Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Papp Ferenc: A hidrológia és geológia kapcsolata

Fapp F.: A hidrológia és geológia kapcsolata Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 191 Földtani Tanszékén a hidrogeológiai laboratóriumi vizsgálatokat végre sikerült megindítani (1. kép). .1 hidrogeológia, mérnökgeológia eddiginél nagyobbmérvű felkarolása a műszaki munkák végrehajtása szempontjából alapvető fontosságú. Ezt a gondolatot igyekeztem tanulmányomban néhány példával alátámasztani. Mindezen célkitűzések érdekében a Hidrológiai Közlönyben is a Magyar Hidrológiai Társaság alapvető célkitűzéseinek megfelelően arra kell törekedni, hogy a tanulmányok ne csak egy szűk szakszemlélet alapján foglalkozzanak egy-egy kérdéssel, hanem a különféle szakterületek, elsősorban is a hidrológia és a geológia közötti kapcsolatok egyre szorosabbá váljanak. CBfl3b MEJKflY PM/lPOJlOrMEf} M rEOJlOrHEfl JIp. 0. ílann KaHfl. reojiorHwecKHX H MiiHepajionmecKHx nayi< 3aK0H0MepH0CTíIMH flBH>KCHHH BOAbl, K3K 3KCnepHMCHTaJIbHblMH, raK II TCOpCTIIMfcCKHMH B ÖOJlbllIHHCTBe cjiviaeB ne ywiiTbiBaioTCH reoJiorimecKHe ycjioBHH. íloDTOMy aBTopo.M pacc.MarpiiBaioTcji (JiaKiopu, Bjnimomne na flBH>KeHHC BOAH. IIOAPOŐHO 3aHii.MacTc>i c eeoipatfittteCKUMU yCJlOBHHMH, C 3aJ10>l<CHIieM BOflOHOCHblX H BOflOyiiopilbix CJIOCB, TaiOKC II C nOpOflaMH (CBH3HbIMH II pi.ixJIHMH), 3ajieeawiiiiiMU HenocpcACTiienuo nod noeepxHOCmblO. YKA3BIBAET Ha TO, MTO xMMHiecKHe /laHHbic, pacKpwBaiOmHC COCTaB BOAbl, AOJI>KHbI 6bITb IipOTOJIKOBaHbl, T. e. ny>KHO c'ACJiaTb no HHM BbiBOAbi. Aui'opoM tMirracTCM őt'3ycjiouno iKOJiarcjihiibivi, MTOÖbl Me>KAy lUdpOAOeaMU, XUMUKUMtl U eeOAOCÜMU ÖHJia őojiec TecHan CBJI31>, Me.\i AO cux riop. Kelations between Hydrology and Gcology By Dr. F. Papp Caudklate of Ucological ami Mineralogical Seieuces The laws describing the inovement of water espeeially those derived theoretieally, but even the empirioal ones — fail in most instances to allow for the prevalent geological oonditions. The faetors affecting the movement of water are therefore reviewed by the author. Detailed attention is devoted to the geographical conditions, to the location of waterbearing, aqitiferous strata, and- to rocks situated immediately below the surface (solid and loose rocks). The necessity of interpreting the dala, which are provided by the chemist investigating the composition of water, i. e., of arriving at conclusions thereforrn, is pointed out. A contact eloser than hitherto is felt to be neeessary between the hydrologist, chemist und geologist. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető : Vágás István A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesülettel közös rendezésben február 21-én vitaülést rendezett a vízgazdálkodás területének méréstechnikájáról és műszerellátottságáról. A bevezető előadást dr. Salumin Pál tartotta ; ő látta el a vitavezetői teendőket is. Az iilés Zsufa Istvánnak a jelszíni vizek méréséről és műszereiről, dr. Ubell Károlynak a felszínalatti vizek méréseiről és műszereiről, Varrók Endrének a hidraulikai laboratóriumok méréseiről és műszereiről, továbbá Starosolszky Ödönnek a helyszíni műtárgyellenőrzések méréseiről és műszereiről