Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában
.10 Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. Mosonyi E.: A vízerőhasznosítás helyzete Külön kell megemlékezni a földalatti erőművekről, függetlenül attól, hogy milyen az erőtelep gépészeti berendezése. A földalatti erőművek létesítése világszerte, de Európán belül is erősen tért hódít. Ennek az erőmű típusnak az elterjedését sokan háborús indokokkal, nevezetesen a légoltalom érdekeivel magyarázzák. Tagadhatatlan, hogy a negyvenes években — mint ahogyan az egyes közlésekből kiderül — valóban voltak olyan törekvések, amelyek a tervezést ilyen értelemben irányították, mégis ezt csak átmeneti állapotnak kell tekinteni. Bebizonyult ugyanis, hogy az erőművek földalatti létesítését elsősorban műszaki és gazdaságossági szempontok döntötték el, és ma is gazdaságossági összehasonlítás alapján döntenek a lehetséges változatok közül. Az erőtelep földalatti elhelyezése szükségessé tette a bélelt nyomóaknák méretének és teljesítőképességének fokozását. A legnagyobb teljesítőképességű nyomóaknák Európában vannak. Néhány évig a svájci Fionnay-Dixence erőmű földalatti gépházát tápláló nyomóaknáé volt az elsőbbség, amelynek adatai: 3,0—2,8 m0, 45 m 3/sec vízszállítás, 870 m esés és 450 000 LE teljesítőképesség. A legújabban épült Rosélend francia erőmű nyomóaknájának teljesítőképessége azonban ezt is felülmúlja 660 000 LE-nyi értékével ; ez egyben a világ legnagyobb teljesítményű nyomóaknája. Dm.mi Htmbjirb akna ^-Duzzasztómű és vízkivétel [ritt/ep Altíialagu7* ' \ Honájpri Myamialagót ^ \^Hyamóakna Erőtelep Alvlzalagút -Hyomoakna Földalatti gépcsarnok Az olvízálogul normális metszete a kiegyenlíts komra után Szívócső 7. ábra. A földalatti erőművek három fő típusa : 1. felső erőtelepes (svéd) elrendezés ; 2. alsó erőtelepes (alpesi v. svájci) elrendezés ; 3. közép-erőtelepes (olasz) elrendezés Puc. 7. Tpu ocnoeHbie munbi nod3eMHbix lAenmpocmanifuü: 7. pacriOAOMceHue c eepxneü sAeKmpocmaHifueű. (LUeequn); 2. pacnoAowceHue c HUitcHeü dAenmpocmaHi}ueü (aAbnuücKoe UAU uieeüifapcKoe pacnoAOMcemie) ; 3. pacnoAOOtceHue co cpedneü SAetcmpocmaHiiueü (HmaAun) Fig. 7. Three main types of the underground power plants : 1. Upstream station arrangement (Swedishj ; 2. Downstream station arrangement (Alpine or Swiss); 3. Intermediate station arrangement (Italian) 8. ábra. A Harspranget svéd földalatti erőmű, mint tipikus példája a felső-erőtelepes elrendezésnek A három Francis-turbinás gépegység 105 m eséssel egyenként 100 MW-ot teljesít (Swedish State Power Board) Puc. 8. RI0D3EMH0E 3danue R9C Harspranget, KÜK munuHHbiü npuMep pacnoAoytceHUsi c eepxnuM 3danueM r3C MomHocTfa 3-x TypÖHH OpeHeHea ripn Hanope 105 M 100 MBT B oTfleJibHOCTH (Swedish State Power Board) Fig. 8. The Swedish underground power station of Harspranget, as a typical example for the upstream station arrangement The miachine hall consists of three Franeis turbines with a head of 105 meters. Each of the turbines has a capacity of 100 megawatts A földalatti erőműveknek három fő típusa van, mind a három típusnak a kifejlődése Európából indult meg, mint ahogy a nevük is mutatja (7. ábra). Az ún. felső erőtelepes változat Skandináviából, éspedig első megoldásait tekintve Svédországból származik, s ezért svéd típusú földalatti erőmű-elrendezésnek is nevezi a szakirodalom (8. ábra). A másik főtípus, amelyet alpesi megoldásnak is neveznek, Franciaországból, Svájcból és Olaszországból származik, s ezekből az országokból vették át ezt a megoldást azok az államok is, ahol e változat kialakítására alkalmas — alpesi jellegű — domborzati viszonyok vannak. Ezt a változatot alsó erőtelepes földalatti erőműnek is nevezik. A felső erőtelepes (svéd) megoldást rövid nyomóalagút, illetve nyomóakna és hosszú alvízalagút jellemzi ; ezzel szemben az alsó erőtelepes (alpesi) változatot hosszú nyomóvezeték (alagút és akna), az erőtelepet követően rövid alvízalagút jellemzi. Átmeneti típusok is vannak, az ún. közép-erőtelepes elrendezések, amelyeknek különleges topográfiai viszonyok adnak létjogosultságot. E harmadik típusra főképpen Olaszországban találunk példákat. Jóllehet a földalatti erő-