Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Bartha István: Kecskemét város szennyvíztisztító tervpályázatának műszaki és gazdasági eredményei

Bartha 1.: Kecskemét szennyvíztisztító terx^pályázata Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 207 2. ábra. Szűrőtartályon átemelők fejlődése (D átmérő azonos volta mellett n kapacitás közel tízszeres) 0ue. 2. Pa36umue nepeicatnieawti)ux cmaiuiuü, tmeiouiux (piiAbmpaiiuonHbie öacceúnu (npu odunaKoeoM őuaMempe npou.3eodumeAbnocmb nonmu decHmuKpamnaH) Fig. 2. Development of filter tank elevators (the diameter D being identical, the capacity is about len foldf Regi megoldás 26 l/s Uj megoldás 80-240l/s Kapcsolási vázlat Kapcsolási vázlat mellett állhatnak elő, és így üzemi tapasztalat nélkül, annak kihatásait pontosan felmérni ma még nem lehetséges. A pályázatokban szereplő másik újszerű szennyvízátemelő a csavarszivattyús átemelő volt. Csavar szivattyús átemelő Az ilyen átemelők alapelve az Archimedes-i csavar. Több évszázaddal ezelőtt Hollandiában ezt a szerkezetet a mélyfekvésű területek belvízmentesítésére használták, fából készítették ós szélmalmokkal hajtatták meg. Korszerű formája a betonvályúba működtetett csavarszivattyú, mikoris rácsszemét kezelés nélkül fekáliás szennyvizeket emelnek át rajta. Hatásfoka eléri a legjobb szivattyúkét és előnyös tulajdonsága az is, hogy a szállítandó vízmennyiség változásának csökkentésével hatásfoka alig változik. Ha a vízszállítás csupán a maximum 30%-a, a hatásfok még akkor is 60% körüli. A csavarszivattyú robusztus felépítése miatt rendkívül üzembiztos, a vízben levő szennyeződésekre egyáltalán nem kényes és mindazt, ami lapátközeibe befér, akadály nélkül elszállítja. Hátránya az egylépcsőben való emelés korlátozott volta. A 3,5 m-es emelőmagassághoz tartozó kb. 8 m körüli tengelytáv már igen hosszú és behajlásaival üzemzavarokat okozhat. Hazánkban a csavarszivattyú alkalmazásával 1960-ban a MÉLYÉPTERV kezdett foglalkozni és Hidvéghy László témafelelős az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemmel karöltve az É. M. felé akkor már zárójelentésében kedvező eredményekről számolt be. Az azóta megjelent irodalmi beszámolókból, ill. a pályázatokban kidolgozott megoldásokból tanulságként levonható, hogy egyes csatornázási szakaszok között — különösen nálunk, az alföldi városaink viszonylatában — a szennyvízben levő szennyeződésekre érzéketlen csavarszivattyú alkalmazása igen előnyös, mert a hagyományos átemelőkkel szemben a homokfogás és rácsszemét kezelési műveletek elmaradása és a szívótér mélybe hatolásának csökkenése a mélyépítési költségek nagyrészének megtakarításához vezet. A nagyobb mélységű szívóakna megépítése kiküszöbölhető, ugyanis a csavarszivattyú jó működéséhez csak kb. 20 cm-es küszöbesés szükséges. A csatornában a vízállás emelkedésével az ott bekövetkező töltésmagasság változásával automatikusan a csavarszivattyúk vízszállítása is megnő. Ez a min-