Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Kováts Béla: A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél

Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 121 VÍZELLÁTÁS A vízminőségi követelmények biztosítása völgyzárógátas tározással történő ivóvízbeszerzésnél* KOVÍTS BÉLA" A Bükk-hegység ÍNY-i peremén, Dédestapolcsány község határában Lázbérc mellett létesül az első hazai ivóvízellátást biztosító völgyzárógátas tározó. A Mátra-hegység, Salgótarján és Pécs vidéke vízellátásának megoldása során is a figyelem—külföldi példák nyomán — ivóvíztározók létesítése felé fordult. Az ivóvíztechnológia szempontjából hazai viszonylatban még új utakon járó tervezést a szerző egyrészt külföldi tározóknál folytatott személyes tapasztalatszerzés, másrészt a külföldi tározókra vonatkozó irodalom tanulmányozása, továbbá az illetékes hazai kutatóintézetek bevonásával végzett helyszíni vizsgálatok alapján készítette elő. Ezen bevezető jellegű tanulmány a tározott víz technológiai vonatkozású kérdéseit, a nyersvíz tulajdonságait, védelmét és tisztítását tárgyalja. Bevezetés Egyrészt a gazdaságosan kitermelhető felszínalatti, jóminőségű vizek sok helyen korlátozott mennyisége, másrészt a lakosság és az ipar egyre fokozódó vízigénye miatt világszerte igyekeznek a szokásos vízbeszerzési módokat bővíteni. Ez a törekvés hazánkban is egyre időszerűbb. Sőt elmondhatjuk, hogy jó néhány korszerű vízellátási módszerre, mint pl. felszíni vízbeszerzés, talaj vízdúsítás, vízforgatás, regionális vízmű, már vannak is meglevő kitűnő hazai példák. Ismeretes, hogy hazánk vízkészlete területileg elég kedvezőtlen eloszlású és mennyiségi szempontból is szélsőségesen ingadozik. Ezért egyes vidékeken, ahol a vízigény sem a felszínalatti vízkészletből, sem a vízfolyások kisvízhozamából vagy állóvízből nem biztosítható — ha egyébként a kedvező feltételek megvannak — tározással történő vízellátásra kell rátérnünk. Kisebb ipari igények kielégítésére van néhány hazai tározónk (pl. a Hámori-tó, a borsodnádasdi-, a recski tározók), sőt egészen kicsi, rövid átfolyási idejű ivóvízgyűjtő tavunk is van (pl. Mátrafüred). Ivóvízellátásra szolgáló nagyobb tározó — közvetlen vízkivétellel — azonban még nem épült. A tanulmánybeli tárgykörben alapvető jelentőségű a VITUKI 1059-ben közzétett kiadványa [1], amelyben a meglévőkön kívül 235 tározási lehetőség adatai találhatók. Az összeállításból többek között kitűnik, hogy a tározási lehetőségek éppen a nagyobb folyóktól távoli területeken kedvezőek, vagyis tározással éppen egyes vízben szegény területek vízkészletének a jobb kihasználására nyílik lehetőség. * A magyar Hidrológiai Társaság Vízkémiai ós Víztechnológiai Szakosztályának 1901. tnárc. 3-i előadóülésén elhangzott előadás. ** Vízügyi Tervező Iroda, Budapest Ivóvízellátást biztosító mesterséges tározótavak létesítésének í'eltételei A völgyzárógátas (hegy és dombvidéki) tarozás alatt a következőkben a vízfolyások felsőszakasz jellegű részén a természetes vízjárástól függő vízhozamok egy részének a visszatartását értjük abból a célból, hogy a lefolyásra kerülő vízmennyiséget a fogyasztás ingadozásainak megfelelően hasznosíthassuk. A tározás természetes völgyekben, völgyzárógátak létesítésével kialakított mesterséges tavakban történik. A tározással kapcsolatos vízbeszerzés az egyszerűbb vízbeszerzési módokkal szemben általában nagyobb költségkihatásokkal jár, tehát csak más, kedvezőbb vízbeszerzési lehetőség hiányában célszerű tározót létesíteni. A gazdaságossági megfontolásokon túlmenően azonban a tározók létrehozása előtt még elengedhetetlen a következő feltételek figyelembevétele is : Hidrológiai feltétel. A tározóba egy vagy több év alatt legalább annyi víz jusson be, amennyi ugyanezen idő alatt — a veszteségekkel együtt — a vízellátási igények kielégítéséhez szükséges. Morfológiai feltétel. A gazdaságosan megépíthető gátfallal és tartozékos beruházások alapján elegendő méretű tározótér legyen biztosítható a változó vízhozam és a vízfogyasztás közötti különbségek kiegyenlítésére. (A tartozékos beruházások alatt értendő az elöntésre kerülő utak, vasutak, hidak esetleg egész települések áthelyezésének a költsége is.) , Geológiai feltételek. Ezeknek lehetővé kell tenniök a gátfal biztonságos alapozását. Fontos az is, hogy a tározó területén a fenéken keresztül jelentékeny mennyiségű víz ne szivárogjon el. Kívánatos az is, hogy a vízgyűjtőterület felszínéről ne kerülhessen jelentékeny mennyiségű hordalék a tározóba. Hygiénés szempontból szükséges, hogy a tározó egész vízgyűjtőterületén — átvezetett vízfolyások esetén a csatlakozó vízgyűjtőterületen is — biztosítani lehessen a tározott víz védelmét bizonyos szennyező anyagok ellen. Ugyanis a tisztítóművekkel ugyan a nyersvízből igen sokféle szennyeződés kivonható, azonban vannak olyan anyagok, amelyek kivonása vagy igen költséges, vagy kivonásuk a hygiénés követelményeknek megfelelő biztonsággal egyáltalán meg sem valósítható. Ilyen anyagok a következők : a) mérgek (rovarirtószerek, fluor-, cián-, bróm-, arzén-, nitrát-, ólomvegyületek) ; b) szín-, szag- és ízanyagok (kénhidrogén,