Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. február 2-i közgyűléséről

Egyesületi hírek (Évzáró közgyűlés) Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 183 A Magyar Hidrológiai Térsaságnak egyik legtevékenyebb tagja, a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálynak hosszú idő óta elnöke. Elnöksége alatt ez a szakosztály igen eleven életet él. Értékes tudományos működése, Társaságunkban vitt kiemelkedő szerepe és a magyar geológusok, bányászok és liidrológusok közötti népszerűsége egyaránt méltóvá teszi rá, hogy 60 éves születésnapjára egyesületünk a Schafarzik emlékéremmel tüntesse ki. Társaságunk elnöksége a Bogdánffy Ödön emlékére alapított érmét dr. Szesztay Károlynak ítélte oda. Dr. Szesztay Károly, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos főmunkatárs, belföldön és külföldön közreadott több mint 50 tanulmányával a hidrológia élvonalbeli müvelője. Széles-skálájú munkásságában első helyen a hidrológiai előrejelzések feladatcsoportja áll. Kutatásai nemcsak a hazai népgazdaság számára érleltek rendkívüli eredményeket. Altalános módszertani jelentőségüket a szerző tollából a szovjet és az osztrák szaksajtóban megjelent cikkek és nemzetközi kongresszusokon bemutatott dolgozatai is bizonyítják. A vízmérleg és ezen belül a párolgás kérdéseivel foglalkozik tanulmányainak egy másik csoportja. Kutatásaival a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1960. évi helsinki kongresszusán angol nyelven tartott előadásával, majd a múlt évi II. Kárpát-meteorológiai kongresszuson keltett méltán feltűnést. „A természetes párolgás" e. könyve a magyar szakirodalomban elsőként foglalta össze idevágó ismereteinket. Kiemelkedőek az állóvizekkel kapcsolatos munkái is, amelyek új lökést adtak a népgazdasági szempontból kiemelkedően fontos Balaton-kutatásnak, amennyiben azok az érdekelt intézmények kutatói munkaközösségének megalakításához vezettek. Külön kell megemlítenünk azokat az érdemeket, amelyeket dr. Szesztay Károly tucatnyi idegen nyelvű tanulmányaival, nemzetközi kongresszusokon világnyelveken tartott előadásaival ós a vízügyi kiadványok orosz nyelvű szövegeinek rendszeres szakmai felülvizsgálatával a magyar hidrológia nemzetközi kapcsolatainak ápolása terén szerzett. Többször láttuk Társaságunk szakülésein előadóként és mindenkor ott van nemzetközi jellegű rendezvényeinken, ahol sokoldalú szakmai és nyelvtudásával, mint tolmács kápráztatja el külföldi vendégeinket. A nemzetközi kapcsolatok gondozására alakult bizottság tagja. Az egyes szakterületek kiváló művelőinek kitüntetésére szolgáló emléklapokat a következő tagtársainknak adományozta az elnökség: A dr. Entz Géza emléklapot dr. Török Piroskának, a biológiai tudományok kandidátusának, a vízegészségügy és a vízbiológia tárgyköréből megjelent, alapos és korszerű szakmai felkészültséget tükröző szakdolgozataiért. A dr. Fodor József emléklapot dr. ilj. Szalui Zoltánnak, a Szennyvíz Szakosztály alapító tagjának 9 éves szakosztályi elnöksége elismeréseképpen, továbbá szennyvíztisztítási-biológiai tudományos munkásságáért. A Péch József emléklapot dr. Ivicsics Lajosnak. a műszaki tudományok kandidátusának, a vízépítési kismintakísérletek elvi alapjaira vonatkozó vizsgálataiért. A Wein János emléklapot dr. Öllős Gézának, a műszaki tudományok kandidátusának, a szivárgás és a kúthidraulikai kérdések laboratóriumi vizsgálata terén elért úttörő jelentőségű eredményeiért, és a Hidrológiai Közlöny érdekében kifejtett munkásságáért. A Zsigmond) Vilmos emléklapot dr. Juhász Józsefnek, a műszaki tudományok kandidátusának, a felszín alatti vízmozgásokkal, a mikroszivárgásokkal, részben pedig a vízháztartások vizsgálatával foglalkozó elmélyedt tanulmányaiért. A fiatalabb tagok jutalmazására rendszeresített Vásárhelyi Pál cinlékiapot dr. Vitális György, több iparvidékünk vízellátását szolgáló tározás mintaszerű, a mérnöki tervezés igényeit mindenben szem (lőtt tartó, vízföldtani tanulmányaiért, Tőig István pedig a Balaton halállományának védelmét szolgáló tanulmányaiért és a Limnológiai Szakosztályban kifejtett lekes, áldozatkész tevékenységéért kapta. Lipták Ferencnek a Magyar Hidrológiai Bibliográfia 1955—1958. évi kötetének szerkesztésével szerzett érdemeiért, szaktudományunk minden művelőjének — mérnököknek, geológusoknak, limnológusoknak, kémikusoknak és balneológusoknak egyaránt — hatalmas segítséget nyújtó munkájáért, Szeifert Gyulának Nyíregyházi Csoportunk titkárának, példamutató szervező munkájáért, azért, mert a Nyíregyházi Csoport ma már elismert fóruma a megyében a vízügyi tudományos kérdéseknek, szintén a Vásárhelyi Pál emléklapot adományozta az elnökség. A megjutalmazottak nevében dr. Schmidt Eligius Róbert köszönte meg az elnökség és a tagság kitüntető bizalmát. Ezután dr. Vitális Sándor elnök fejezte ki köszönetét az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és vezetőjének, Dégen Imre főigazgató elvtársnak, messzemenő támogatásáért. Megemlékezett még a Társaság Titkárságának, különösen pedig Erdély Antalnénak odaadó munkájáról, majd az ülést bezárta. A Magyar Tudományos Akadémia, az Építőipari Tudományos Egyesület és az Agrártudományi Egyesület rendezésében Í962. január 18—19-én Mezőgazdasági Építési Ankét volt a Tudományos Akadémia épületében. Az Ankét — melyen több külföldi előadó is szerepelt -— a korszerű mezőgazdasági üzemeknek gyakran egymással is ellentétes telepítési és építési irányelveit ismertette. Az elhangzottak elsősorban a nagyüzemi szakosított állattartási módokkal kapcsolatos építészeti kérdések köré csoportosultak. A kisebb súllyal szereplő, de a mezőgazdasági központoknak (termelő szövetkezetek és állami gazdaságok majorjainak) az építkezés és üzemelés gazdaságossága szempontjából nem kevésbé fontos vízellátási és szennyvízelvezetési tárgykörét két előadás képviselte. Dr. Mócsy János a „Higiénés szempontok a mezőgazdasági nagyüzemek telepítésében" címmel általában a közegészségügyi kérdéseket ismertette. Többek között hangsúlyozta, hogy nem szabad különbséget tenni az állatok itatására alkalmas, vagy éppen még alkalmas ós az emberi fogyasztásra alkalmas víz között. Ennek az irányelvnek szigorú betartása viszont a vízminőségi határértékeket (vas, mangán stb. tartalmat) éppen meghaladó vizek esetén erősen vitatható költségeket eredményezhet. Záhonyi Győző „Kultúrmérnöki munka szerepe a mezőgazdasági üzemi telepek kialakításánál" című előadásában ugyancsak foglalkozott a majorok közművesítési kérdéseivel. Rámutatott a jelenlegi helyzet hibáira, melyek zömében a kellő szintű szaktervezés hiányát mutatják. Oktatási ós szervezési javaslatokat tett a színvonal emelése érdekében. ar. Szabó László