Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Fekete András–Lipták Ferenc: Palástos vízadagoló laboratóriumi vizsgálata

8 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Laczkó A.—Starosolszky ö.: A palástos vízadagoló h, a, •f^k ha ha 9. ábra. A visszahatási görbék értékelése 0ue. ü. Oi/eHKa npuebix nodnopa (a) öojiee 6jiaronpnflTHan Fig. 9: Comparison of backwater curves [a] preferable Amikor a felsővíz eléri a palást élét, hirtelen felemelkedik 3—5 cm-rel. Pl. az I. változatnál 16,05 l/s vízhozamnál a felsővíz hirtelen 5 cm-t emelkedik. Amikor a vízhozamot csökkentjük, a víz nem válik le a palástról annál a vízhozamnál, amelynél a felsővíz felemelkedett (pl. az I. változatnál 16,05 1/s-nál), hanem csak annál 1—2 1/s-mal kisebb vízhozamnál (pl. az I. változatnál 14,3 1/s-nál), így a Q—H görbében hurok (hidraulikus hiszterézis) keletkezik, amely szakaszon a felsővízszín labilis. Pl. az I. változatnál a 15 l/s vízhozam két felsővíz-magassággal folyhat le (h = 15, illetve 17,5 cm) aszerint, hogy a vízszín a palástot éri-e, vagy nem. Az Ija változat vízhozamgörbéjét az 5. ábra tünteti fel. Ezen az ábrán az I. változaté is látható, így a kettőből szembe tűnő azon hatás, amelyet a palást felsővíz felé történő eltolása okozott. A műtárgy vízszállítása csökkent, a görbe az I. változatéval párhuzamosan balra eltolódott. A II/a és a 11/6 változat vízhozamgörbéjét a 6'. ábra tünteti fel. Ezen az ábrán a II. változaté is látható az összehasonlítás megkönnyítésére. A II/a változat vízszállítása a palást felsővíz felé történő eltolása miatt csökkent. A II/b változatnál a palást alsóvíz felé történt eltolás;

1, és az átfolyási szelvénymagasság növelése következtében lényegesen nagyobb lett a vízszállítás, a vízhozamgörbe párhuzamosan jobbra tolódott el. 3. Az alsóvíz visszahatásának vizsgálata Amíg az alsóvíz magassága egy bizonyos határérték alatt van, vagyis, amíg a víz a nyíláson rohanással halad át. addig a vízhozam csupán a felsővíz magasságától függ. Ha az alsóvíz a határérték fölé emelkedik, akkor annak emelkedésével a felsővízszín is emelkedik. Ezt a jelenséget hat változatnál (I., II., III., V., íja és IIfa) megvizsgáltuk és megrajzoltuk a Lamoen-féle befolyásolási görbéket. Ezek közül a 7. ábrán a II. változat, a 8. ábrán pedig az V. változat Q = 14, 15, 16 és 17 1/s-hoz tartozó Lamoen-görbéit tüntetjük fel. Az I.. II. és III. változat görbéiből az alsóvízi rézsű háromféle hajlásának, a II. és az V. változat görbéiből a felsővízi rézsű kétféle hajlásának, az I/a és a IIja változat görbéiből a palást felsővíz felé történő eltolásának hatását állapítottuk meg. A görbéken a vízhozamvonal az abszcissza-tengellyel párhuzamosan halad mindaddig, míg az alsóvíz nem hat vissza a felsővízre. A felsővíz szintjének emelkedésével egyidejűleg a vízhozamvonal is emelkedik. A visszahatás kezdeti pontjai a 0 pontból kiinduló egyenesen fekszenek (az ábrákon szaggatott vonal). A görbékhez a 0 pontból érintő húzható, a görbék az érintési pont fölött az érintő egyenestől távolódnak. Minden változatnál a feltüntetett legkisebb vízhozam Lamoen-görbéjéhez megrajzoltuk az érintőt (eredmény vonallal). Az egyes görbéknek és a 0 pontból azokhoz húzott érintőknek érintési pontjai jó megközelítéssel egy egyenesen (pontozott vonal) fekszenek. A Lamoen-görbék értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: 2S1U 2010. ábra. Az /., II. és III. változat visszahatási görbéi 15 és 17 l/s vízhozamnál <Pm. 10. Kpuebie nodnopa eapuaHmoe I., II., u III. npu pacxode 15 u 17 A/CCK Fig. 10. Backwater curves for alternatives I, II and III at 15 and 17 l/sec discharges 11. ábra. A II. és V. változat visszahatási görbéi <Pue. 11. Kpueue nodnopa eapuaHmoe II. u V. Fig. 11. Backwater curves for alternatives II and V 12. ábra. Az I. és I/a változat visszahatási görbéi 15 ésl7 l/s vízhozamnál 0ue. 12. Kpuebie nodnopa eapuaHmoe I. u J/a. npu pacxode 15 u 17 ji/ceic Fig. 12. Backwater curves for alternatives I and J/a at 15 and 17 l/sec discharges .JifM. m: ii. 15 l/sec , / változat __ _ ^ _ // változat III. változat h

0[cm] -i 10-5 10 15 0 // változat V változat