Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. február 2-i közgyűléséről

178 Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. Egyesületi hírek (Évzáró közgyűlés) A második ötéves terv a vízgazdálkodás fejlesztésére kereken 9 milliárd Ft-ot, meglevő álló alapjainak meg­őrzésére pedig kereken 3 milliárd Ft-ot irányoz elő. A mezőgazdasági vízhasznosítás keretében a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése és a hal­hústermelés fokozása érdekében az öntözhető területet 400 000 kh-ra, a halastó területet 53 000 kh-ra kell fel­emelni. Meg kell kezdeni a második tiszai vízlépcső építését. Belvízrendszereink fejlesztésével a vízlevezető ké­pesség átlagát 10%-kal kell emelni. A folyószabályozás területén súlypontilag a dunai bajóközlekedés akadályait elhárító, a jógle vonulás zavartalanságát biztosító munkákat, valamint a tiszai hajózás megjavítását szolgáló gázlórendezési ós az árvédelmi töltések védelme céljából végrehajtandó part­biztosító munkákat kell elvégezni. Be kell fejezni a Borsodi Vízellátási rendszer III. ütemét ós több helyütt vízműveket és szennyvíz­tisztító telepeket kell építeni. A közműves vízellátásban részesülő lakosság arányszámát 35%-ról 45%-ra kell emelni. Csak a jelentősebb feladatok tükrében is kitűnik, hogy a népgazdaság fejlesztésének második ötéves terve fokozottabb követelményeket támaszt a víz­gazdálkodással kapcsolatban. A célkitűzések megvalósításához Társaságunk is nagy segítséget tud adni. Szakosztályaink és vidéki csoportjaink elé olyan feladatokat tűztünk, amelyek az elméleti viták mellett a népgazdasági tervezés, kivitelezés és üzemelés részére operatív jellegű javaslatokkal szolgálhattak. Az elmon­dottaknak megfelelően a fő feladatkörök a következők voltak : -— a lakosság ivóvízellátásának ós ezzel párhuzamo­san az ivóvíz minőségének megjavítása ; — a mezőgazdaság szocialista átszervezése során jelentkező feladatok ; — az ipar vízellátásának kérdése ; — az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgo­zási módszerének vitájában való közreműködés ; — a mélységi vizek feltárásának meggyorsítása ; a természetes vizek tisztaságának védelme ; — a szennyvízproblémák országos szintű rendezésé­ben való közreműködés ; — az oktatással kapcsolatos, Társaságunkat érintő feladatok, elsősorban a szakember-képzés helyzetének és módjának megvitatása. Feladataink jobb megoldása érdekében megalakí­tottuk a Vízépítóipari és a Vízgazdálkodási Szakcsopor­f tot. E szakcsoportok megalakításával régi hiányt pótolt Társaságunk. Ügy véljük, hogy e szakcsoportok­ban megtalálják helyüket mindazok a szakemberek, akik a vízépítőipari munkák kivitelezésével, szervezésé­vel, valamint ezek közgazdasági vonatkozásaival fog­lalkoznak. Célul tűztük ki a MTESZ társegyesületeivel való szorosabb együttműködés kiépítését. Ennek eredményekónt budapesti szakosztályaink az Agrártudományi, a Gép­ipari, • az Energiagazdálkodási és az Építéstudományi Egyesülettel dolgoztak ki közös témákat. Vidéken ez a kapcsolat talán még szorosabb, mivel a helyi feladatok megoldása megköveteli a MTESZ helyi szervezete keretében működő egyesületek szakembereinek együttes munkáját. Ugyancsak jó kapcsolat alakult ki vidéki csoportjaink részéről a Hazafias Népfronttal, a megyei és városi tanácsok műszaki és mezőgazdasági osztá­lyaival. A múlt évben a vidéki szervezeteink számát ismét növeltük. További célunk az, hogy a vidéki szerveze­teinken keresztül a társasági munka az egész országra kiterjedjen. Társaságunk az oktatással, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével eddig szervezetten nem foglalkozott. Ezért a vezetőség megalakította az Oktatási Bizottságot ós a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságát. A Hidrológiai Közlöny színvonalát tovább emeltük. A Szerkesztőbizottság példamutató tevékenységét e helyen kell megdicsérnünk. A Társaság munkájával párhuzamosan a Szerkesztőbizottság is célul tűzte ki, hogy a lapot a gyakorlati élethez közelebb