Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

2. szám - Ubell Károly: A felszín alatti vízkészlet

Ubell K.: A felszín alatti vízkészlet Hidrológiai Közlöny 1962. 2. sz. 97 a kúthidraulikai vizsgálatok azt mutatják [8, 13], hogy ezekben az esetekben is csak akkor számíthatunk megbízható mennyiségi értékeket, ha az egész folyamat hasonló azokhoz az egyszerűbb feltételezésekhez, amelyeket a képletek levezetésénél alkalmaztak. Ezt szem elől tévesztve, könynyen a matematikai formalizmus hibájába eshetünk. Az elméletileg helyesen levezetett és matematikai formában, továbbfejlesztett, de számtalan -— igen sokszor mértékadó — befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyó képleteknek gépies alkalmazása téves eredményekre vezethet [3, 4, 8, 13, 16]. Kétségtelen, hogy a műszaki tervezési gyakorlat csakis ezekre a képletekre támaszkodhat (ha a folyamat jellege ismert), de ezek önmagukban nem alkalmasak a felszínalatti vizek ismeretlen életének feltárására. A hidrodinamikai eljárások levezetésénél mindig feltételeznek valamilyen kiindulási állapotot, s ha ez érvényesül, akkor a képletek gépiesen alkalmazhatók. c) A műszaki hidrológia a felszínalatti vizeknél egészen új keletű. Megfigyelési és mérési eredményekre támaszkodva a különböző tényezők közötti összefüggéseket és törvényszerűségeket kutatja, hogy ezek alapján a természetet jellemző vízháztartási folyamat, a talajban előálló vízmozgások és vízkészletváltozások megállapíthatók legyenek. Az eredményeket a megfigyelési adatokra és a fizikai törvényekre felépített összefüggések fejezik ki. A műszaki hidrológiának is megvannak a maga hiányosságai. Az adatok minőségi elemzésének elhanyagolásával vagy szórványos megfigyelések elhamarkodott általánosításával téves összefüggések adódnak. d) Megtartva mindhárom eljárás előnyeit, elhagyva a hiányosságokat és az egészet komplex rendszerbe foglalva, juthatunk olyan módszer birtokába, ami a célnak megfelelhet. Tekintettel arra, hogy teljesen ismeretlen mennyiségi értékek meghatározása a feladat, mind részleteiben mind összességében a befolyásoló tényezők mennyiségi hatása, valamint a meghatározott mennyiségi értékek is állandó ellenőrzést kívánnak, nehogy egyes tényezők megállapításánál nagyságrendi tévedések adódhassanak. Ezt a módszert komplex vízháztartási vizsgálatnak, nevezhetjük. Nem tévesztendő össze a leíró földrajzban és a hidrológiai kutatás kezdetén alkalmazott, a csapadék, lefolyás és párolgás valamilyen viszonyát becslő kezdeti eljárással, ahol a vízháztartási vizsgálat csak egy-egy méréssel meg nem állapított tényező (párolgás, beszivárgás) valamilyen kimutatására szorítkozott. A felszínalatti vízkészlet meghatározására alkalmazandó vízháztartási vizsgálat komplex módszer, amelynek végrehajtásánál az összes geológiai, hidrológiai és hidraulikai részletkérdés tisztázása, valamint a kapcsolódó tudományágak (meteorológia, talajtan, talajmechanika) eredményeinek felhasználása szükséges. A feladat végső célja a mennyiségi értékeknek a gyakorlati igényeket kielégítő meghatározása. Ennek során legalább olyan részletességre célszerű törekedni, hogy az elkülönített tér- és időegységekben lejátszódó különböző jellegű vízmozgások elválaszthatók (pl. a passzív és dinamikus vízkészlet) és a legfontosabb tényezők mennyiségi értékei megállapíthatók legyenek. Először ismernünk kell a természetes vízháztartást, hogy nagyobb méretű műszaki beavatkozásokat megnyugtató módon tervezni tudjunk. 4. Hazánk átlagos vízforgalma Nagyságrendi tájékozódás céljából tekintsük át hazánk teljes vízforgalmát. Az 1. táblázat a felszíni vízkészlet és a csapadék ismert adataiból levezetve az átlagos értékeket tartalmazza. Ez a kimutatás évi 173 250 millió m

3 vízről ad számot s ha ezek az értékek helyesek, akkor teljes hidro lógiai egyensúly mutatkozik anélkül, hogy a fel színalatti vízkészlet változásai szerepelnének. AvízMagyarország átlagos évi vízforgalma (Puskás Tamás adatai alapján) TA6J. 1. CpeaHeroAOBOH BOflOoöopOT BeHrpim Table 1. Average yearly changes in water resources of Hungary 1. táblázat Bevétel Kiadás millió m

3/év m

8/s mm/év millió m

3/év m'/s mm/év Csapadék Az országba belépő felszíni víz 57 650 115 600 1831 3660 620 119 100 3780 Összesen 173 260 5491 119 100 3780 Az országból távozó felszíni víz 119 100 3780 Különbség 54 150 1711 582 119 100 3780 Az országon belüli vízforgalom A csapadékból keletkező felszíni lefolyás (az. ország területéről eredő készlet) Ebből időszakos karsztvíztározódás, majd karsztforráshozam [7] 5 045 317 160 10 54 3 580 18 6 Vízfelhasználás a talajvízből és a karsztvízből történő fogyasztás nélkül Párolgás 580 18 6 Vízfelhasználás a talajvízből és a karsztvízből történő fogyasztás nélkül Párolgás 53 570 1693 576 összesen 54 150 1711 582