Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Szabó L : Vízháztartási vizsgálatok a kutas vízbeszerzésnél Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 113 in the moisture content of the layer above the groundwater table, from lysiineter observations, or by determining the turbulent diffusion of vapour for every individual ease. The first waterhousehold investigation of major importanee in Hungary was carried out for this purpose in 1955—56 [10], The investigation was made to throw light on recharge conditions at the Békéscsaba water works drawing on aquifers close to the surface. A more extensive waterhousehold investigation was conducted for two years, starting in autumn 1958, in the Pécs basin extending to about 280 sq. km. It was estimated that the daily yield of about 21.000 cu. m withdrawn regularly from the basin could be inereased by at least 18.000 cu. m. The above problem is encountered in a reversed form as well. A water works consisting of x wells is given and the maximum amount of water that can safely and continuously be produced by the water works must be determined. Data on production and operation must be gathered first. in similar instances. Should these be lacking, systematical well studies (the determination of the technical data of the wells, their yield, the characteristics of the penetrated layers) must be carried out [8]. With this accomplished, the desired data can be determined for single wells, or for groups of wells if they do not interfere with each other. With interfering wells the maximum potential yield of the water works can be established directly, provided that the mechanical equipment and its arrangement is faultless, and that the natural groundwater table is constant. Where the natural level in the wells is found to fluctuate, a record extending to at least one half year on the water quantities supplied by the water works should be compiled, during which time the machines should be operated in the most favourable manner. Hereafter the volume of water stored in the aquifer, the method and extent of recharge thereto must be established. The latter is obtained by solving the waterhousehold equation for T. The considerations outlined above were applied to the investigation of the water works at Borsodszirnk, and to the determination of the maximum possible yield of the Tortyogó and Pellérd tvater works in the framework of the study of the Pécs basin. The production of the existing wells at the latter can be inereased by altogether 7000 cu. m/day. Dr. Károlyi Zoltán : A Tisza mederváltozásai különös tekintettel az árvédelemre. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Tanulmányok és kutatási eredmények, 8. szám, Budapest, 1960.) A hidrológia, a folyószabályozás és az árvízvédelem hazai irodalmának figyelemre méltó gyarapodását jelenti Károlyi Zoltán új munkája. A Szerző tanulmányának első részében a meder függőleges változásait vizsgálva megállapítja, hogy a kisvizek süllyedéséből a kisvízi medernek a folyó mentén általában egyenletes mértékű bemélyülóse következett be. A közópvízi meder bemélyülése a folyó felső szakaszán átlagosan nagyobb mértékű volt, mint az alsó szakaszon. A töltések beépítése következtében a nagy vizek szintjének fokozódó emelkedését várták, ez azonban csak igen kis mértékben következett be (a meder egyidejű bemélyülése következtében). A következő fejezet a hullámtereket elborító árvizek statisztikai vizsgálata alapján arra a megnyugtató következtetésre jut, hogy a jövőben az árvizek tartósságának fokozódása várható, de magasságuk lényeges növekedésének valószínűsége -— ami két, egymásra futó árhullám összegeződéséből adódnék — nagyon csekély. A szerző figyelemre méltó javaslatokat tesz olyan intézkedésekre, amelyekkel az árvizek levonulási sebességét kedvező értelemben lehet befolyásolni. A meder vízszintes változásának alakulását vizsgálva, a szerző megállapítja, hogy a Tisza medrének hossza a nagy szabályozás óta mindössze 2,65%-nyi hosszal növekedett, bár az egyes szakaszok áthelyeződései élénkek. Morfológiai szempontból érdekes megállapítás, hogy a kanyarulatok száma 1931 óta nem változott, viszont az ívek hossza, különösen a Szolnok feletti szakaszon, még növekszik. A szerző árvízvédelmi és jóglevonulási szempontból a kanyarok görbületi élességét s annak időbeli alakulását is megvizsgálta s javaslatokkal szolgál a túl éles kanyarok megjavítására nézve. Újszerű az a táblázat, amelyből megtudjuk, hogy a Tisza a kanyarvándorlás következtében évente több mint 10 millió köbméter földet mozgat meg. Mind földrajzi, mind vízépítési szempontból igen értékes ós tanulságos a folyó részletes morfológiai jellemzése és az abból levont következtetések. Az árvízi meder és a hullámtér lefolyást gátló körülményeinek elemzése ós a javasolt változtatások számos megszívlelendő szempontot tartalmaznak egy átfogó nagyvízi szabályozási terv készítéséhez. A tanulmányt bőséges irodalomjegyzék és terjedelmes mellékletanyag teszi még értékesebbé. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy dr. Károlyi Zoltán e munkája módszertani szempontból úttörő ós példamutató, a közölt adatok pedig értékes segítséget jelentenek mind a kutató mérnökök, mind az árvízvédelemmel és folyószabályozással foglalkozó szakemberek számára. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés nem marad folytatás nélkül és a következő években sor kerül más nagyobb folyóink hasonló jellegű tanulmányozására is. Szalay Miklós * Starosolszky Ödön és Muszkalay László : Műfárgyhidraulikui zsebkönyv. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadása. (287 o., 38 tábl., 195 ábra, 99 irod. hivatk.) A hidraulikai törvényszerűségek gyakorlati alkalmazása számos kísérleti tényező használatát teszi szükségessé. A vízépítési műtárgyak hidraulikája pedig különösen sok tapasztalati tényező számszerű figyelembevételét kívánja meg. A VITUKI a gyakorlati igényeket és a tervezési gazdaságosság érdekeit szem előtt tartva adta ki műtárgyhidraulikai zsebkönyvét. A kiadvány képet igyekszik adni a leggyakoribb vízépítési műtárgyaknál kialakuló hidraulikai jelenségekről, tájékoztat a jelenségre vonatkozó törvényszerűségekről (képletekről) ós a kísérleti állandókról. A mű 14 fejezetre oszlik, ezek sorában tárgyalásra kerülnek a legfontosabb hidraulikai alapfogalmak, a gátakra ható víznyomás meghatározása, a víz áramlásának és rohanásának kérdései, a vízugrás jelensége, a szabad felszínű csatornákban létrejövő vízmozgás, a csővezetékekben történő vízmozgás, a csővezetékek helyi nyomásvesztesógeinek számítási módjai, a bukók ós a bukóképletek, a szelvényváltozások hatásának kérdései, a zsilipek, csőátereszek és csillapító berendezések hidraulikai összefüggései. Utolsó két fejezete a különleges összetett műtárgyak kérdéseit, illetőleg a műtrágyhitelesítések módszerét, végrehajtását részletezi. Nyilvánvaló, hogy a zsebkönyv viszonylag bő terjedelme ellenére sem adhat minden felmerülő részletkérdésre feleletet. A szerzők mindenesetre a legkorszerűbb eredményeket foglalták össze. Nagy előnye a kiadványnak, hogy ábrázolásaiban a lehetőségek szerint ún. „méretnélküli" formát igyekszik megvalósítani, hogy a közölt adatokból bármilyen méretű műtárgyra lehessen következtetni. A zsebkönyv a magyar szakirodalomban a maga nemében hézagpótló mű, s reméljük, hogy gyakorlati szakembereink, tervezőink, sőt kutatóink is jó hasznát veszik. Vágás István