hozza. A Közlöny mellett az elmúlt évben megjelentettük a Társaság új, időszakos kiadványát, a Hidrológiai Tájékoztatót. A lap megindításának célja az volt, hogy az időszerű rövidebb cikkeket, amelyeket a Közlöny csak nagy időeltolással tud megjelentetni, közöljük és általá­ban tájékoztassuk tagtársainkat a vízgazdálkodás területén folyó munkákról. Az elmúlt év legkiemelkedőbb eseménye a június­ban megrendezett Vízminőségi Kongresszus volt. A ma már Európa, sőt világszerte igen égető, központi prob­lémákkal, az ivóvíz, ipari-vízellátási, a mezőgazdasági, valamint az ezzel szorosan összefüggő felszíni víz­minőségi kérdésekkel hazánkban elsőízben ez a Kong­resszus foglalkozott. A téma szerencsés megválasztására jellemző, a nagy külföldi érdeklődés, elsősorban a fejlett ipari országok szakembereinek részéről. 54 külföldi ós mintegy 250 hazai rósztvevője volt a Kongresszusnak. Külföldi vendégeink megtekintették a Fővárosi Víz­művek felszíni vízkivételi és víztisztító művét, a Fővárosi Csatornázási Művek budakeszi víztisztító telepét, a VITUKI Laboratóriumát és a balatonkörnyéki vízügyi létesítményeket. Üj színfoltot jelentett rendezésénél, hogy a Hidro­lógiai Közlöny a Kongresszus teljes anyagát közölte és a résztvevők rendelkezésére bocsátotta. A Kongresszus jelentősége nemcsak az elhangzott előadások és hozzászólások időtartamára korlátozódott, hanem lehetővé tette a hazai komplex vízkémiai és biológiai kutatások nagymértékű fellendítését is, és így hozzájárult kutatóintézeteinkben, tervezőirodáinkban több évtizede folyó ilyen jellegű kutatások egységesíté­séhez, finomításához, kiterjesztéséhez. A Kongresszus rendezésének gondolatát a Víz­kémiai és Víztechnológiai Szakosztály vezetősége vetette fel és az előkészítésben és lebonyolításban is igen komoly mértékben résztvett . A Kongresszus előadóinak, hozzá­szólóinak, valamint az előkészítő bizottság tagjainak ezúton mondunk köszönetet. Társaságunk — az Országos Vízügyi Főigazgató­sággal közösen és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával — 1961. április 11—14-ón rendezte meg Budapesten a dunai országok első hidrológiai előre­jelzési konferenciáját. A konferencián a hazai szak­embereken kívül 9 ország összesen 14 kiküldöttje vett részt. Az öt munkabizottsági ülés eredményét dr. Lászlóffy Woldemár foglalta össze nyilvános ülésen. A konferenciát a tómábavágó magyar kutatások ered­ményeit bemutató kiállítás és egynapos dunai tanul­mányút követte. Szakosztályaink az eddigi gyakorlatnak megfele­lően saját tudományterületükhöz tartozó témákat dolgozták fel előadás, munkabizottság, esetleg tanul­mányút keretében. A témák között szerepeltek országos jelentőségű feladatok is, de főleg egy-egy résztéma kidolgozására szorítkoztak. A Limnológiai Szakosztály két kiemelkedő rendez­vénye az áprilisban megrendezett „Hazai folyóvizek limnológiai kutatása" című vitaülés, valamint az október hónapban megtartott „Hidrobiológus Napok" volt. Az első tárgykör vitaülésén hót előadás hangzott el a Duna és Tisza kémiai és biológiai viszonyairól. A Hidro­biológus Napokon 19 előadásban számoltak be a magyar­országi vizek biológiájának kutatásában eddig elért legújabb eredményekről. A megbeszélésen rósztvett dr. Umberto D'Ancona páduai egyetemi tanár, a Nemzetközi Limnológiai Társaság elnöke. A rendezvény legfőbb célja azoknak a módszereknek a keresése volt, amelyek élővizeink szennyeződésének megakadályo­zására a legalkalmasabb. A tanácskozás eredményei tehát közvetve hozzájárultak a halállomány számára egészséges életkörülmények biztosításához, sőt a lakos­ság ivóvízellátási gondjainak megoldásához is. A fenti két rendezvényen kívül a Szakosztály 4 előadóülésen 10 előadásban foglalkozott a hazai nád­kutatások eredményeivel, a vízvezetékek biológiai vizs­gálatával, balatoni planktontanulmányokkal stb. A Szak­osztály tervszerűen, előre meghatározott tómaterv alapján végezte elmúlt évi munkáját. Különösen dicsé-

Next

/
Thumbnails
Contents