Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. február 2-i közgyűléséről

182 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Egyesületi hírek (Évzáró közgyűlés) nosítási ügyosztály vezetésére, majd innen került az Országos Öntözésügyi Hivatal műszaki vezetői székébe. Ily módon nemcsak irodalmi és előadói munkássága révén, hanem irányítóként is jelentékeny részese az öntözéses gazdálkodás hazai elterjedésének. Társaságunk életében mint a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály több éven át volt alelnöke, továbbá az elnökségnek és több munkabizottságnak tagjakónt vett részt. Ma is több akadémiai bizottság tagja és a hajózási szakbizottság elnöke. Kívánjuk, hogy a személyét tevékeny ós termékeny munkásságáért övező tiszteletet még hosszú évekig jó egészségben élvezhesse. Dr. Papp Ferenc egyetemi tanszékvezető tanár, egyike azoknak a kutatóknak, oktatóknak, akikre osztatlan szeretettel gondol minden magyar hidrológus. Évtizedeken át ott volt és ott van ma is, ahol a Társaság életét, és ezen át a magyar hidrológiai tudományt előbbre lehet vinni. Már 1922-ben társszerkesztője volt a Társaság folyóiratának, 1941-ben újra ráírta nevét a Hidrológiai Közlönyre, s amikor 1947-ben újjászületett a lap, szerényen, háttérbe húzódva, de annál tevékenyebben ne igyekezne fölemelni. Hallgatói előtt nyitva a szíve ós a szobája ajtaja, barátai, vagy bárki más előtt, akinek megoldatlan feladatai vannak, tárva a tanszéke. Mint tanár, szívvel-lélekkel adja tovább mindazt, amit tud, igazi tanár típus, aki akár az egyetem falai között, akár kinn a hegyekben, a híres geológiai kirándulásokon vagy bárhol másutt, tanítja mindazt, amit évtizedek munkájával magában felhalmozott. Most, amikor dr. Papp Ferencet tiszteleti tagunkká választjuk, kérjük, érezze, hogy ezzel valamit vissza szeretnénk adni mindabból, amit ránk pazarolt. S kívánjuk egyben, hogy évtizedekig viselje erőben, egészségben ezt a tisztséget ! A dr. Schafarzik Ferenc emlékére alapított érem odaítélésénél az elnökség választása ebben az évben dr. Schmidt Eligius Róbert tagtársunkra esett. Dr. Schmidt Eligius Róbert oki. bányamérnök és geológus a magyar földtani kutatásnak sokoldalú és ereaeti gondolatokat hozó munkása, aki különösen vízföldtani tanulmányaival tűnt ki. Tudományos működését korán megkezdte. 1931től jelentek meg kisebb-nagyobb dolgozatai a fúrásoksegítette a háború utáni idők emberfeletti nehézségeinek leküzdését. Nemrégen, mint elnök vezette a Társaságot és időt, fáradságot nem kímélve vitte előbbre ezen az őrhelyen is a magyar tudományt. Ott volt és ott van ma is a Társaságnak szinte minden megmozdulásában. És a kutató munkája ? Ahogy a „Jövő Mérnöke" írta legutóbb róla, szinte nincs az országnak olyan kicsiny pontja, ahol ne ismerné a „köveket". Igen jellemző anekdóta róla : Megkérdezi az egyik vizsgázótól, hogy hova való í Bakony szentgyörgyre. -— No, akkor bizonyára emlékszik arra a nagy pajtára, amelyik mellett egy hegycsúcshoz visz az út felfelé. Mondja meg nekem, hogy milyen kőzetből van a csúcs ? S ahogy a „Jövő Mérnöke" írja, ez nem túlzás ! De nemcsak a köveket ismeri ennyire, hanem a vizeket is, amiről itt szinte fölösleges szólni. Mégis meg kellene talán egy pillanatra állni egy-két szép állomásnál. Ilyen állomás a gyógyvizek kitartó számbavétele, a szökevényforrások elmélyedt vizsgálata, a karsztvizek fáradhatatlan feltárása, az egyetemes vonatkozású forrás-osztályozási rendszer felállításának érdekes kísérlete, a vízelőfordulás, valamint a víz fizikai és kémiai tulajdonságai és a geológiai, földrajzi adottságok közötti szoros okozati összefüggések újszerű tanulmányozása és az összefüggések rendszerezése, és így tovább. Ha az előbb arra utaltunk, hogy dr. Papp Ferenc ismeri a kövekét és a vizeket, talán még inkább mondhatjuk, hogy ismeri az embereket. És ha állítjuk, hogy szereti a köveket, bizonyos, hogy még inkább szereti az embereket. Nincs olyan kérés, amit azonnal ne igyekeznék teljesíteni, nincs bajbajutott ember, akit kai feltárt földkéreg szerkezetéről. Közleményeinek egy része a magyar medence úttörő jelentőségű feltáró mélyfúrásairól számol be, másik része már összefüggéseket kereső elméleti fejtegetés, amelyben általános törvényszerűségek bontakoznak ki a megfigyelt jelenségekből. A mélyfúrásokkal való foglalkozás mind jobban ráterelte figyelmét a mélységi vizekre. Az artézi kutak építési problémájával több szakcikkben foglalkozott. A Kreybig-féle talajtani térképek szerkesztésével kapcsolatban az Alföld artézi kútjainak összeírása is megindult, ami alkalmul szolgált dr. SchmidtEligi wsnak arra, hogy a talaj térképekhez kiadott magyarázatokban az artézi kutakról összefoglaló tanulmányokat írjon. 1940-ben a tiszántúli földgázkérdésről értekezett, 1941-ben a budai Várhegy suvadásairól, majdl942—43ben a magyar só geológiájáról, bányászatáról ós jelentőségéről írt. A felszabadulás után az Iparügyi, majd az Újjáépítési Minisztériumban tevékenykedett, majd 1951-ben visszakerült a Földtani Intézethez, ahol már 1933—36 közt a mélyfúrási osztály vezetője volt. Fő témája most már egészen a vízföldtan területe. Ezt mutatják a karsztjelenségekről és karsztvizekről írt dolgozatai és összefoglaló nagy munkája, az 1961-ben elkészült ,,Magyarország hidrológiai atlasza" c. mű. Dr. Schmidt Eligius Róbert tanulmányaiban és előadásaiban magas tudományos színvonalat képvisel, látásmódja eredeti, dolgozatai ötlet- és gondolatgazdagok, tárgyalásmódja szellemes. Tudományos munkásságának elismeréseképpen 1955-&en Kossuth-díjjal tüntették ki.