Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Szabó Ákos–Verba Attila: Vízsugárszivattyú alkalmazása esésnövelő berendezésekben

Szabó A.—Verba A.: Vízsugárszivattyú alkalmazása Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 173 4. ábra. A Nyikolajev-jéle vízsugárszivattyús esésnövelő berendezés <t>m. 4. ycmpoücmeo sjicenmopa eodocöpoca c eodocmpyüHUM HacocoM no HuKOAaeey Fig. 4. Injector-type head increaser by Nikolaiew vagy ejektorjellegű berendezésekkel kísérleteztek ugyan már eddig is több-kevesebb sikerrel, de a szovjet mérnök továbbmegy, az ő ejektoros elrendezésének alapját a vízsugárszivattyú működési elve képezi. Nyikolajev vízsugárszivattyúja a turbina csigaháza alatt a szívócsatornával összeköttetésben, annak két oldalán ikerelrendezésű (4. ábra). Silvester [10] az elrendezést illetően lényegében visszatér az első klasszikus módhoz, vagyis a 5. ábra. A Silvester-féle vízsugárszivattyús esésnövelő berendezés elvi vázlata réstúlnyomásos turbinák esetére 0ub. 5. TeopemuiecKan cxeMa ajiceKmopHOzo ycmpoücmea c eodocmpyüHbiM nacocoM no CuAeecmepy ÖAH peaKmueHbix mvpőuH Fig. 5. Diagrammatical sketch of the injector-type head increaser by Silvester for reaction turbines vízsugárszivattyú fúvókája a szívócsőbe löveli be az előcsatorna fölös vizét. Egy lépéssel azonban tovább megy és a szívócsövet úgy képezi ki hogy az egy vízsugárszivattyú keverőterét és diffuzorát foglalja magában (5. ábra). Mind Nyikolajev, mind pedig Silvester egyöntetűen megállapítja, hogy az ilyen berendezés méretezésénél felmerülő kérdést elsősorban a vízsugárszivattyúban lejátszódó, még mindig nem eléggé ismert és szerfelett bonyolult jelenségek okozzák. De többletnehézség adódik abból is, hogy a szokásos nagynyomású vízsugárszivattyúkkal szemben itt általában csekély nyomáskülönbséggel és igen nagy vízszállítással kell számolni. A sugárszivattyú méretezésére mindkét szerző számítási eljárást ad. Ennek részleteire nem térünk ki, csupán a jó hatásfok elérésére ajánlott méretviszonyokat közöljük. Figyelemreméltó módon ezek az értékek jelentősen eltérnek egymástól. Nyikolajevnél (4. ábra) a keverőtér torokátmérő (dk) és fúvókaátmérő (df) viszonya ^=1,5-2,0 df a fúvóka távolsága a keverőtér torkától lf dk = 0,0 — 0,5 a keverőtér hosszára nem ad adatot. A fenti értékekkel a szerző szerint 77 = 0,1— 0,2 esésnövelő hatásfok érhető el. (Sajnos a hatásfok pontos értelmezését nem közli.) Silvestemé1 (5. ábra) a fúvóka távolsága a keverőtér torkától lf dk = 1,0 a keverőtér hossza A ^6,0 dk az alkalmazandó diffuzor nyílásszöge a = 10°, a keverőtér torokátmérő és fúvókaátmérő viszonyára nem ad értéket. A szerző által elérhetőnek tartott vízsugárszivattyú-hatásfok Qt h

2 — fisz „ „ V — ~T\ 1 ^ Qsz «i — h

2 Nyikolajev egy 0,3 m széles, 2 m hosszú és 0,5 m magas négyszögkeresztmetszetű üvegezett csatornából és propellerszivattyúval, valamint csillapítóval ellátott gyűjtőtartályból álló laboratóriumi berendezést készített, és ezen több sorozatból álló mérést végzett. Közli a méréseiből levont tanulságokat, de a mérési eredmények közül csak egy diagramot ad annak a korábbi feltevésnek igazolására, hogy a sugárszivattyúesésnövelő munkája hatásosságának növelésére a szívócsatornát az alvíz oldalon le kell zárni (6. ábra). Kismintakísérleteinek eredményeit az alábbiakban foglalja össze : 1. Célszerű az esésnövelő sugárszivattyút úgy méretezni, hogy annak víznyelése legalább kétszerese legyen a turbina víznyelésének.