tartott összefoglalója alapján tárgyalta meg a szakterület helyzetét és foglalkozott az ebből adódó legsürgősebb teendőkkel. A Szakosztály Tudományos Bizottsága a javaslatok megvalósítására és a műszerfejlesztés kérdésének előrevítelére munkabizottságot hozott létre. A Szakosztály március 7-i ülésén Kienitz (tábor előadása a Hortobágy térségének belvízrendezési problémáival foglalkozott. Az előadó azokat a vizsgálatokat ismertette, amelyeket a tiszalöki öntözőrendszer kiépülése következtében előállott új helyzet tett szükségessé a Hortobágy térségének belvízrendezésével kapcsolatban. Március 21-én az Agrártudományi Egyesülettel közös szakosztályi előadóülésen Szászhelyi Pál a mezőgazdasági vízgazdálkodás időszerű kérdéseit ismertette. Részletesen szólt a mezőgazdaság fejlesztésének főbb célkitűzéseiről ós ezeknek vízgazdálkodási kapcsolatairól, az egyes vízgazdálkodási szakágazatok jelentőségéről a második 5 éves tervben. Rámutatott a komplex vízgazdálkodás szemléletének fokozatos érvényesülésére, a vízügyi létesítmények megvalósításának kísérleti, kutatási, tervezési, gyártási, építéstechnológiai és kiviteli feltételeire és feladataira. A Vízépítőipari Szakcsoport február (i-i ülésén Szivák Attila egy hidraulikus anyagszállítással kapcsolatos hazai kísérletről számolt be, amelyben ipartelepi meddőanyag hidraulikus eltávolításának kérdéseit vizsgálták. A Szakcsoport március G-i ülésén Pásztor Dezső a vízöblítéses eljárással készült gátak stabilitási és szivárgási kérdéseiről adott elő. Ismertette a vízöblítéses eljárással készült gátak alaptípusait, stabilitásuk feltételeit, a gát ós talaj szivárgási ós talajmechanikai kölcsönhatásait, továbbá ismertetett néhány szivárgási kísérleti eredményt irodalmi közlések nyomán. A Szennyvíz Szakosztály február 28-i ülésén Bartha István számolt be a Kecskemét város számára kiírt országos szennyvíztisztítási tervpályázat műszaki ós gazdasági eredményeiről. • Bemutatta a pályázat anyagában szereplő technikai ós technológiai újdonságokat. Foglalkozott a szennyvízöntözés lehetőségeivel és gazdaságosságával is. A Szakosztály március 28-i ülésén Bártjai-Szabó László : „Mosószerek és a szenny víztisztítás", valamint Körösmezey László : „Néhány újabb adat a szellőztető árokról" c. előadása hangzott el. Az első előadó a .szintéti kus mosószerek által a szennyvíztisztítás technológiájában okozott zavarok kiküszöbölésére tett külföldi törekvésekről és hazai vizsgálatokról számolt be. A másik előadó a szellőztető árokban lejátszódó lebontási folyamatot, a szellőztető árok méretezését, a várható energiafogyasztást ismertette, s szólt egyes nehézségekről is. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály február 21-én „A Borsodi Vízellátási Rendszer fejlesztése tarozással és talajvízdúsítással" című félnapos ankétot rendezett. A vízellátási rendszer általános fejlesztési irányelveit Szakváry Jenő ismertette. A borsodsziráki talajvízdúsításról Páris Emil, a bánvölgyi tározásról pedig Krempels Tibor tartott előadást. A víztározással kapcsolatos víztisztítás műszaki ós víztechnológiai szempontjairól Kováts Béla, a bán völgyi víztározás és az ózdi rendszer kapcsolatáról Környei László adott elő. Az előadásokat vita követte.