobi patak, am Ostrand der Ortschaft. Ihr Wasser entstammt wahrscheinlich aus dem Wasser des verschütteten Szobi patak. Der AnnaQuell im Tal des Bőszobi patak quillt in einer Höhe von 137 m ü. d. Meer aus alluvialen Schichten am westlielien Ufer des rechten Nebenbaches. Seine Fassung ist mangelhaft (Abb. 2). Das 10,5° C warme Wasser wird in der nahen Industrieanlage als Trinkwasser benutzt. (Chemische Zusammensetzung des Wassers siehe im Text). Der Quell Bakó-kút entspringt nordöstlich vom Anna-Quell, etwa 200 m entfernt in einer Meereshöhe von 145 m. Früher war sie eine ergiebige Quelle. Heutzutage ist das Quellbecken grösstenteils mit Andesittrümmern ausgefüllt. Das Wasser quillt aus dem Hangschutt. Die Quelle Névtelen forrás entspringt am südlichen Brückenwiderlager an der nordöstlichen Seite der Landstrasse von Zebegóny nacli Szob. Seither fliesst das Wasser unter der Stützmauer in den Bach. Die Quelle Zebegcnyi községi forrás hat ein mit einer Betonplatte abgedecktes Becken. Die Ergiebigkeit wurde durch eine Fassung mit ldeiner Galerie