Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Jaskó Sándor: A balatonfelvidéki és észak-bakonyi patakok vízhozamának kapcsolata a földtani felépítéssel

Jaskó S.: A balatonfelvidéki és északbakonyi patakok Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 81 északról határoló karsztkőzetvonulatot. Ez a kelet—nyugati irányú hegyvonulat (Pápavár, Körishegy, Cuhahegy) felsőtriász fődolomitból dachsteini mészkőből és dachsteini típusú liászmészkőből áll. A főkarsztvíz szintje ezen a vidéken keletről nyugat felé enyhén emelkedik : Dudaron 165, Gerencepusztánál pedig 224 mA. f.-i [10., p. 294], A völgyek nem vágódtak be a karsztvízszintig, ezért sem a szurdokokban, sem az északi hegylábnál Ugodtól Bakonyszentlászlóig nem találunk a főkarsztvizet megcsapoló nagy forrásokat [2., p. 459]. A Gerence-patak szurdokának északi kijáratánál már a középtriász korú raibli márgák bukkannak elő kis foltban. 2. Patakvízhozam mérések 1959. július 26. és július 30. között vízhozamméréseket végeztünk ezen a területen, megmérve a patakok vízhozamát a szurdokok felső és alsó végénél, valamint a szurdok egyes pontjain. 1959. október 11. és 19. között megismételtük a méréssorozatot. A szóban forgó területen régebben csupán Zircen történt rendszeres vízhozammérés, itt a Cuha kis vízhozama 1,2 m

3 középvízhozama 10,8 m

3, a legnagyobb árvize pedig 360 m

3-nek bizonyult (18 p. 55). Vizsgálataink megkezdésének napján, 1959. július 26-án 7,7 m

3, október 11-én pedig 1,5 m

3 vízhozamot mértünk ugyanitt, így tehát a két méréssorozat időpontjában a Cuha az átlagos középvízhozamnál kevesebbet szállított. Megjegyzendő, hogy júliusi méréseimet csapadékban gazdag időjárás előzte meg, az októberieket pedig több héten keresztül tartó teljes szárazság. Ezért -— mint az 5. táblázat is tanúsítja — októberben valamennyi patak vízhozama jóval kisebb volt, mint júliusban. A júliusi vízhozammérések eredményei a 3. ábrán láthatók. Megjegyzendő, hogy a mérések alatt eső nem esett, júliusi méréseink előtti héten azonban hatalmas felhőszakadás volt. Pusztításának nyomai, megrongált erdei vasúti pályatest, torlaszokba összesodort fa- és kőrakások, több helyen láthatók voltak. A mérések megkezdésekor az árhullám már levonult és a víz visszatért medrébe. Megfigyeléseink eredményei röviden a következőkben összegezhetők : A három legnagyobb patak: a Gerence, Hódos-ér és Cuha-patak vízhozama állandóan nagyobb mint amennyit a szurdok elnyelhet, ezért medrük egész hosszában állandóan van víz, de a szurdok alsó végénél jelentősen leapadva. A Borzavári-pataknál és Ördögároknál júliusban ugyanez volt a helyzet, azonban októberre úgy megfogyott a vizük, hogy a karsztszurdok mindet elnyelte, s a völgy alsó részén már teljesen száraz volt a meder. A kisebb patakocskák : Somberek-séd, Vörös János-séd, Somhegyi-patak, Kőhegyi-árok vize 1959 júliusban és októberben egyaránt teljesen leapadt, pár száz méter után a karsztszurdokba jutva. Végül megemlíthetők a már teljesen a dolomitterületeken kezdődő aszóvölgyek is, melyek az év legnagyobb részében teljes hosszukban szárazak és csak a záporok alkalmával fut le rajtuk néhány óra alatt a csapadékvíz. A Kőrishegy északi és A patakok vízhozama, szurdok hossza és az elszivárgóit vízmennyiség Tabelle 5. Abflussmengen der Báche, Lángé der Klamm und versickerte Wassermenge Table 5. Yield of the brooks, length of the gorge and the water quantity of seepage 5. táblázat V í z h o z a m Szurdok hoss z a Elszivárgóit vízmennyiség Patak neve a szurdok felső végénél <K>, a szurdok alsó végénél (Vj) teljesen (6>) a víz eltűnéséig Elszivárgóit vízmennyiség [m'/perc) [km] [m'/perc] júl. okt. Júl. okt. júl. okt. júl. okt. Ördögárok 2,0 0,4 1,4 0,0 4,0 — 2,5 0,6 0,4 Mogyorősárok 0,1 0,1 0,0 0,0 1,5 0,5 0,5 0,1 0,1 0,1 0,4 0,0 0,2 0,0 0,3 0,0 0,1' 2,2 0,3 0,6 0,1 0,1 0,0 0,1 Imremajori-patak 0,1 0,4 0,0 0,2 0,0 0,3 0,0 0,1' 2,2 0,3 0,6 — 0,1 0,1 0,0 0,1 Kardosrét-patak 0,5 0,5 0,5 0,5 0,1 — — 0,0 0,0 Borzavári-patak 3,7 0,1 1,6 0,0 3,9 — 0,2 2,1 0,1 Cuha-patak 10,6* 2,2* 5,2 0,5 6,2* — — 5,4 1,7 Porvai v. á. patak 0,1 0,0 0,0 0,0 2,0 0,5 — 0,1 0,0 üódosi-tér 7,2 1,6 5,1 0,7 2,8 — — 2,1 0,9 Száraz-Gerence 0,2 0,1 0,0 0,0 4,0** 0,8 0,5 0,2 0,1 Somhegyi patakok 1,2 0,3 0,0 0,0 2,5*** 1,0 0,6 1,2 0,3 Gerence-patak 25,0 9,0 19,5 4,7 6,5 — — 5,5 4,3 Vörös János-séd 1,3 0,3 0,0 0,0 2,1 1,3 1,3 1,3 0,3 Somberek-séd 1,6 0,4 0,0 0,0 2,5 2,0 1,0 1,6 0,4 Összesen, illetve átlag • 20,4 8,7 * A Borzavári-patak torkolatától lefelé mérve ** A Somhegyi-patak torkolatáig ••• A Száraz-Gerence alsó szakaszával együtt