Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Magó I.: Az olajipari szennyvizek tisztításával kapcsolatos hazai tapasztalatok és újabb eljrások
22 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Magó 1.: Az olajipari szennyvizek tisztítása 2. kép. Olajvisszatartás és lefölözés a függőleges homokfogóban 0omo 2. 3adepMcaHue u cimmue netpmu e eepmuxaAbHOM necKoyjioeumeAe III. 2. Retention and skimming of oil in verticai flow grit cham ber A mésziszap kezelése Az olajipari szennyvizek tisztítását a hazai üzemekben nagymértékben zavarta a kazánházak tápvizeihez szükséges meszes vízlágyítók mésziszapja. Ez az iszap igen kis szemcséjű (1—50 mikron) pelyhes iszapként viselkedik, s ezért leülepedve jelentős helyet foglal el a mechanikai rendszerű ülepítőmedencék hasznos teréből. Az alkalmazott homokfogókban a mésziszap, kis szemnagysága miatt, csak kismértékben ülepszik le, zömmel az olajfogó medencéket terheli. Minthogy hazai olajfogó medencéinkből az iszap eltávolítása nem gépi úton történik, az iszap tömörödése miatt az üledék időszakos eltávolítása csak a medencék üzemen kívül helyezésekor membránszivattyúkkal, illetőleg kézi erővel végezhető. Az említett mésziszap gazdaságos kiülepítése, még a nagymennyiségű olajipari szennyvizekkel való elkeveredés előtt, függőleges átfolyású ülepítőkben megoldható. A leülepedett mésziszap — szükség esetén víz, gőz, vagy sűrített levegővel történő lazítással — már szivattyúkkal emelhető ki az iszapágyakra, vagy esetleg más hasznosítási helyre (pl. bitumenágyak meszelésére). Minthogy a mész jelenléte azonban fokozza az olaj visszatartás hatásfokát, a gyakorlatnak kell eldöntenie, hogy az ülepített mésziszapos vizet célszerű-e vegyszeradagolásként az olajos szennyvizek csatornarendszerébe vezetni. (Megemlítem, hogy az irodalom szerint a Szovjetunióban általában a gépi iszapeltávolítású vízszintes homokfogókat alkalmazzák [2/c]. Ezeket 0,3—0,1 m/sec vízszintes átfolyási sebességre méretezik.) Mechanikai rendszerű olajfogók Az utóbbi években az olajipari szennyvíztisztítás igen kibővült irodalma részletesen foglalkozik a vízszintes átfolyási! olajfogómedencék méretezési és részletkialakítási kérdésével. Méretezésük elve az olaj felúszási sebességén alapszik (a Stokes elmélet szerint). A befogadók védelme és a visszanyert olaj értéke szempontjából minden százalék hatásfok emelkedés jelentős, s bár már próbálkoztak az olajszennyeződés vegyszeres (mész, vas- és alumíniumszulfát) kezelésével, a mechanikai tisztítás egyszerűsége és gazdaságossága érthetővé teszik a mechanikai tisztítás kérdésének előtérben tartását. A Magyar Hidrológiai Társaságban a vízszintes átfolyású olajfogók szovjet és amerikai méretezéséről és összehasonlításáról már részletes beszámoló hangzott el [3]. A már megépült és jelenleg működő olajfogóink tervezése az akkor ismertetett külföldi irodalmi adatok alapján történt. Üzemükkel ill. vizsgálati eredményeikkel kapcsolatban a következő tapasztalatokat említem meg. A szennyvízbevezetést illetve elosztást végző ,,T" csövek jól beváltak. Máshol (mint az la ábrán is) az olajfogó medence teljes szélességében húzódó bukóvályú osztja el a vizet egy függőleges átfolyású, kb. %—y 2 tégla darabokból álló ún. cseppesítő szűrőre, amelyen át a szennyvíz az olajfogóba a mélység alsó harmadában jut be. Ez a szűrő nem szokott eltömődni, a működéséhez szükséges nyomómagasság azonban nagyobb, mint amit a külföldi irodalom ismertet (felületi terhelése pedig 18 m/óra helyett kb. 130 m/óra). A medencékben a felúszó olaj visszatartására 2 ékalakú, elliptikus felületű merülő lap készült. Később a közbenső, (a medence hosszának mintegy felében beépített) merülőlap szükségtelennek bizonyult, amit a szennyvízvizsgálati eredményekből számított és szerkesztett görbék is bizonyítanak. Ezek a görbék a medence két helyén, különféle mélységekbeni minták, illetve elméleti számítások alapján talált olajkoncentrációkat mutatnak. Ha abszolút értékük a részbeni elméleti számítások £ >,( 1,4 1,2 1,0 0,1 0,6 0A 0,2 0 la—b. ábra. Vízszintes átfolyású, két merülőlapos olajfogó (a ábra) olajszennyezettségi jelleggörbéje (b ábra) az olaj szemcseátmérő függvényében <Pue. la—b. Kpuean 3aepn3H.eHH0cmu uecpmbm (tfiue. b) e0pu30HmaAbH0e0 HecpmeyAOeumeAsi c deyMn HbipniouiUMU AUcmaMU (<fiue. a) e 3aeucuM0cmu om duaMempa tacmuif Hetpmu [a] KaMepa I. Fig. la—b. Horizontal flow oil interceptor with two bafflcs (diagram a) and its oil pollution characteristic (diagram b) plotted against oil partiele size [«.]: chamber I * mintavétel helyéhez tartoló olajsiemne átmérlje, d [cm]
